Pénznemváltás
Egy társaság bármikor dönthet arról, hogy egy másik devizanemben vezeti a könyvelését?
Valószínűleg az idén sem lesz különösebb okuk a panaszra az OTP Bank részvényeseinek, miután a csoport 1,15 ezer milliárd forintos nyeresége a tavalyit is túlszárnyalta hét százalékkal. Az összeg jelentős része külföldön jött össze, miközben a magyarországi adózott eredmény 2 százalékkal még csökkent is: 264 milliárd forintra – igaz, ebben nincs benne a leánybankoktól várható osztalék.
Miközben az OTP-csoport összességében a 2024-esnél kissé rosszabb, de így is majdnem 22 százalékos tőkearányos megtérülést mutatott, Magyarországon már a pénzintézeti szektorban elvárt tíz százalékos sincs meg.
Az OTP-igazgatóság ezzel együtt azt javasolja majd a közgyűlésnek, hogy 300 milliárd forintos osztalékot szavazzanak meg. Ez egy százforintos névértékű részvényre vetítve elvben 1071 forint, ám a végösszeg a saját részvények számától függően változhat. Bencsik László vezérigazgató-helyettes összegzése szerint a részvényesek a leendő osztalékon túl több mint 190 milliárd forintot kaptak tavaly, miután ilyen értékben vásároltak vissza saját részvényeket. Hogy az OTP-papír tőzsdei árfolyama – habár az elmúlt napokban emelkedett – a pozitív hírek hallatán nem tört az égbe, annak az Iránnal szembeni háború, az Ukrajnával fokozódó konfliktus, a növekvő országkockázat az oka.
A külföldön megtermelt nyereségből a legnagyobb rész változatlanul a bolgár DSK-csoporté (211 milliárd forint), s az ország mellett szól az is, hogy január elsején csatlakozott az eurózónához. A második legnagyobb profit az orosz leányintézetnél képződött, átlépve a 200 milliárd forintot, de az ukrajnai bank is hozzátett 56 milliárdot.
Bencsik László a régiós teljesítményt főként abban méri, hogy a jól fizető hitelek állománya tavaly csoportszinten 15 százalékkal nőtt, miközben a versenytársak jellemzően 10 százalék alatt bővültek. Onnan nézve is elégedettek ezzel a számmal, hogy az 2023-ban hat százalék, 2024-ben pedig kilenc százalék volt.
A leggyorsabban az oroszországi és ukrajnai bankjukban nőttek a kihelyezések: 35, illetve 27 százalékban. Az egymással háborúban álló országokban a betétesek is aktívnak bizonyultak: az orosz leánynál 30, az ukránnál 16 százalékkal több pénzt helyeztek el. Az OTP-csoport egészében 11 százalékkal nőttek a betétek, amit Bencsik úgy értékelt: gyakorlatilag „önfinanszírozták” a gyorsuló hitelezést. (A bankcsoport teljes mérlege öt százalékkal 45 ezer milliárd forint fölé nőtt, ebből a hazai „mag” OTP mérete 19 ezer milliárd).
Annak ellenére, hogy a magyar gazdaság tavaly alig láthatóan (0,3 százalékkal) nőtt, itthon a csoportátlagot verve, 17 százalékkal emelkedtek a jól teljesítő hitelek, a 2024-es hat százalék után. Ennél is erőteljesebben nőttek a vállalati szektorban (18 százalék), s még a mikro- és kisvállalkozói körben is 13 százalékkal, amit Bencsik annak tud be, hogy végre beindulnak a beruházások. Ám ennek a statisztikákban még nincs jele, a vállalkozói hiteleket pedig az állami támogatást élvező konstrukciók pörgetik – pangó gazdaságban, piaci kondíciókkal ugyanis a kisebb cégek aligha mernének eladósodni. Az OTP mindenesetre itthon már a vállalkozási hitelek piacának is a jó ötödét uralja – ez is rekord.
Az itthoni lakossági hitelezést egyértelműen az Otthon Start Program dobta meg, különösen 2025 negyedik negyedévében. Az utolsó három hónapban 352 milliárd forintnyi jelzáloghitel-igény érkezett, amiből 275 milliárd az Otthon Start (ez utóbbit 7500 ügyfél kérte, átlagosan 34 millió forint összegben, 23,6 éves futamidőre). A lakossági jelzáloghitelek piacán az OTP aránya több mint egyharmados a tavalyi 21 százalékos bővülés után, ami az Otthon Start nélkül csak 12 százalékos lett volna. Az ennél sokkal dinamikusabban, 36 százalékkal növekvő személyi hitelek frontján pedig még több, csaknem 45 százalékos a pénzintézet piaci pozíciója.
A piacvezető státusz megtartása azonban drága mulatságnak tűnik.
A HVG-nek arra a kérdésére, hogy miért drágábbak az OTP-nél végzett egyes elektronikus tranzakciók, mint egyik-másik hazai versenytársnál, Bencsik kifejtette: nem engedhetik meg maguknak, hogy lenyeljék a tranzakciós illetéket, amit jellemzően az elektronikus átutalásokra is kivetnek, de ez a pénz nem az övék, hanem az államé. Mint mondta, a hitelezés itthoni 17 százalékos bővítése költségekkel is járt, különösen, hogy az „OTP-t nemcsak okostelefonon lehet elérni” – utalt az ország legnagyobb, drágán fenntartható fiókhálózatára.
Az itthoni tevékenység nyereségromboló „mumusainak” továbbra is a bankokat sújtó speciális különadókat tartják, azzal együtt, hogy csoportszinten is 15 százalékkal (a magyar tranzakciós illeték nélkül 356 milliárd forintnyira) nőtt az adóterhelés. Magyarországon 33 milliárdot fizettek ki különadóként, 54 milliárdot (a 2024-esnek majdnem a nyolcszorosát) extraprofitadóként és 164 milliárdot tranzakciós illetékként. Az idén ezek tovább nőnek, az extraprofitadó például a duplájára, pedig maximálisan élnek a lehetőséggel, hogy állampapírvásárlás fejében csökkentsék azt. Bencsik ugyanakkor elismerte, hogy az állam által támogatott hitelprogramok jót tesznek a bankoknak. S egyelőre a kamatkörnyezet is, miután kamatrés 2025-ben is nőtt.
Ami a további terveket illeti, a növekedési ambícióit 2026-ban sem adja fel az OTP-csoport, ám újabb akvizíciókról nem nyilatkoznak, habár a tőkeerejük alapján bőven beleférne. Az OTP jelenleg 11 országban működik, ám három éve nem vett újabb bankot. A legizgalmasabb piacnak most az üzbéget látják, ahol véleményük szerint a legnagyobb a leányuk növekedési potenciálja. Konkrétumok említése nélkül azon a környéken, vagyis Közép-Ázsiában figyelik a leginkább a felvásárlási lehetőségeket.
Esetleges magyar célpontokról még általánosságban sem voltak hajlandók nyilatkozni a HVG kérdésére. Pedig a kérdés adja magát, főleg akkor, ha marad az Orbán-kormány és Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter, s netán sikerül „kiutálnia” valamelyik külföldi bankot az általa kívánatosnak tartott koncentráció jegyében.
https://hvg.hu/360/20260224_nagy-marton-bank-hitelezes-erste-valasztas
De akkor is szóba jöhetnének a felvásárlások, ha egy új kormány korrupcióellenes fellépésére megrendülnének a hatalomközeli oligarchák által befolyásolt pénzintézetek, amelyek intenzíven hitelezik a közpénzadományoktól függő vállalkozásokat.
Az OTP-csoport sem Magyarországon, sem másutt nem tervez elbocsátásokat – jelentette ki Bencsik a HVG érdeklődésére. Ez jó hír azok után, hogy a minap kétszáz fős leépítésről döntöttek a digitális területeken, amit a Nagy Márton által is ösztökélt hatékonyabb működtetéssel indokoltak. A háttérben valószínűleg az áll, hogy a standardizálható banki folyamatokat fokról fokra átveszi a mesterséges intelligencia.
