Nagy Márton leginkább a wellness-meetingről tereli el a figyelmet a legújabb bankellenes kirohanásával

Szakmai szempontból nincs sok értelme annak, hogy Nagy Márton ismét kirohant a túl sok és szerinte túl drága hazai nagybank ellen. A külföldi pénzintézetek ugyanis nem a Fertő tó partjáról kínos szituációban elhúzó miniszter dörgedelmei alapján döntik el, hogy meddig érdemes a magyar piacon maradniuk. A HVG megkeresésére reagáltak a nemzetgazdasági miniszter listájából kimaradó bankok is.

Ha egyszer eltörlik a tranzakciós illetéket és a különadókat, azonnal ismét, széles körben, nullás bankszámlákkal bombázzák meg a bankok az ügyfeleket, ahogyan ezt korábban is tették

– jelentette ki az egyik nagybank tisztségviselője a HVG-nek. Arra reagált, hogy Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint túl drágán dolgoznak a magyarországi pénzintézetek.

A miniszter azonban úgy véli, akkor működnének hatékonyan a pénzintézetek, ha kevesebben lennének: a jelenlegi hét nagybank helyett elég lenne öt. A bankellenességet tápláló örök érv a szektor – elsősorban a magas kamatrésből eredő kiugró – nyereségessége. Az valóban magas, a bankok profitja 2024-ben meghaladta az 1600 milliárd forintot, csoportszinten, a leányaikkal együtt pedig a kétezer milliárdot is – de azért érdemes megjegyezni, hogy a kormányzat által támogatott hitelprogramok sokat segítettek az eredmény elérésében.

Nagy a közösségi oldalán két, viszonylag kisebb piaccal, Svédországgal és Ausztriával példálózott, ahol kevesebb mint öt nagybank él. Közgazdasági alapvetésként érvelt azzal, hogy a kevesebb számú, de nagyobb méretű bank a méretgazdaságosság elve alapján tudna olcsóbban szolgáltatni. Szerinte ezzel a verseny is élénkülne, amivel némiképp ellentmond a tankönyveknek, hiszen az épp akkor szokott fokozódni, ha többen „ölik egymást” ugyanazon a piacon az ügyfelekért.

Hozzászólások