Magyarországi akkubizniszben érdekelt körökből tudtuk meg, hogy hamarosan egy újabb akkubontó indulhat, méghozzá egy teljesen új helyszínen, a Békés vármegyei Vésztőn. A cégjegyzék adatai ezt alátámasztották: az új céget nemrég, április 15-én jegyezték be NT Recycling Vésztő Kft. néven.

A cégnyilvántartás szerint a 3 milliós tőkével alapított kft. főtevékenysége a hulladékanyag-hasznosítás, a többségi tulajdonosa a 2024-ben alapított NT Recycling Kft., amely a másik, kisebb taggal, az érdi Electraplan-Termelő Kft.-vel együtt hozza létre az új, vésztői céget utóbbinak a telephelyén. Megkerestük az új cég magyar tagját, az Electraplan képviselője megerősítette, hogy az új társaságban ők biztosítják majd a vésztői telephelyet, míg az NT Recycling a technológiát adja.

A szintén hulladékanyag-hasznosítással foglalkozó alapító cég, az NT Recycling külföldi tulajdonban van: egy horvát üzletember és egy – a cégadatok alapján zágrábi tartózkodási helyet megadó – kínai üzletember jegyzi a céget.

Nem használt akkut, hanem gyártási hulladékot hasznosítanak újra

„Az NT Recycling Vésztő Kft. célja Vésztőn egy olyan üzem létrehozása, amely kizárólag a lítium akkumulátorok gyártási folyamatában keletkező száraz hulladékok tisztán fizikai módszerrel – vagyis égetés nélkül – történő újrahasznosításával foglalkozik” – közölte Kincses Ármin, az Electraplan ügyvezetője. Hangsúlyozta, hogy nem foglalkoznak majd akkumulátorok feldolgozásával, „a Vésztőn tervezett projektünk kizárólag a lítium akkumulátorok gyártási hulladékainak (ezek az említett száraz hulladékok) mechanikai újrahasznosítására irányul”. A lapunknak nyilatkozó szakértő általánosságban azt mondta, hogy az egyik ilyen mechanikai eljárás a darálás, amikor a létrejött darálékból különféle technológiával választják szét az összetevőket és ezeket értékesítik újrahasznosított alapanyagként.

A szakmai-műszaki részét egyszerűen megfogalmazva ez azt jelenti, hogy az ide kerülő, itt újrahasznosított hulladékok „nem tartalmaznak leselejtezett, használt akkumulátorokat, nem tartalmaznak elektrolitot, hanem kizárólag katódlapokat, anódlapokat és száraz állapotú cellatekercseket (azaz még nem elektrolittal feltöltött cellákat) tartalmaznak”.

Nem úgy, mint…

„Fontos különbség továbbá, hogy a mi tervezett technológiánk nem használ magas hőmérsékletű kemencéket, szemben például az Andrada vagy a SungEel által alkalmazott technológiával. Az ő technológiájukban a bemeneti anyagokat elpárologtatják és karbonizálják, ami nagyobb kibocsátással és magasabb kockázattal jár. Emellett a mi tervezett éves kapacitásunk jelentősen kisebb, mindössze körülbelül 2000 tonna per év, ami sokkal kisebb léptékű, mint az említett más projekteké” – tette hozzá Kincses Ármin.

Nem véletlenül próbálják az új cég technológiáját és hozzáállását megkülönböztetni ennek a két, magyarországi akkubizniszben utazó cégétől, hiszen ezek többször botrányig fajuló ügyeiről többször is beszámoltunk. A dél-koreai újrahasznosító SungEel már 2017 óta jelen van Magyarországon, a bátonyterenyei és a szigetszentmiklósi akkumulátor-újrahasznosítójukban folyamatosak voltak a szabálysértések, sőt, halálos munkahelyi baleset is történt náluk. A szlovén Andrada befektetői csoport pedig a Pest megyei Sóskúton tervezi egy akkufeldolgozó elindítását, csakhogy ez heves lakossági tiltakozást váltott ki, „nem szívesen látják őket”, főleg, miután a helyieket megkerülve próbáltak ehhez engedélyt szerezni.

Az ügyvezető azzal is indokolta az NT Recycling Vésztő elstartolását, illetve üzleti terveiket, hogy becslések szerint Magyarországon évi 60 ezer tonna ilyen hulladék keletkezik, „ráadásul ennek további növekedése várható, míg a hulladékfeldolgozó kapacitás jelentéktelen”.

Ezeket a hulladékokat jelenleg kezelés nélkül harmadik országokba szállítják, melynek jelentős a környezetvédelmi kockázata és karbonlábnyoma van

– magyarázta.

Mivel Magyarországon már több akkumulátorgyártó működik, Kincses elkerülhetetlennek nevezte, hogy ilyen típusú száraz hulladék keletkezik, ezeknek az „energiahatékonyabb, környezetkímélőbb és biztonságosabb feldolgozását” végzik majd. Vagyis a tervezett cég vélhetően nem külföldről érkező hulladék újrahasznosításában utazik majd.

Sóskúttal ellentétben a vésztői önkormányzattal is sikerült pozitívan indítani a kapcsolatot, a város „az engedélyek megszerzése és a környezetvédelmi előírások betartása mellett” támogatja az elképzelésüket. Mivel a beruházás nem nemzetgazdaságilag kiemelt jelentőségű beruházás, így minden engedély normál, vagyis nem egyszerűsített) eljárásban fog folyni” – jegyezte meg az ügyvezető.

Tényleg egyeztettek az Andradával, de csak szakmai fórumokon

Információink szerint az új cég külföldi, többségi tagjának képviselői korábban egyeztetéseket folytattak a szlovén Andrada képviselőivel is. Az Electraplan kérdésünkre ezt azzal magyarázta, hogy az NT Recycling tulajdonosai „korábban iparági fórumokon vettek részt, ahol az Andrada menedzsmentjével is találkoztak és egyeztettek”. De az Electraplan, az NT Recycling és azok tulajdonosai sem állnak semmilyen tulajdonosi vagy üzleti kapcsolatban az Andrada cégcsoporttal, sőt, „részletesen tanulmányozták az Andrada esetét és technológiáját, és célunk, hogy elkerüljük azokat a problémákat, amelyekkel ők szembesültek” – tette hozzá.

A vésztői polgármester nyitott, a legnagyobb adófizető cégük hozza az új bizniszt

Vésztő polgármestere, Karakas Anikó kérdésünkre megerősítette, hogy valóban egyeztetett már a beruházásról az Electraplan Kft. képviselőivel. „Ez egy nulladik körös megbeszélés volt, vagyis semmilyen kötelezettséget nem vállaltunk, viszont az elmondottak alapján nincs kifogásom a tervezett tevékenységükkel kapcsolatban. Ugyanis arról tájékoztattak, hogy nem akkumulátor gyártásáról vagy használt akkummulátorok feldolgozásáról van szó, hanem gyakorlatilag egy akkumulátorgyártás során keletkező, műanyag nyesedéket dolgoznak fel, és az egész folyamatnak semmilyen káros környezetvédelmi hatása nincsen” – mondta a városvezető.

Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a beruházás szakmai kérdéseit polgármesterként nem tudja, és nem is feladata megítélni, ezt majd a Békés Megyei Kormányhivatal környezetvédelmi hatósága és a többi illetékes szerv fogja megtenni.

„Ha a szükséges hatósági eljárás lezajlott és az engedélyeket megszerzik, akkor folytatjuk az egyeztetést már a konkrétumokkal. Eddigi információk alapján  a vésztőieknek semmilyen kára nem keletkezik ebből, főleg, hogy az Electraplan telephelye, ahol mindez megvalósulna, a várostól 5-6 kilométerre van. A feldolgozandó anyag sem kerülne be a településre” – magyarázta. Karakas Anikó hozzátette, az új cég magyar tagja, az Electraplan a település egyik legnagyobb adófizetője, az alapítója vésztői kötődésű és a hatalmas területen fekvő telephelyen eddig is főleg vésztőiek dolgoztak,  így az Electraplan Kft.-vel folyamatos kapcsolata van az önkormányzatnak.

Lítium akkumulátorok

AFP / CFOTO / NurPhoto / NurPhoto via AFP

Vannak még nyitott kérdések

A rendelkezésünkre álló szakmai információkról megkérdeztük Éltető Andreát, a HUN-REN KRTK Világgazdasági Intézetének főmunkatársát, aki korábban nem hallott a Vésztőre tervezett új beruházásról. „Az valóban fontos, hogy a vésztői új cég a feldolgozás során nem alkalmaz égetést, csak darálást, és az egész folyamat valóban kevésbé tűzveszélyes. Ugyanakkor a honlapjukon található információk alapján ebből némi porkibocsátás azért származik, amit HEPA-szűrőkkel fognak fel. Az anyagok be- és kiszállításánál is történhet kibocsátás, és a »sima« por is káros tud lenni a levegőben” – vetette fel.

A kutató kiemelte, hogy bár a többségi tulajdonos cég honlapján

mesterséges intelligenciával készített képek vannak „zárt rendszerű” berendezésről, az eddigi tapasztalatok szerint nem igazán létezik zárt rendszer.

„Ahogy azt sem tudható előre, mennyi időnként cserélik a szűrőket és mi lesz a szennyezett HEPA-szűrőkkel. A létrejött darálékból pedig az összetevőket vibrációval és levegővel választják szét. Azt viszont érdemes tudni, hogy a katódanyag (nikkel, mangán, kobalt) és az anód (grafit) sem veszélytelen, ezért kérdéses, hogy ezeket 100 százalékban újra tudják-e hasznosítani, vagy ha nem, akkor ez a maradék hova kerül. De az sem derül ki, hogy az anód-katód lapok kötőanyagaival mi lesz, hiszen ezek közt vannak emberre, illetve az élővilágra nézve mérgező anyagok, illetve fokozottan tűzveszélyes folyadékok, gőzök” – sorolta Éltető Andra a további nyitott kérdéseket.

Ezért amennyiben a frissen bejegyzett céget hulladékkezelőnek minősítik, ahogy korábban az Andradát, akkor szerinte mindenképpen jó lenne, ha egy bővebb dokumentáció, illetve a környezeti hatásvizsgálat nyilvánosan elérhető lenne. „Ez egy úgynevezett száraz, közvetlen akkubontó, nem pirometallurgia, vagy hidrometallurgia, ami környezeti szempontból valóban sokkal jobb. Viszont ezek nem szoktak olcsók, így nyereségesek lenni, ezért valószínűsíthetően komoly állami támogatás kellhet hozzá, főleg, hogy – miként maguk is írják – a kapacitás sem tud óriási lenni. Talán a helyszínválasztásba ez is belejátszik, hiszen nincs messze Debrecentől” – értékelte a jelenlegi információkat Éltető Andrea.