Hétfőn számoltunk be arról, hogy a súlyos szennyezési botrányba keveredett Samsung SDI gödi üzemének gyártási hulladékát is kezelnék abban a pilisjászfalui létesítményben, ahol akkugyártás során keletkező hulladékot dolgoznának fel. A beruházás terve komoly felháborodást váltott ki a helyi civilekből, ami miatt szerveződni kezdtek. Az önkormányzat csak azután kezdett el a Facebookon kommunikálni az ügyről, hogy a civilek rábukkantak a Pest Vármegyei Kormányhivatal oldalán elérhető környezeti hatásvizsgálati dokumentációra a múlt héten. Ezekből a papírokból többek között arról lehet tájékozódni, hogy milyen hatással lenne egy ilyen üzem a környezetre és az ott lakók egészségére.
Ahogyan írtuk, Pilisjászfalun a legtöbben csak a közelmúltban értesültek a tervezett beruházásról, az NT Recycling azonban már tavaly augusztusban arról számolt be a honlapján, hogy együttműködési megállapodást kötött a településen található Pilis Ipari Parkkal a gyár létesítéséről. Ahhoz, hogy létrejöhessen egy ilyen üzem, szükséges az is, hogy ipari területté minősítsék a területet. Egy januári képviselő-testületi ülésen az önkormányzat megszavazta ezt az átminősítést, így lett GIPe (egyéb gazdasági, ipari) besorolású. Ez olyan ipari övezetet jelent, ahol olyan gazdasági tevékenységet lehet végezni, amelynek nincs jelentős környezeti hatása, tehát nem zajos, és nem büdös, azonban a területet ipari jellege miatt el kell különíteni a lakókörnyezettől. Szántó Vilmos polgármester az önkormányzat Facebook-oldalán múlt héten azt állította, hogy az önkormányzat tavaly decemberben kapott értesítést arról, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárás indult.
Ehhez képest a környezeti hatásvizsgálati dokumentációban olvasható az is, hogy az NT Recycling már tavaly augusztusban felvette a kapcsolatot az illetékes önkormányzattal az átminősítés miatt.
Varga József, az NT Recycling magyar résztulajdonosa most lapunknak elmondta: a cég nem az önkormányzattal, hanem a településen található Pilis Ipari Parkkal volt kapcsolatban, tavaly ősszel egyeztettek először velük. A vállalat az ipari parktól kapta meg azt az információt is, hogy elkezdődött a szóban forgó terület átminősítése.
Egy, a tiltakozásra létrehozott Facebook-csoportban arról írtak hétfőn, hogy három képviselő aláírta azt az előterjesztést, amivel rendkívüli ülést kezdeményeznek, ezt a dokumentumot megküldték a polgármesternek – állítja egy aktivista, aki hozzátette: Szántó Vilmosnak 15 napon belül össze kell hívnia a testületi ülést, ahol arról is dönthetnek, hogy visszavonják a terület átminősítését.
https://hvg.hu/kkv/20260209_akkumulator-beruhazas-pilisjaszfalu-polgarmester-terulet-atminosites-kepviselotestulet-recycling-nt
„Rengeteg eszközt használunk a mindennapokban: mobiltelefon, elektromos autó, notebook, energiatárolók a napelemekhez – ezekből jelenleg is több ezer tonna van használatban, és a gyártásuk nem áll le, mert a fogyasztói igény növekszik. A tavalyi évben 40 százalékkal nőtt az akkumulátorcella-gyártás volumene a világon. Ezek az eszközök egy idő után elhasználódnak, nagyjából 10-12 év ez az időtartam. De mi lesz utána?” – érvelt Varga József amellett, hogy szükség van az akkuiparágra. A horvát–kínai–magyar tulajdonosoknál lévő NT Recycling magyar tulajdonosa úgy látja, hogy Magyarország különleges helyzetben van más országokhoz képest, ahol kevésbé bizalmatlanok az emberek az ilyen jellegű létesítményekkel szemben.
Ez a bizalmatlanság persze nem alaptalan, például azért: a Telex hétfőn számolt be arról, hogy az elmúlt években a határértéket sok százszorosan meghaladó koncentrációban voltak rákkeltő anyagok a gödi akkugyár mixing részlegének levegőjében, emiatt még a titkosszolgálatokat is ráállították a Samsung akkugyárára.
https://hvg.hu/gazdasag/20260210_godi-botrany-samsung-sdi-akkumulatorgyar-szijjarto-peter-kuriai-itelet-egyseges-kornyezethasznalati-engedely
Varga József is hangsúlyozta, hogy érthető az aggodalom a Samsung ügye miatt. Hozzátette: a gödi üzemben történtek többé-kevésbé ismertek voltak a szakmában különböző hírekből és pletykákból.
Ez az ügy lerombolta ennek az iparágnak a renoméját
– véli.
Állítása szerint más országokban számtalan úgynevezett recycling (azaz újrahasznosító) üzem van, Németországban több mint egy tucat ilyen létesítmény működik nem kis kapacitással. Az üzemben, amit Pilisjászfalura vinnének évente 1867 tonna anyagot dolgoznának fel, ami nem akkumulátor, hanem az akkumulátor cellagyártás első fázisaiból kikerülő elektrolittal még nem érintkezett anyag. Ez hetente nagyjából három teherautónyi anyagot jelent – mondta Varga József.
Kiemelte, hogy eddig minden a jogszabályok szerint történt, ennek részeként jelenleg folyamatban van egy környezeti hatásvizsgálati eljárás. Ez úgy néz ki, hogy amikor megindul az engedélyezési folyamat, akkor az eljáró hatóság egy bizonyos ponton megküldi az illetékes önkormányzatnak a benyújtott kérelmet és az ahhoz tartozó dokumentációt. Az önkormányzatnak ezt a lakosság tudomására kell hozni. A cégnek, egy mérnöki szolgáltatónak azonban nincs olyan kötelessége, hogy egy évvel ezelőtt meg kell szondáztatni a lakosságot arról, hogy mit gondolnak – tette hozzá Varga József. A cégtulajdonos szerint véleménynyilvánításra természetesen van lehetőség, ezt meg is tehetik a lakosok, és nemsokára közmeghallgatás is lesz a településen.
Hétfőn megírtuk azt is, hogy a civilek szerint összeférhetetlenségi szempontokból kérdéseket vethet fel az, hogy a környezeti hatásvizsgálati dokumentációt egy olyan cég készítette, amiben tulajdonosként van feltüntetve Varga József, az NT Recycling résztulajdonosa. Ezzel kapcsolatban Varga József azt mondta, hogy félreértés történt, ugyanis akkor merülhetne fel összeférhetetlenség, ha a végső döntést az üzem telepítéséről ő hozná meg, de ez egyáltalán nincs így.
„Nem az lesz, hogy elkezdjük a tevékenységet valahogy, aztán majd akkumulátort meg mindenféle szennyet hoznak ide. Amire engedélyünk van, azt fogjuk behozni. A technológia, amit használunk nem is teszi lehetővé, hogy egész akkumulátort lehessen itt darálni, vagy bármilyen olyan anyagot, ami már elektrolittal találkozott” – hangsúlyozta Varga József.
Amire figyelni kell ennél a tevékenységnél, az a kiporzás meggátolása, de állítása szerint az NT Recycling által alkalmazott technológia garantálja, hogy minden az üzemben maradjon, alkalmaznak HEPA-szűrőt is.
Tavaly májusban írtunk arról, hogy az NT Recycling az Electraplan-Termelő Kft.-vel karöltve a Békés megyei Vésztőre telepítene akkumulátorbontó üzemet, ehhez tavaly tavasszal bejegyezték az NT Recycling Vésztő Kft.-t. Akkor Éltető Andrea, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársa lapunknak elmondta: az valóban fontos, hogy a vésztői új cég a feldolgozás során nem alkalmaz égetést, csak darálást, és az egész folyamat valóban kevésbé tűzveszélyes.
„Ugyanakkor a honlapjukon található információk alapján ebből némi porkibocsátás azért származik, amit HEPA-szűrőkkel fognak fel. Az anyagok be- és kiszállításánál is történhet kibocsátás, és a »sima« por is káros tud lenni a levegőben” – vetette fel a szakember. Éltető Andrea további nyitott kérdéseket fogalmazott meg, ezekről alábbi cikkünkben olvashatnak:
https://hvg.hu/gazdasag/20250516_ujabb-akkumulatorbonto-ceg-veszto-nt-recycling
Hétfőn este Bujdosó Andrea Anna, a térség tiszás országgyűlési képviselőjelöltje arról posztolt a Facebookon, hogy ellenzi a településre tervezett beruházást. Néhány órával később Menczer Tamás fideszes jelölt is megszólalt a témában, egy rövid videóban kifejtette, hogy „nem lesz veszélyes hulladékot feldolgozó üzem Pilisjászfalun”.
Megszólalt az önkormányzat: „a feldolgozni kívánt gyártási hulladék veszélyes anyagnak minősül”
„Fontos leszögezni, hogy a településrendezési eszközök módosítása, amelynek eredményeként az érintett terület GKSZ övezeti besorolásból GIPe övezetbe került, nem áll összefüggésben az NT Recycling Kft. kérelmével” – közölte egy nappal cikkünk megjelenése után egy sajtóközleményben a pilisjászfalui önkormányzat a Facebookon. Állítják, hogy már 2024-ben megszületett a döntés a terület átsorolásának kérelméről, a végleges döntésre januárban került sor, ekkor a képviselő-testület már tudott arról, hogy környezeti hatásvizsgálati eljárást indított a kormányhivatal. A testület úgy gondolta, hogy a dokumentációban bemutatott tevékenység nem felel meg a GIPe övezetre vonatkozó előírásoknak, ezért állításuk szerint nem ez motiválta a terület átmódosítását.
„A kérelem mellékleteiben foglalt dokumentumok alapján a feldolgozni kívánt gyártási hulladék veszélyes anyagnak minősül, melynek feldolgozása azért sem valósulhat meg az adott területen, mivel a területtel határos a Kenyérmezei patak, melynek területe helyi védettség alatt áll” – hangsúlyozták.
„A kérelem mellékleteiben foglalt dokumentumok alapján a feldolgozni kívánt gyártási hulladék veszélyes anyagnak minősül, melynek feldolgozása azért sem valósulhat meg az adott területen, mivel a területtel határos a Kenyérmezei patak, melynek területe helyi védettség alatt áll” – hangsúlyozták.
Nyitókép: Schnellbach Kornél / Pilisjászfalu Önkormányzata / Facebook
