„A Kúria visszamenőlegesen minősíti jogellenesnek a hét évtizedes foglalkoztatási gyakorlatot Magyarországon”, ezzel pedig „helyrehozhatatlan és súlyos károkat okozhat minden hazai foglalkoztatónak”. Ezeket a súlyos állításokat a MÁV fogalmazta meg egy most kiadott közleményében – a vasúttársaság szerint a Kúria azt szeretné, hogy a magyar joggal ellentétes foglalkoztatási gyakorlatot alakítsanak ki, az Alkotmánybíróság pedig ezt nem kezelte.
Azt csak óvatosan írták körül, hogy pontosan mi is történt, ami miatt ezt a reagálást meg kellett írniuk. A címben a Mozdonyvezetők Szakszervezete „mai közleményére” utaltak, más kérdés, hogy ebben is volt némi késés, mert a szakszervezet honlapján már három nappal korábbi dátummal ott van a közlemény.
Az érdekképviselet azt írta meg: az Alkotmánybíróság sem találta megalapozottnak a MÁV álláspontját a munkaidőről szóló eljárásban. Az ügy 2020-ban indult még, amikor is a szakszervezet több száz mozdonyvezető nevében pert indított a MÁV-Start ellen, mert álláspontjuk szerint a cég nem biztosított elég pihenőidőt. Olyan esetről volt szó például, mint amikor a cég nem adott ki elegendő egybefüggő napi pihenőidőt, ha erre közvetlenül a heti pihenőidő vagy a szabadság előtt vagy után kerülne sor.
A szakszervezet azzal a példával mutatta be a per tárgyát: ha egy (természetesen nem általános munkaidőben szolgálatot teljesítő) dolgozónak a heti pihenőideje szombat éjfélkor kezdődik el, akkor a cég nem mondhatja azt, hogy a napi 12 órás pihenőidőt péntek estére már nem adja ki, arra hivatkozva, hogy utána úgyis jön a hétvégi pihenés. Mivel a szabály szerint biztosítani kell, hogy a dolgozó minden egyes munkavégzése után a saját lakóhelyén tölthessen legalább 12 óra pihenőidőt, a szombat éjfélkor kezdődő hétvége előtt biztosítani kellene azt, hogy a dolgozó péntek délre hazaérhessen.
A per egy ponton megjárta az Európai Bíróságot is. A testület azt jelezte végül, hogy a magyar bíróságnak az alapján kell döntenie: a napi és a heti pihenőidő két különböző dolog, ezért nem lehet megtiltani, hogy a napi pihenőidőt arra hivatkozva ne adják ki, hogy közeleg a heti pihenés. A napi pihenőidő azt teszi lehetővé, hogy az ember nem véletlenszerű időpontban, hanem amint befejezte a munkáját, eltávolodhasson a munkakörnyezetétől 12 órára, a heti pedig azt, hogy minden hét napban legyen valamikor egybefüggő 48 órája, amikor nem kell dolgoznia.
A MÁV reakciója szerint a bírósági döntés jogellenesnek minősítené azt visszamenőlegesen, ahogyan az elmúlt hét évtizedben sok cégnél foglalkoztatták a dolgozókat, „felülírja a napi, illetve heti pihenőidők kiadásának, beosztásának tételes jogszabályi rendelkezéseit”. Azt is hozzátette a cég, hogy az Alkotmánybíróság magát az alkotmányjogi panaszt nem vizsgálta érdemben, így nem lehet egységes bírói álláspontról beszélni.
„A MÁV Személyszállítási Zrt. ahogyan eddig is, úgy a jövőben is a jogszabályoknak megfelelően teljesít minden, rá vonatkozó fizetési kötelezettséget, valamint a jövőben is a hatályos jogszabályoknak megfelelően foglalkoztatja munkavállalóit” – írta a vasúttársaság. A szakszervezet azt közölte, hogy az eddig beadott mintegy 1400 perből közel 300 zárult le jogerősen, a MÁV fizetési kötelezettsége meghaladja az 1,2 milliárd forintot.
