Számos problémát talált a vagyonadó tervezetében az Adótanácsadók Egyesülete. A szabályozás visszamenőleges hatályú, mert a vagyonadó bevezetésének „köztudomásúvá válásától” szankcionál bizonyos tranzakciókat. Több ponton aggályos a külföldiek és a külföldi ingatlanok adóztatása, a luxus „használati tárgyak” kihagyása, a gyerekek vagyonának elszámolása.
„A törvényjavaslat adatalapú véleményezése nem lehetséges” – hívják fel a figyelmet a vagyonadó bevezetéséről szóló törvény tervezetéhez kiadott értékelésükben az Adótanácsadók Egyesületének vezetői, Vadász Iván elnök és Kerényi Máté Fülöp szakmai alelnök.
A szakértők szerint a törvénytervezet értékelésére a kormány által biztosított 8 nap (hétvégével együtt) túlságosan kevés, különösen, hogy a szakmai szervezeteket előzetesen a koncepció megalkotásába nem vonták be, és hiányzik az anyag mellől az érdemi, számokkal alátámasztott kormányzati hatásvizsgálat. Az érdemi véleményezésre szerintük minden körülmények között legalább 15-20 napos határidő lenne szükséges.
Az adópolitikai megfontolásokról keveset tudni, ahogyan azt sem látják, hogy előzetes hatástanulmányok egyáltalán készültek-e, vagy – ha készültek – azokat valamilyen okból nem kívánták nyilvánosságra hozni. Az elemzést nehezíti, hogy az adózásra vonatkozó adatbázisok általában véve nem hozzáférhetőek.
A szakértők szerint már az erősen kérdéses, hogy a vagyonadó képes-e teljesíteni saját célját, amelyet a tervezet így fogalmaz meg: „a kiemelkedő vagyoni helyzetben megtestesülő teherbíró képesség arányos bevonása a közös szükségletek költségeinek viselésébe. Bevezetésével a közterhek rendszerében a jövedelmi és fogyasztási viszonyok mellett kellő hangsúlyt kap a teherviselés harmadik pilléreként az adózók vagyoni helyzete.”
Hatásvizsgálat hiányában nem elemezhető, hogy a kiemelkedő vagyoni helyzetben megtestesülő teherbíró képesség arányos bevonására alkalmasak-e a tervezetben megfogalmazott szabályok.
A magyarországi vagyoni egyenlőtlenség nagyon jelentős; a tervezett vagyonadó hozzájárulhat ennek mérsékléséhez, de az évi 200 milliárd forintos bevétel önmagában várhatóan nem csökkenti számottevően a vagyoni koncentrációt – figyelmeztet Vadász és Kerényi.
A tervezet fontos eleme, hogy „nem rendeltetésszerű joggyakorlásnak” minősít minden olyan tranzakciót, amely az adóelkerülést célozza. A szabályozás azt is rögzíti, hogy az adóhatóság a rendeltetésszerű joggyakorlást a vagyonadó bevezetésének köztudomásúvá válásától kezdődő időszakra ellenőrizheti. A „köztudomásúvá válás” időpontja a vagyonadó majdani bevezetéséről szóló május 14-i kormányhatározat megjelenése lehet.
A jogalkotó célja minden bizonnyal az volt, hogy az érintettek már a vagyonadó hatályba lépése előtt se hajthassanak végre olyan tranzakciókat, amelyek az adóelkerülést szolgálják – illetve az adóhatóság az ilyen tranzakciókat nem fogja figyelembe venni.
A vagyonadó bevezetésének „köztudomásúvá válásától”, tehát praktikusan a Tisza választási győzelmétől érvényes lesz a „rendeltetésellenes” tranzakciók tilalma, a NAV a kibújási manővereket elkaphatja. A vagyonadó szabályozása nem tartalmaz külön szankciókat az adóelkerülőkkel szemben, de az általános adózási retorziók érvényesek lesznek. Szakértőkkel elemeztük a tervezetet.
Ugyanakkor Vadász és Kerényi szerint mindez súlyosan sérti a visszaható hatály tilalmát. Ahogy az Alkotmánybíróság egy 2022-es döntésében megfogalmazta,
jogszabály a kihirdetését megelőző időre nem nyilváníthat valamely magatartást jogellenessé.
A tervezet szerint a vagyonadó alanyai lesznek a külföldi magánszemélyek és vagyonkezelő entitások is magyarországi cégekben meglévő részesedésük, illetve a magyarországi ingatlanvagyonnal rendelkező bármilyen cégben meglévő részesedésük után.
Ugyanakkor, ha a külföldi magánszemély vagy vagyonkezelő ugyanezekkel a részesedésekkel közvetetten, egy belföldi ingatlanvagyonnal rendelkezőnek nem minősülő külföldi gazdasági társaságon (holdingon) keresztül rendelkezik, akkor már nem merülhet fel vagyonadó fizetési kötelezettség.
Mindez alapján a tervezet a társasági struktúra és a holding letelepedési helye szerint befolyásolhat befektetési döntést, ami a letelepedés szabadsága tekintetében releváns kérdéseket vethet fel – figyelmeztetnek az egyesület szakértői. Ráadásul egyes esetekben eltérő adóztatási eredmény keletkezhet a közvetlen és közvetett tulajdonlás között. Ennek indokoltsága és uniós jogi összeegyeztethetősége erősen kétséges.
Tegyük hozzá: a vagyonadó tervezetéről tartott pénzügyminisztériumi sajtótájékoztatón Kövesdy Attila államtitkár azt mondta ezzel kapcsolatban, hogy a praktikumot tartották szem előtt, nem reális, hogy a magyar állam más államok joghatósága alatti tulajdonosi struktúrákon át tudjon látni.
A NAV-nál már készül egy vagyonkalkulátor azoknak, akik nem tudnák elsőre eldönteni, van-e egymilliárd forint vagyonuk. A kormány külön törvényben szigorítani fogja az adóelkerülési szabályokat, illetve bevezetnek majd egy, a külföldre vitt vagyonokat érintő ún. exit taxot. Az évente várt 200 milliárd forint konzervatív becslés. A pénzügyminiszter szerint a vagyonadó nemhogy fékezni, de élénkíteni fogja a gazdaságot, mivel ösztönzi a tőke jövedelemtermelésbe forgatását.
A külföldi ingatlanok értékének számítása is problémás Vadász és Kerényi szerint. A külföldön található ingatlanok esetében ugyanis a vagyonadó alanya választhat aközött, hogy az ingatlan szerzés szerinti értékét a következő években az adott ország valamilyen hivatalos ingatlanár-indexe szerint növelve, vagy egyszerűen 3 százalékkal növelve számítja be az adóalapjába.
Ilyen választási lehetőség a magyarországi ingatlanok esetében nincsen a tervezet szerint, a rendelkezés ezért a törvény előtti egyenlőség és a teherbíró képességhez igazodó közteherviselés szempontjából felülvizsgálatra szorul.
A tervezet szerint a vagyonadó alapjának megállapítása során nem kell figyelembe venni a magánszemély személyes használatát szolgáló, valamint az ingatlan rendeltetésszerű használatához szokásosan szükséges berendezési és felszerelési tárgyakat. Kivételt képeznek a 3 millió forint értéket meghaladó műtárgyak, gyűjtemények, ékszerek.
A szakértők szerint a szabályozás számos kérdést felvethet személyes használatot szolgáló – különleges – ruhák, táskák, karórák, lakberendezési tárgyak, fegyverek, műszaki eszközök, stb. esetében. Ezek megítélése egyedi elbírálást igényelhet, amelyek az egyenlő elbánást veszélyeztethetik.
Vadász és Kerényi szerint problémás, ahogy a tervezet a kiskorú gyermekek vagyonát a felügyeleti jogot gyakorló szülők adóalapjában írja elő figyelembe venni.
Például – írják –, ha van egy család (egy háztartásban élő 2 szülő + 1 gyermek, aki 17 éves) és a gyermek nagyszüleitől, mondjuk kincstári start értékpapír számlájára (Babakötvénybe) nagy összegű befizetést (ajándékot) kapott, az ő vagyona a szülők adómentes hányadát 50-50 százalékban csökkenti, mivel a gyermek vagyonát a szülők adóalapjában kell figyelembe venni.
Ezzel szemben egy olyan hasonló teherbíró képességgel rendelkező családban, ahol egy háztartásban él 2 szülő + 1 gyermek, aki 18 éves, a gyermek saját adómentes egymilliárd forintos küszöbbel rendelkezik, így a család adóterhelése alacsonyabb lehet, mint a 17 éves gyermeket nevelő család adóterhelése.
Szintén megkérdőjelezhető a szabályozás abban az esetben, ha egy kiskorú gyermek egyik szülője az adóéven belül meghalt. Ebben az esetben a kiskorú vagyona az őt egyedül nevelő szülője adóalapjához számítandó, függetlenül attól, hogy a család teherbíró képessége nyilvánvalóan alacsonyabb, mint a két élő szülővel rendelkező (egy)gyermekes családok teherbíró képessége.
Két sáv, két kulcs, adóköteles saját ingatlan, kormányzati szigor, és a külföldiek sem maradnak ki belőle teljesen – ez olvasható ki a vagyonadótörvény tervezetéből. A közvélemény támogatja az elképzelést, a vállalkozói kör lázadozik.
Az Adótanácsadók Egyesületének vezetői nehezményezik, hogy a tervezet szerint az adóalap megállapításához előírt cégértékmegállapítást csak olyan cégértékelési szolgáltatást nyújtó független fél állapíthatja meg, amelynek üzletszerűen végzett cégértékelésből származó bevétele a megelőző három évben, évenként külön külön meghaladta a 250 millió forintot, vagy az összes bevételének 25 százalékát, de legalább az 50 millió forintot.
Az adótanácsadók szerint
a fenti követelmény indokolatlanul szűkíti (csak a legnagyobb – multinacionális – piaci szereplőkre korlátozza) a cégérték megállapítására jogosultak körét,
miközben más területen hasonló jellegű és súlyú értékeléseket a könyvvizsgálók is elláthatnak. Mindennek megfelelően szükségesnek látják az érintett korlátozás enyhítését, egyben a kamarai tag könyvvizsgálók cégértékelésbe történő bevonásának lehetővé tételét.
A szakemberek a vagyonadó bevallásának és megfizetésének augusztus 31-i határidejét is nehezményezik. Mint írják:
A számviteli és adózási szakembereknek, valamint az adóalanyoknak is szükségük van a nyári pihenésre, mivel az év első fele az egyéb közterhekkel (kb. 60 fajta) kapcsolatos bevallások, mérlegbeszámolók elkészítésével, benyújtásával és a befizetések teljesítésével telik el.
Célszerű volna ezért szerintük november 30-ban megszabni a bevallási és befizetési határidőt.
Nyitókép: HVG / Veres Viktor
