Több mint 1000 milliárd forint azonnal mozdítható vagyon volt 29 kormányközeli cégnél

Együttesen több mint ezermilliárd forint azonnal mozdítható vagyon pihent 29 kormányközeli vállalat pénztárában és bankszámláin 2024 végén, írja a G7.

A lap a ceginformacio.hu adatai alapján végzett gyűjtést, és arra jutott, hogy a száz legnagyobb pénzeszközállománnyal rendelkező hazai vállalat közül 29 volt egyértelműen köthető NER-es milliárdosokhoz. Mint írják, a cégek között akadnak olyanok, amelyekből például a tőzsdei háttér vagy a tevékenység jellege miatt egész biztosan nem lehet egyik pillanatról a másikra minden pénzt kivonni, de sok olyan is van, ahol a vagyon nagy részét tényleg szinte azonnal meg lehet mozdítani.

Listájuk élén

• Mészáros Lőrinc V-Híd Építő Zrt.-je áll, ahol 2024 végén 115 milliárd forint pihent,
• Garancsi István Market Építő Zrt.-jénél 75,8 milliárd,
• ismét Mészárosé a Záév Zrt., ahol az azonnal mozdítható összeg 44,6 milliárd volt,
• Paár Attila West Hungária Bau Kft.-je volt a negyedik, 41,6 milliárddal,
• az ötödik megint Mészáros-érdekeltség, a felcsúti mágnás családi cége, a Mészáros és Mészáros Zrt., 32,1 milliárddal.

A teljes lista a G7-en olvasható, felbukkan rajta például Kis-Szölgyémi Ferenc B+N Referencia Zrt. – március óta már LIWO FM Zrt. néven futó – kormánykedvenc takarítócége, és Szíjj László Duna Aszfalt Zrt.-je is.

Hiányzik viszont a listáról a leköszönő miniszterelnök üzletileg kegyelt veje, Tiborcz István BDPST Zrt.-je, a G7 szerint azért, mert bankszámláján a legutóbbi beszámolója szerint csak néhány százmillió forint volt. A cég azonban az elmúlt években rendre tízmilliárdos nagyságrendben kapott osztalékot és kamatot az érdekeltségébe tartozó cégektől, és 2024 végén több mint 30 milliárd forintnyi kölcsöne volt kihelyezve a leányvállalataihoz.

A lap rámutat, hogy a NER-közeli cégek a Tisza-kormány vizsgálatai elől való vagyonkimentésének eszköze lehet, ha a pénzt – lehetőség szerint több lépésben fizikailag is – eltávolítják azoktól a vállalatoktól, amelyeket később esetleg vizsgálni kezdenek. Osztalékkifizetések formájában például.

Ezért lehet jelzésértékű, ha ezek a társaságok előrehozzák az éves közgyűlésüket, melyen az osztalékkifizetésekről döntenek. Jogszabály szerint május 31-ig kell leadni a céges beszámolókat, és eddig az időpontig kell megtartaniuk a nyereség felhasználásáról döntő közgyűlésüket is. A NER-es vállalatok pedig jellemzően nem szokták ezt elkapkodni, jellemzően az utolsó hétig kivárnak.

Ha ilyen előzmények után az idén tömegével döntenek a megszokottnál egy hónappal korábban a cégek az osztalék kifizetéséről, akkor azt nehéz nem a megváltozott körülményekkel magyarázni. A G7 megkeresésére meglepően sok NER-es cég válaszolt, ám válaszaik alapján egyelőre nem terveznek előrehozott közgyűlést tartani.

Mindenesetre az elmúlt hetekben két Mészáros-céget is alaposan kipucoltak, a V-Híd-ból és az Envirotis-ból is nagyon nagy összegeket vettek ki.

https://hvg.hu/360/20260417_penzeszsakok-ellenzekben-ner-vagyonok-sorsa-kekva-koncesszio-mcc-hvg

Magyar Péter megválasztott miniszterelnök szombat esti facebookos videójában arról beszélt, hogy „az orbáni oligarchák tízmilliárdos értékben utalják ki a pénzt” távoli országokba, illetve azt mondta, „pontos tudomásom van róla, hogy a NAV több Rogán Antal köréhez tartozó nagy értékű utalást felfüggesztett a bankok jelzéseire, pénzmosásra hivatkozva”.

Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi igazgatója a G7 kérdésére elmondta, hogy a NAV most még szinte biztosan nem büntetőjogi értelemben vett pénzmosás miatt lépett, ha ez történt volna, akkor valószínűleg egyből lefoglalják a pénzt, és zárolják az érintett számlákat is. Ligeti szerint a NAV azért léphetett, mert valami tisztázatlan a hatóság számára a pénz eredetével vagy a pénzzel rendelkező személy minőségével kapcsolatban: nem tudják, hogy honnan származik a pénz, és hogy került ahhoz, aki el akarja utalni.

Ligeti szerint ha túlárazott közbeszerzésekkel szerzett pénzeket menekítenek most ki, akkor azok visszavételét később elrendelhetik, de ezt sokkal nehezebb megvalósítani, ha a pénz már nincs Magyarországon, és még nehezebb, ha már az elkövető is elhagyta az országot.