Az árrésstop miatt bezár egy SPAR-üzlet, a fideszes képviselő egyszemélyes bojkottot hirdetett
Czunyiné Bertalan Judit a háttérben meghúzódó Tisza-szálat is megtalálta egy helyi kisbolt bezárása mögött.
Valószínűleg azt akarták elkerülni, hogy mínuszba csússzon a saját tőkéjük. A kormány árszabályozó intézkedései havonta 1,5-2 milliárd forint veszteséget okoznak a SPAR-nak.
A SPAR Magyarország Kereskedelmi Kft. osztrák tulajdonosa 30 milliárd forint tőkeinjekcióról döntött tavaly decemberben, amely a tőketartalékba ment – írja a 24.hu.
A lap arról kérdezte a SPAR-t, hogy a várható veszteségre készültek-e a tranzakcióval, de a cég nem ment bele a részletekbe. Azt közölték, hogy a 2024-es veszteség ellenére is tovább folytatják a beruházási programjukat, új áruházakat nyitnak, és a korábban nyitottakat felújítják. „Örömteli hír, hogy a SPAR Magyarország tulajdonosa a veszteség ellenére is beruház Magyarországon” – tették hozzá.
Azt is elárulták, hogy a kiskereskedelmi különadó csak 2024-ben 32,4 milliárd forintba került számukra, az árszabályozó intézkedések – mint amilyenek az árrésstopok – minden hónapban 1,5-2 milliárd forint veszteséget okoznak a SPAR-nak. Az áruházlánc 2022 és 2024 között is veszteséget termelt, összesen 56 milliárd forint volt a mínusz.
Czunyiné Bertalan Judit a háttérben meghúzódó Tisza-szálat is megtalálta egy helyi kisbolt bezárása mögött.
A cikk szerint 2024 végén 10,7 milliárd forintra csökkent a SPAR saját tőkéje, és ha 2025-ben is az előző évekhez hasonló méretű veszteség keletkezett, akkor könnyen mínuszba csúszhatna a saját tőke. A 30 milliárdos tőkeinjekcióval azonban ezt megelőzhették.
Nem csak a SPAR-t viselték meg az elmúlt évek. A Tesco vesztesége 2023–2024-ben 32 milliárd forint volt, míg az Aldi még ennél is többet bukott, 37 milliárd forintot.
Fotó: HVG / Fazekas István