Az igazságosabb teherviselést szolgálja mindhárom módosítás - mondta Kármán András pénzügyminiszter a kata átalakítása, a vagyonadó bevezetése és a sportolók külön ekho-értékhatárának megszüntetéséről tartott sajtótájékoztatón.
A magyar adórendszer nagyon aránytalan
– hívta fel a figyelmet a tárcavezető. Az egykulcsos szja és a 27 százalékos áfa miatt a magas jövedelműek effektíve alacsonyabb adót fizetnek. A tőkejövedelmek adóztatása ugyanis kedvező. Az alacsony jövedelműek jövedelmük jelentős részét elfogyasztják, míg a magasabb jövedelműek megtakarítanak.
A háztartások vagyona 170 százalékkal nőtt, miközben a 100 leggazdagabb vagyona 325 százalékkal 2015 és 2025 között.
Magyarországon nagyon nagy a vagyoneloszlás egyenlőtlensége, egyes felmérések szerint uniós összehasonlításban itt a második legnagyobb.
https://hvg.hu/gazdasag/20261006_vagyonado-torvenytervezet-bevetel-hatasok-adozok-reszletek
Ezt a különbséget, az olló nyílását egy jövedelmi típusú adó nem tudja megfogni – jelezte Kármán. Vagyoni típusú adóra van ezért szükség. A vagyonadó a produktív beruházások felé tereli a tőkét – véli a miniszter. (A vagyonadóval szembeni kritika, hogy éppenséggel visszafogja a beruházásokat, amennyiben tőkemenekítést indukál.) A tárcavezető szerint a vagyonadó a jövedelmet nem termelő tőkét is érinti, így a vagyonadó arányaiban jobban érinti azokat, akik nem termelő vagyonba fektetik a tőkéjüket. Ez
segíti a gazdaságot, jobban megéri a tőkét pl. vállalkozásba visszaforgatni, jövedelemtermelésbe fogni vagyonelemeket.
A hazai nem pénzügyi vállalkozások likviditása magas, a vagyonadó kifizetése nem okozhat különösebb megterhelést – utalt Kármán András egy másik kritikára, miszerint az adó kifizetése sok érintett számára nehézséget okozhat, a magas vagyonérték ugyanis nem feltétlenül párosul magas likvid vagyonnal.
Az eredeti kata 2022-es kinyírása igazságtalan volt, év közben átkényszerítették a cégek felé számlázó katásokat átalányadózásba – mondta a miniszter. Ezt orvosolják a legújabb kata bevezetésével.
A tételes adó fokozatosan emelkedik (a mostani 50 ezer forintról 100 ezer forintra), két év alatt, ez kellő felkészülési időt biztosít az érintettek számára a tárcavezető szerint.
https://hvg.hu/360/20261008_kata-valtozasok-kinek-jo-mennyit-kell-fizetni-teteles-ado
A kata átalakítása kapcsán nem a költségvetési bevételek növelése vagy csökkentése volt a szempont – mondta el kérdésre a pénzügyminiszter. Számításaik szerint az átalakítás egyébként a költségvetés szempontjából semleges.
A NAV készít majd egy egyszerűsített kalkulátort, ami mutat valami közelítő becslést arról, mekkora vagyona van valakinek
– mondta el a vagyonadó kapcsán Kövesdy Attila államtitkár. Nyilván azoknak lehet érdekes és fontos, akik egymilliárd forint vagyon körül lehetnek.
Az államtitkár megerősítette, hogy a vagyonadó alatt az áttételes társasági tulajdonrész nem adóköteles. A HVG kérdésére elmondta, hogy ez különösen a külföldi végső tulajdonosok esetében könnyen használható kiskaput jelenthet, de a szabályozás megalkotásakor tekintettel kellett lenniük a nemzetközi szerződések alkalmazhatóságára, illetve a praktikumra, nem reális, hogy a magyar állam más államok joghatósága alatti tulajdonosi struktúrákon át tudjon látni.
Az államtitkár a HVG kérdésére elmondta, hogy
várhatóan lesz az adóhatóságnál előzetes ellenőrzési mechanizmus azoknak felderítésére, akik nem adnak be bevallást és nem fizetik meg az adót, pedig kellene.
Egyelőre azonban nem ez a legsürgősebb feladat. Kell végleges jogszabály, az adóhatóságnak el kell készítenie a bevallási formátumot, a előkalkulátort. Az államtitkár szerint valamiféle célzott, kockázatelemzésen alapuló ellenőrzési forma lehet majd a legpraktikusabb.
Az előzetes vagyonbecslő kalkulátoron túl is lesz NAV-támogatás, kalkulátorok az indexáláshoz, ingatlanértékelési modell. Az ingatlanértékelési modell amúgy is hasznos lehet. A NAV-nál meglévő és nyilvános adatokra fog támaszkodni, fejlesztése folyamatban van – mondta el az államtitkár.
A vagyonok külföldre mentését megakadályozandó az szja-törvényben bevezetnek majd egy úgynevezett exit taxt a vagyonelem illetékességének külföldre helyezésére. Önálló szabályozás lesz, 10 éves átmeneti idővel. Jelenleg 500 millió forint értékhatárban gondolkoznak. Az exit tax kulcsa pedig az szja-kulcshoz fog igazodni.
Szigorodni fognak továbbá az adóelkerülés tiltásának általános szabályai az adózás rendjéről szóló törvényben. A minisztérium szigorúbban kívánja szabályozni a rendeltetésszerű joggyakorlás fogalmát és körülményeit. (Ez a vagyonadó kapcsán különösen fontos, így lehet ugyanis figyelembe venni a csak és kizárólag az adó elkerülését szolgáló tranzakciókat.)
A vagyonadózásban a jogszabálytervezet szerint a „köztudomásúvá válás” időpontja utáni tranzakciókat veszi majd figyelembe az adóhatóság. A tervezet erre nem határos meg konkrét időpontot, Kövesdy szerint
praktikusan a májusi, a vagyonadó bevezetéséről szóló kormányhatározat tekinthető egyértelműen a köztudomásúvá válás időpontjának.
Biztosan lesz „alkalmazkodás” az adóalanyok részéről – ismerte el Kármán András. A Pénzügyminisztérium évi 200 milliárd forint bevételre számít az adóból. Léteztek ennél magasabb bevételi becslések, de inkább a költségvetési bevételi várakozásból akartak visszavenni, nem akarták túltervezni a várható bevételt.
