Az Európai Unió Bírósága (EUB) csütörtöki ítéletében kimondta: a magyar kormány által 2023-ban, az ukrajnai háborúra hivatkozva bevezetett szén-dioxid-kvóta adó „ellentétesnek tűnik az uniós joggal”, ám ennek vizsgálata a magyar bíróságok feladata. Az ügy azért került az Unió elé, mert a Bige László-féle Nitrogénművek beperelte a magyar államot a szabályozás miatt, a Veszprémi Törvényszék pedig előzetes döntéshozatali kérdéssel fordult a luxembourgi testülethez.
Az EUB kimondta: minden ilyen adó ellentétes az EU kvótakereskedelmi (ETS-) irányelvének céljaival, hogy a kibocsátáscsökkentés ösztönzése mellett védjék az európai ipar versenyképességét. Ha egy tagállami adó a kvóták gazdasági értékének jelentős részét elvonja, akkor kiüresíti az egész kereskedelmi rendszer ösztönző mechanizmusát – érvelt az uniós bíróság.
A döntéssel kapcsolatban kerestük a Nitrogénműveket, amint választ kapunk, cikkünket frissítjük.
Bige László, a Nitrogénművek elnök-vezérigazgatója és tulajdonosa 2023. novemberben jelentette be Magyarország egyetlen műtrágyagyártó vállalatának leállását, ugyanis szerinte a vállalatot érintő kvótaadó akkora terheket ró a cégre, hogy a működése erősen veszteséges lenne. Hozzátette: az adó törvényellenes, ezért el fognak menni az összes olyan jogi fórumhoz Európában és Magyarországon, amelyhez lehetőségük van.
Bige László, a Nitrogénművek elnöke
Bánkuti András
Az Európai Bizottságnak sem tetszik
Mint arról több cikkben is beszámoltunk, a kormány 2023 óta sarcolja kétféle módon is az ingyenes szén-dioxid-kvótában részesülő, szennyező nagyvállalatokat: egyfelől minden kibocsátott tonna CO2 után 36 eurós adót szednek be tőlük, másrészt ha az ingyenes egységeiket értékesíteni kívánják a közös piacon, akkor a bevétel 15 százalékát be kell fizetniük az illetékes Nemzeti Klímavédelmi Hatóság számlájára tranzakciós díj formájában.
Az Európai Bizottság ugyanebben az ügyben tavaly júniusban indított kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. Az EB arra szólította fel Magyarországot, hogy törölje el az ETS-rendszer keretében ingyenes kibocsátási egységekhez jutó piaci szereplőkre kirótt költségeket, mivel a kirótt díj és adó ellentétes az uniós joggal.
https://hvg.hu/gazdasag/20250618_Kotelezettsegszegesi-eljaras-Magyarorszag-szen-dioxid-kvota-ado
A 2023-as kormányrendelet azokra a vállalatokra vonatkozik, amelyek legalább évi 25 ezer tonna szén-dioxidot bocsátanak ki, és az EU 2005-ben bevezetett kvótakereskedelmi rendszere (ETS) alapján az éves kibocsátásuk legalább felét ingyenes kvóta formájában megkapják. Erre azon szektorokban működő cégek jogosultak, ahol ingyenes kvóta nélkül fennáll a veszélye, hogy az ipari termelést az EU-n kívüli, kevésbé szigorú éghajlat-politikát folytató országokba helyezik át.
Az ETS-rendszer célja, hogy csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását, és 11 ezer európai vállalatot érint, amelyeknek legalább annyi „kvótaegységgel” kell rendelkezniük, amennyit az adott évben kibocsátanak, de egymás között szabadon adhatják-vehetik az egységeket. Jelenleg egy tonna kibocsátást jelképező kvótaegység ára 62 euró az uniós piacon.
Amennyiben az ítélet nyomán a kvótaadóban érintett cégek kártérítési pereket indítanának, annak együttes összege több tízmilliárd forintra rúgna – ezt az összeget azonban már az új Tisza-kormánynak kellene kifizetnie a kongó államkasszából.
https://hvg.hu/kkv/20230728_EUs_jogot_serthet_a_kormany_uj_otlete_a_szendioxidado
