Nyilvános a vagyonadó törvénytervezete – mutatjuk a legfontosabb tudnivalókat

15 ezer magánszemélytől és kétezer vagyonkezelési adóalanytól várnak befizetéseket.

  • HVG

Felkerült a kormany.hu oldalra a vagyonadó tervezete, amelyet Magyar Péter a Facebookon jelentett be.

A dokumentumokból kiolvasható legfontosabb tudnivalók a következők:

Az adó az egymilliárd forintot meghaladó nettó vagyont terheli évente. Az egymilliárd forintot meghaladó, de 100 milliárd forintot meg nem haladó adóalaprész után 1 százalék, a 100 milliárd forintot meghaladó rész után 1,5 százalék az adó mértéke.

Az adó alanya belföldi magánszemély, külföldi magánszemély, valamint a vagyonkezelési adóalany lehet. Vagyonkezelési adóalanynak minősül, különösen a bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján kezelt vagyon és a magánalapítvány, valamint az ezekkel azonos vagy hasonló rendeltetésű külföldi szervezet, jogviszony vagy elkülönített vagyontömeg.

A törvénytervezet hatásvizsgálati lapja szerint a vagyonadó 15 ezer embert és kétezer vagyonkezelési adóalanyt érint, és a kormány négy év alatt 800 milliárd forint befizetést vár.

Céljuk annak megakadályozása, hogy valaki külföldön létrehozott, de valójában Magyarországról irányított vagyonkezelővel elkerülje a teljes vagyonára vonatkozó adókötelezettséget. A szabályozás azt is kizárja, hogy bármilyen magyarországi vagy külföldi cég közbeiktatásával bújjanak ki az adókötelezettség alól.

A főszabály szerint a vagyoni állapotot a naptári év utolsó napján kell vizsgálni. Ha az adóalany belföldi illetősége év közben megszűnik, az adókötelezettséget az illetőség megszűnését megelőző napon fennálló vagyoni állapot alapján kell megállapítani.

Az adót az adóalanynak, ha vagyonadó-kötelezettsége keletkezik, a tárgyévet követő év augusztus 31-ig önadózással kell megállapítania, bevallania és megfizetnie a NAV-nak.

Az adóalapból levonhatók lesznek a ténylegesen fennálló és megfelelően igazolt tartozások. Fizetési nehézségek esetén fizetési halasztást, illetve részletfizetést is lehet majd kérni a NAV-tól, ha az adó egyösszegű megfizetése aránytalanul súlyos terhet jelentene, és az adó későbbi megfizetése valószínűsíthető. A fizetési könnyítés főszabály szerint legfeljebb 12 hónapra, kivételesen – különösen lakhatást szolgáló ingatlan vagy társasági részesedés után fennálló adókötelezettség esetén – legfeljebb 24 hónapra engedélyezhető.

A vagyonadóból származó bevétel a központi költségvetés bevétele lesz. Az adóalany a bevallásában rendelkezhet arról, hogy az általa ténylegesen megfizetett vagyonadó 5 százalékát a Nemzeti Együttműködési Alap javára számolják el.

A törvény 2026. december 15-én lép hatályba, így az első adókötelezettséget a 2026. december 31-én fennálló vagyoni állapot alapján kell megállapítani, és 2027. augusztus 31-éig kell bevallani és megfizetni.

A hatásvizsgálati lap szerint az ország, illetve a mikro-, kis- és középvállalkozások versenyképessége nem változik meg érdemben a vagyonadótól – ugyanakkor kiemelik, hogy a vagyonadó fizetési kötelezettség egyes mikro, kis- és középvállalkozások tulajdonosait magasabb összegű osztalék kifizetésére ösztönözheti, ami bizonyos esetekben hátráltathatja ezen vállalkozások beruházásait.

Nyitókép: HVG / Cabrera Martin

Hozzászólások