Így lett nyereséges a BKV

MTI / Manek Attila

A Magyar Narancs legfrissebb számában olvasható, Tarlós Istvánnal készült interjúban Budapest főpolgármestere azzal cáfolta a híresztelést, mely szerint a BKV-nál érdemi változás nem történt és nincs megtakarítás, hogy első alkalommal fordult elő, hogy a cég gazdálkodása nem volt deficites.

Papíron valóban nyereséges volt a BKV 2010-ben a beszámolója szerint, de a cég 1,18 milliárd forintos (mérleg szerinti) eredményét csupán egyetlen számmal kellene korrigálni ahhoz, hogy közelebb kerüljünk a valósághoz. Ha levonjuk az adófizetőknek összesen 22,5 milliárd forintba fájó működési támogatást, amit a közlekedési cég a magyar államtól és a fővárostól kapott a zavartalan működés biztosítására a közel 32,2 milliárdos „alaptámogatáson” felül, akkor 21,482 milliárd forint jön ki mínuszban. Ez csupán kétmilliárddal kevesebb, mint a BKV Zrt. 2009-es vesztesége, és a korrekciónál nem vettük figyelembe az előző évről áthozott támogatás többletet, meg a céltartalék felhasználás növekményét, ami meghaladja az egymilliárd forintot.

A rejtett deficit nem meglepő, hiszen az utasszám - részben a januári sztrájk miatt - alacsonyabb volt, és a jegyekből, bérletekből is kevesebb fogyott a BKV tavalyi évről szóló üzleti jelentése szerint. A cég nettó árbevétele több mint 2 milliárddal apadt az előző évhez képest, a társaság ráfordításai viszont nem csökkentek számottevően. Emlékezetes a veszteség finanszírozására kapott állami szubvenció utolsó, 7,5 milliárdos részlete körüli médiacsörte: Tarlós István főpolgármester a Magyar Televízió műsorában arra panaszkodott, hogy a támogatásról 2,5 hete hozott kormánydöntés ellenére még nem érkezett meg a pénz a főváros számlájára. A nemzetgazdasági tárca végül megsürgette az államkincstárat.