Elméletben, legtöbben morálisan a helyzet magaslatán állunk, ha szóba kerül, mit tennénk mondjuk egy égből pottyant erszénnyel. Legalábbis tisztában vagyunk vele, mit kellene tennünk. De hogyan döntünk, ha valóban a markunkban tartjuk másnak a tulajdonát? Felülkerekedik bennünk a mohóság, a váratlan szerencse fölött érzett öröm vagy belegondolunk, miként érez az a peches valaki ott a távolban és visszajuttatjuk hozzá elvesztett ingóságát?

A hvg.hu által véletlenszerűen megkérdezett tíz emberből heten hiánytalanul visszaadnának egy tömött pénztárcát tulajdonosának. Ketten úgy vélték, ha belebotlanának egy erszénybe, bizony megtartanák a benne lévő pénzt, vagy annak egy részét, de az iratokat elküldenék a tulajnak. Egyetlen ember akadt, aki megkérdezte, hogy ilyen esetben egyáltalán kihez fordulhatna, hova vihetné a talált tárgyat (személyazonosságot igazoló papírok hiányában). A rögtönzött közvélemény-kutatás tehát nem volt hiábavaló, utánanéztünk, mi a teendőnk, ha a vonaton, a repülőtéren vagy éppen egy taxiban felejtjük értékeinket.

Pénzt vagy pénzt? Van veszítenivalónk © Dudás Szabolcs

„A vasúttársaság korábban üzemeltetett egy talált tárgyak elhelyezésére szolgáló központi raktárt, de az elmúlt év tapasztalatai azt mutatják – egyre kevesebb a leadott holmi –, hogy ennek szükségessége, költséghatékonysága megkérdőjelezhetővé vált” – válaszolta megkeresésünkre Peiper Károly, a MÁV Zrt. kommunikációs szakértője.
 
Jelenleg az utasok által elvesztett tárgyakat az egyes vasútállomások, illetve pályaudvarok veszik át. Egy hónapig őrzik, ha a tulajdonos ezalatt nem jelentkezik értük, az illetékes igazgatóság székhelyén található gyűjtőállomásra küldik (Budapesten a Nyugati pályaudvarra). Ha arra eszmélünk, hogy a vonaton hagytunk valamit, és ezt szeretnénk mielőbb visszakapni, legjobb, ha bejelentést teszünk az állomáson vagy pályaudvaron. Ilyenkor annyi a teendőnk, hogy pontosan körülírjuk: mit hagytunk el, hol és mikor. A visszajuttatásra a vasúttársaság két módot kínál: utánvéttel elküldi a bejelentő által megadott címre vagy megőrzi, amíg személyesen érte nem megy az illető. Abban az esetben viszont, ha a tulajdonos három hónapig nem jelentkezik, megsemmisíthetik vagy éppen értékesíthetik a talált holmit. „Általában apró tárgyakat szoktak a vonaton felejteni, például szemüveget, esernyőt, sapkát” – sorolja Peiper Károly, hozzátéve, azért előfordult már olyan is, hogy mankóra bukkantak az egyik kocsiban. A tulajdonosok közül azonban csak kevesen igénylik vissza, amit elvesztettek.

A BKV Zrt.-nél is hasonlóan alakul a repertoár: a közlekedési vállalattól megtudtuk, hogy leggyakrabban táskát, kulcsot, szemüveget, tárcát hagynak el az utasok, emellett évszakonként felhalmozódnak a szezonális kellékek, télen a sapka, kesztyű; iskolaidőszakban a tornazsák, tanszer és tolltartó. Tavasszal és ősszel esernyők, esőkabátok, kardigánok tömegét raktározzák el, karácsonykor nem ritka a járműveken talált csokoládé. Akadnak azért kirívó leletek is, mint például a hátrahagyott tolószék, gitár, gördeszka, paróka vagy műfogsor. „Régebben találtunk műlábat, kirakati próbababát, patkányt, sőt, két hörcsögöt is” – számol be az igazán extrém esetekről a társaság szóvivője. Az állatokat örökbe adták, míg a járműveken, peronon, bérletpénztáraknál felejtett ingóságok a BKV ügyfélszolgálatára kerülnek. Ezek iránt legkorábban az elvesztésüket követő munkanapon, 11 órától lehet érdeklődni.

Fölmerül a kérdés: kinek adják ki a talált tárgyat, hogyan tudjuk igazolni, hogy az valóban a miénk? Nos, ehhez tudnunk kell, hogy hol és mikor veszítettük el, le kell írnunk, hogy néz ki pontosan (szín, méret, márkajelzés, stb.). Ha kétség merül fel a tulajdonost illetően, rejtett azonosító jelek ismertetésére is szükség lehet (pl. szakadás a ruhán, sérülés a hangszeren vagy egyéb jellegzetesség, melynek létezéséről csak a tulaj tudhat). A BKV Zrt.-nél hasonló tapasztalatokról számoltak be, mint a vasúttársaságnál: az „elvesztőknek” csak elenyésző hányada jelentkezik, az ügyfélszolgálatról az elraktározott tárgyaknak körülbelül 40 százalékát viszik el.

Széfben őrzik az értékesebb talált tárgyakat a Ferihegyi reptéren. „Különösen az utasbiztonsági ellenőrzés után marad sok minden a helyszínen” – meséli Hardy Mihály, a Budapest Airport Zrt. (BA) kommunikációs igazgatója. Mint mondja, a sláger a mobiltelefon, minden hónapban legalább ötvenet szednek össze a reptér területén. Ezeknek körülbelül a feléért jelentkezik a tulajdonos – külföldről kétségkívül költségesebb visszajönni, mint venni egy új készüléket. Havonta 8-10 laptop is bekerül a páncélszekrénybe, megőrzésre. Takaros készlet halmozódott fel karórákból, ékszerekből, de babakocsit is találtak már. „Elképesztő a gyűjtemény” – összegzi Hardy, megemlítve egy furcsa esetet, amikor is az egyik utas elkallódott csomagjában téglát találtak. A BA egy hónapig őrzi meg a gazdátlan tárgyakat, utána a Vám- és Pénzügyőrséghez kerülnek, míg a gyanús csomagokat egyből a rendőrség és a tűzszerészek viszik el. Hosszas és bonyodalmas ügyintézésre számíthatunk, ha a repülőgép fedélzetén hagyjuk holminkat, mert ilyenkor azt a gépet üzemeltető légitársaság gondozza.

Nem egyedi eset, hogy egy-egy utas olyasvalamiért reklamál – kárpótlás reményében -, ami valószínűsíthetően nehogy nem tűnt el, de soha nem is létezett. Ezzel kapcsolatban Hardy óvatosan fogalmaz: „van egy pár tétel, nem vagyok biztos benne, hogy ezek tényleg eltűntek, de keresik rajtunk”. Elmodása szerint előfordult olyan is, hogy egy utas azt állította, 100 ezer eurónak veszett nyoma a bőröndjéből. Persze készpénzben.

Kié a talált holmi?

„A találás eredeti tulajdonszerzési mód, amely azt jelenti, hogy az új tulajdonos (találó) a régi tulajdonos személyétől, az azt megillető jogoktól és kötelezettségektől mentesen szerzi meg a  dolog tulajdonjogát. (...) A találó csak akkor szerez tulajdonjogot, ha mindent elkövetett, hogy annak eredeti tulajdonosa a tárgyat vissszakaphassa” - olvasható a Magyarorszag.hu-n, ahol  a talált tárgyak tulajdonjogának megszerzéséről szóló 18/1960. (IV. 13.) Korm. rendelet egyes paragrafusait is  közzétették.  Ha nem tudjuk, hogyan érhetjük el a talált tárgy tulajdonosát, bevihetjük azt a rendőrségre, az önkormányzathoz vagy a polgármesteri hivatalba.

„Az esernyő nálunk is mindennapos „rakomány”, volt olyan év, hogy közel száz darabot hagytak a kocsiban az utasok. Anyukám mindig jól el volt látva ernyővel” - válaszolja az egyik vezető taxitársaság munkatársa szinte kapásból a kérdésre, mit veszítenek el leggyakrabban a vendégek. Listáján előkelő helyet foglal el a mobiltelefon, a pénztárca, az irattartó, a határidőnapló és a kulcscsomó. Szépészeti kellékek - rúzs, szemfesték, dezodor - is ipari mennyiségben kerül a cég ügyfélszolgálatára, mivel ezeket fizetéskor könnyű észrevétlenül kirántani.

Jó hír, hogyha rendelt taxival utazunk és a kocsiban marad valami, viszonylag egyszerű dolgunk van a visszaszerzésekor, mivel a diszpécser ismeri nevünket, elérhetőségünket. „A reptérre vittem egy férfit, aki az autóban hagyta tömött pénztárcáját. Már visszafelé hajtottam, amikor észrevettem az ülés mellett. Felhívtam a diszpécserszolgálatos kollégát, egyeztetett az ügyféllel, aki még épp időben - a gépe indulása előtt -  visszakapta a pénzét, iratait” - meséli interjúalanyunk. Ő is jól járt, a tárca birtokosa nem volt szűkmarkú.

A talált tárgyak mielőbbi visszajuttatására külföldön - úgynevezett lost and found - honlapok sokasága szakosodott: ilyen többek között a SendMeHome vagy a TrackItback. Itthon is van „Talált tárgyak oldala”, ahol ingyenesen hirdethetnek azok, akik elveszítettek és keresnek valamit. A felhasználók és a kommentek csekély számából ítélve nem biztos, hogy nálunk ez megfelelő forma és felület a csoportos kommunikácóra, sokkal hatékonyabb a közösségi oldalakon - IWIW, Facebook - üzenni vagy más csatornákon segítséget kérni (például Twitteren vagy a Flickr fotóblogon).