Csingtaótól a XVI. kerületig: a Cui család vasárnapi ebédjén jártunk
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Azon cégek körében, amelyek mesterséges intelligencián alapuló szoftvereket használnak, csupán 17 százalékánál létezik valamilyen belső szabályozás.
Erős a vállalatok körében a mesterséges intelligencia alkalmazási szándéka, de annak veszélyei még nem tudatosultak – derül ki a GKI Gazdaságkutató júliusban végzett felméréséből, amelynek az eredményeit most ismertették.
A cégek 32%-a használ mesterséges intelligencián alapuló szoftvert, alkalmazást (AI). A szolgáltató szektorban a cégek több mint fele (53%), a kereskedelmi szektor esetén 42% használ AI-t. Az építőipari (19%) és ipari cégek (29%) esetében ez az arány szerényebb, de közel sem elhanyagolható, tekintettel arra, hogy ezen szektorok esetén az AI integrálása a tevékenység természetéből fakadóan nehezebb.
Használnak-e mesterséges intelligencián alapuló szoftvert, alkalmazást? (%)

Az AI-val kapcsolatosan fontos kérdés a szabályozás és a kontrollált használat, amelyre ritkán látunk példát: azon cégek körében, amelyek mesterséges intelligencián alapuló szoftvereket használnak, csupán 17%-nál létezik valamilyen belső szabályozás. A szabályozás hiányát a technológia viszonylagos újdonsága magyarázza; az MI használatával kapcsolatos működési modellek és rutinok még nem lettek kellőképpen kidolgozva a cégeknél. Bár összességében alacsony a belső szabályozással rendelkező vállalatok aránya, szektoronként vizsgálva jól látható, hogy minél nagyobb egy ágazatban az MI-t használó cégek aránya, annál magasabb a belső szabályozással rendelkező vállalatok hányada.
Az MI-alkalmazások további kiterjesztését a már ilyet használó cégek 88%-a tervezi. A szolgáltató szektorban működő vállalatok – amelyek jelenleg is a legnagyobb arányban alkalmaznak AI-t – tervezik leginkább bővíteni a technológia munkahelyi használatát: 97%-uk számol további fejlesztéssel. A kereskedelemben a cégek 74%-a tervezi az MI további használatát, amivel jócskán elmarad a szolgáltató szektortól. Az iparban és az építőiparban – bár az AI használata jelenleg kevésbé elterjedt – a technológiát már alkalmazó vállalatok jelentős hányada szintén további bővítést tervez. Az ipari cégek nagyobb aránya tervezi növelni a technológia használatát, mint a kereskedelemben, ahol már sokkal elterjedtebb az AI használata.
Azon cégek aránya a már AI-t használók közül, amelyek rendelkeznek mesterséges intelligenciával kapcsolatos belső szabályozással, illetve tervezik további MI-alkalmazások használatát (%)

A további AI-bővítést tervezők magas hányada jól jelzi, hogy a jövő munkavégzési folyamatait a legtöbb cég az MI gyakori használatával képzeli el. Az alacsony szintű belső szabályozás rámutat a bizonytalanságra és az ismerethiányra, jelezve, hogy a cégeknél még nincs meg a szükséges tudás a kockázatok azonosításához és a felelős alkalmazás eljárásainak kialakításához.
Míg az építőiparban és az iparban még nem igazán tudták integrálni az AI-t a munkavégzésbe, addig a szolgáltató és a kereskedelmi szektorban már magas, de még kezdeti fázisú az AI elterjedtsége. A mesterséges intelligencia hatékony munkahelyi alkalmazása a piaci verseny egy fontos új szegmense lehet a jövőben. Bár a belső szabályozások korlátozhatják az AI teljes potenciáljának kiaknázását, ezek nyújtanak garanciát a belső kockázatok kezelésére és a konzisztens, magas minőségű munkavégzés biztosítására.
Új sorozatunkban Magyarországon élő családok, közösségek vasárnapi ebédjéhez ülünk le.
Szombaton a volt MTV-s hírigazgató döntő szettet vívott Szabó Stein Imrével szemben, de 6-1 arányban az ő pályázatát találták jobbnak.