A legújabb spanyol kutatások azt állítják, hogy Federico García Lorca andalúz költővel nem csendőrök, hanem saját rokonai végeztek.

Egy új dokumentumfilm cáfolja az eddig élő mítoszt Federico García Lorca haláláról. Eszerint Lorcát az 1936-os polgárháború kitörésekor egy csendőrkülönítmény elhurcolta egyik költőbarátja házából, s a Granada melletti Viznar falu mellett egy olajfaligetben agyonlőtte. A kivégzés okát a kor s az utókor is elsősorban Lorca politikai pártállásában – ismert köztársaságpárti volt – vélte megtalálni. A mélyen katolikus Andalúziában ennél már csak az számított nagyobb bűnnek, hogy – amint ezt is sokan tudták, közvetlen s tágabb környezetében is – az akkor már világhírű költő és drámaíró a saját neméhez vonzódott.

Lorca-ból így később nem volt nehéz mártírt faragni: a Robert Capa által megörökített elesett katonával együtt az andalúz poéta a fasizmus kegyetlenségének és általában, az embertelenség elleni küzdelemnek a szimbólumává vált. Különösen akkor, amikor Európa humanista értelmiségét közös nevezőre hozta a meggyőződés, hogy a Spanyol Köztársaság ügye vízválasztó: aki ellene támad, az a Gonosz képviselője, aki mellette áll, az emberségé, a szabadságé.

Ezt az illúziót semmisíti meg a hír: a legújabb kutatások szerint Lorca halálának nem a politikai ellentétek s nem is a homofóbia volt elsődleges kiváltó oka, hanem a kiterjedt rokonságban már korábban is meglévő konfliktusok torkollottak a tragikus fináléba.

Az El País című spanyol napilap szerint a film elkészítéséhez két és fél évre volt szükségük az alkotóknak. A film alapjául azok a családtörténeti kutatások szolgáltak, amelyek egészen a 18. századig vezették vissza a költő rokoni kapcsolatait. Miquel Caballero és Pilar Góngora spanyol irodalomtörténész olyan dokumentumokra lelt, amelyek új részletekkel egészítik ki Lorca 1936 augusztus 19.-i, éppen 70 évvel ezelőtti halálának okait és körülményeit.

Kutatásaik szerint a gyilkosság értelmi szerzője Juan Luis Trescastros Medina, a költő apja egyik unokatestvérének férje volt, az ok pedig a García-, a Roldán- és az Alba-család közötti, régóta meglévő viszálykodásban keresendő. A három család a környék tehetős, hatalmaskodó famíliái közé tartozott. Sok közös ügyük volt, és nem voltak ritkák az ellentétek, a marakodások.

García Lorca egyik utolsó darabja, a Bernarda Alba háza éppen ezt a viszálykodást mutatja be. A darab megjelenése, és általa a családi szennyes kiteregetése nagyban járult hozzá, hogy a rokonok egy része bosszúért kiáltson, és gyilkosságot terveljen ki a fiatal költő ellen. Trescastros, az értelmi szerzőt, sohasem titkolta tettét: többször is azzal kérkedett a környékbelieknek, hogy “kétszer is seggbe lőttem azt a buzit”. Most ő is a Lorca-család kriptájában alussza örök álmát.

Csuday Gábor

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Szó szerint ütős koncerten játsszák Eötvös Péter műveit

Szó szerint ütős koncerten játsszák Eötvös Péter műveit

Lenyugodna, relaxálna? Próbálja ki itt a színezést

Lenyugodna, relaxálna? Próbálja ki itt a színezést

Nem talál egy fájlt a windowsos gépén? Akkor próbálja ki ezt a programot

Nem talál egy fájlt a windowsos gépén? Akkor próbálja ki ezt a programot

"Limitált, mint a Feleségem" - posztolta Schobert Norbi a méregdrága Mercedes sportkocsiról

"Limitált, mint a Feleségem" - posztolta Schobert Norbi a méregdrága Mercedes sportkocsiról

Újra kemény összecsapásokba torkollottak a hongkongi tüntetések

Újra kemény összecsapásokba torkollottak a hongkongi tüntetések

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen

Így harcol Németország az antiszemitizmus és a szélsőjobb ellen