szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A londoni van Gogh-kiállítás nem csupán a posztimpresszionizmus egyik legnagyobb alakjának festményeit és rajzait vonultatja fel, hanem a levelezését is, amelyből egy keményen dolgozó művész alakja bontakozik ki.

Vincent Van Gogh (1853-1890) holland festőművész  pályafutása során levelek százait írta, többségét öccsének és legfőbb támogatójának, a négy évvel fiatalabb Theónak címezte. Az igazi van Gogh: a művész és levelei (The Real Van Gogh: The Artist and his Letters) című tárlat, amely január 23. és április 18. között lesz látható a brit fővárosban, 65 festmény mellett 35 levelet is bemutat. Utóbbiakat ritkán állítják ki, mivel papírjuk igen sérülékeny, ám rengeteget elárulnak a festményekről és a művészről. 
  
"A köztudatban egy őrült, hebehurgya ember képe él, aki igen gyorsan és spontán módon festett. Valóban gyorsan festett, ám rengeteget gondolkodott, készült, mielőtt az első ecsetvonást a vászonra vetette volna" - magyarázta  Ann Dumas, a kiállítás kurátora, aki szerint a levelekből egy különc, megkínzott, de keményen dolgozó zseni képe bontakozik ki. Amikor például éles bírálatok érték a Krumplievők (1885) című festményét, van Gogh hatványozott energiával vetette bele magát a portréfestésbe: számtalan előtanulmányt készített a burgonyát kiásó nőkről és szénrajzokat az aratókról.

Van Gogh: Krumplievők
A levelek felfedik, hogy mennyit kínlódott van Gogh a perspektívával, ám széttagolva a vásznat ráerősített huzalokkal képes volt villámgyorsan festeni. Még az utolsó napokban is -  a levelek tanúsága szerint - jobban foglalkoztatta művészete, mint az életét megkeserítő "démonok". Halála előtt néhány nappal azt írta öccsének, hogy "teljes figyelmemet a vásznaknak szentelem". A Royal Academy adatai szerint egyébként életének utolsó 70 napjában Vincent van Gogh hetvennél több festményt festett. 
  
A kiállításon látható a befejezetlen levél is, amelyet a festő 1890. július 27-én írt testvérének, aznap, amikor szíven lőtte magát. Theo ceruzával a papírra firkantotta: "a levél, amely az öngyilkosság napján, július 27-én, azon a szörnyű napon kelt".
  
A brit műkritikusok méltatják a tárlatot, amely van Goghra, a  festőre és művészetére, nem pedig elmebetegségére, öncsonkítására és erőszakos halálára összpontosít. "A koncepció zsenialitása abban rejlik, hogy a művész saját szavaival meséli el történetét, s így a kiállítás a valóságot mutatja be, nem pedig a képzeletünk szüleményét" - hangsúlyozta Richard Dorment, a The Daily Telegraph műkritikusa.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!