Százhúsz éve, 1890. szeptember 15-én született Agatha Christie, a detektívregény műfajának királynője, Hercule Poirot és Miss Marple "szülőanyja", minden idők egyik legsikeresebb krimi írója.
MTI / hvg.hu
Agatha Mary Clarissa Miller angol-amerikai családból származott, ifjúkora egy részét Franciaországban töltötte. Az első világháború kitörésekor ápolónőnek jelentkezett, és 1914 karácsonyán egy repülőtiszthez, Archibald Christie-hez ment férjhez. A hadikórházban szerezte jártasságát a mérgek terén, s itteni élményei ihlették első detektívregényét, amelyet hat kiadó utasított vissza. A titokzatos stylesi eset végül 1920-ban jelent meg, igaz a tárgyalótermi nagyjelenetet a következetlenségek miatt újraíratták vele. (Ezután mindig konzultált szakértőkkel - kivéve, ha mérgekről volt szó.)
Agatha Christie
www.answers.com
Már sikeres írónő volt, amikor 1926 végén elvesztette anyját. Férje nem sokkal később bejelentette, hogy válni akar. Agatha eltűnt, s hiába kereste egy egész ország, csak tizenegy nappal később került elő. A valós krimit azóta sem sikerült megfejteni: egyes feltételezések szerint idegösszeroppanást kapott vagy amnéziába esett, egészen prózai vélemények szerint csak a figyelem középpontjába szeretett volna kerülni.
Az immár elvált asszony 1930-ban egy mezopotámiai ásatáson ismerkedett meg második férjével, a nála 14 évvel fiatalabb Max Mallowan régésszel, aivel 46 évig éltek boldogan. Az írónő szerint azért, mert minél idősebb az asszony, annál jobban érdekel egy régészt. Agatha Christie 1971-ben lovagi rangot kapott, de ekkor már sokat betegeskedett, s öt évvel később, 1976. január 12-én meghalt.
Sikerének titka tulajdonképpen megmagyarázhatatlan, figurái gyakran két lábon járó sztereotípiák, könyvei nem mentesek az előítéletektől és a sznobizmustól. Műveiből hiányzik az erőszak, a szex, talán még a szenvedély is, igaz a megoldás mindig korrekt és logikus. Az olvasó minden információt megkap a rejtély kibogozásához, de szinte mindig téved, annyi a hamis nyom és a blöff. Christie állítása szerint legzseniálisabb gyilkosságait mosogatás közben ötlötte ki, annyira gyűlölte ezt a házimunkát.
Az irodalom talán legnagyobb "tömeggyilkosa" összesen 147 kisregény, 15 dráma, és 90 regény szerzője, de publikált Mary Westmacott néven is. Legismertebb művei közé tartozik Az Ackroyd-gyilkosság (1926), A titokzatos Kék Vonat (1928), a Gyilkosság Mezopotámiában (1936), Az ABC-gyilkosságok (1936), A Kutya se látta (1937), A fogorvos széke (1940), a Nyaraló gyilkosok (1941), a Holttest a könyvtárszobában (1942), az Öt kismalac (1943), a Mrs. McGinty halott (1952), A Bertram Szálló (1965). Csak az angol nyelvű Christie-kiadásokból másfél milliárd példány kelt el, világszerte további egymilliárd. Ezt csak a Biblia és Shakespeare múlja felül. Színművei közül az Egérfogó a leghíresebb: a bűnügyi játékot Londonban 1952 óta megszakítás nélkül játsszák,már túl van a húszezredik előadáson, s ezzel bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe.
Számos művét vitték filmre, némelyet többször is. Ezek közül különösen jól sikerült a Gyilkosság az Orient Expresszen, A vád tanúja, a Tíz kicsi indián és a Halál a Níluson. Alakjai közül leghíresebb a különc, fura bajszú belga mesterdetektív, Hercule Poirot, aki a „kis szürke agysejtjeit” hívja segítségül, ha különösen bonyolult gyilkosságot kell megoldania. (Poirot alakját a vásznon legtöbbször David Suchet és Peter Ustinov brit színész keltette életre.) Visszatérő regényhős Miss Marple is, az éles eszű, vidéki vénkisasszony, akit az írőnő részben magáról mintázott. Miss Marple St. Mary Meadben él, és emberismeretének, jó megfigyelőképességének köszönhetően az apró részletekből mindig összerakja a képet, megfejti, ki a gyilkos, míg a rendőrség rendre sötétben tapogatózik. (Miss Marple szerepében legtöbbször Joan Hickson és Geraldine McEwan tűnt fel a vásznon.)
Agatha Christie születésének 120. évfordulóján - szeptember 15-én - a budapesti Alexandra Pódiumon a közönség beszélgetést hallhat Sipos Katalinnal, Jared Cade Agatha Christie és a hiányzó tizenegy nap című kötetének fordítójával, valamint Gy. Horváth Lászlóval, aki többek között A vád tanúját is magyarra fordította. A krimirajongók a novellát is meghallgathatják rövidített változatban Für Anikó, Galkó Balázs és Herczegh Péter színművész tolmácsolásában.
Krimihotel nyílt Németországban
Sherlock Holmesnál, Miss Marple-nál és Derricknél éjszakázhatnak a krimik szerelmesei mától a németországi Hillesheimban nyílt krimihotel tíz szobájában, melyet egy-egy krimihős stílusának megfelelően rendezték be. James Bond szobájában az ágy mellett egy Bond-lány áll arany bikiniben, Miss Marple-nál angol virágos függönyök díszítik az ablakokat. Derrick szobájában a telefontól az írógépig minden a hetvenes évek stílusát idézi.
A vendégek még az ügynökök és nyomozók hangját is hallhatják, ha megnyomják a falon vagy az ajtón található gombokat. A Bond-szobában felhangzik: „A nevem Bond. James Bond”, Derricknél pedig ez: „Harry, szükségünk lesz egy autóra. Azonnal.” A hotelben ősztől krimiebéd is lesz, a lakók maguk is nyomozhatnak a krimirendezvényeken. Hillesheimban nem ez az első, krimikre szakosodott szolgáltatás: működik krimikávéház és „bűnügyi ház”.
A július 1-i határidő előtti utolsó pillanatban, a hétfői rendkívüli közgyűlésen dől el, hogy a fővárosi képviselők kiigazítják-e a már korábban, konszenzussal elfogadott 2025-ös költségvetést, vagyis lesz-e érvényes büdzséje a fővárosnak vagy sem. Utóbbi esetben durva korlátozásokkal és pénzügyi nehézségekkel járó állapotra kellene készülni. Kövesse a közgyűlés eseményeit a HVG élő közvetítésével.
