szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Hosszú hallgatását megtörve könyvet írt a világsikert aratott Millennium-trilógia fiatalon elhunyt szerzőjéről, Stieg Larssonról élettársa, Eva Gabrielsson.

A hamarosan megjelenő "There Are Things I Want You To Know" about Stieg Larsson and Me ("Amiket szeretném, hogy tudj" Stieg Larssonról és rólam) című kötetből Gabrielsson készített kivonatot a Vanity Fair magazin számára, amely júliusi számában közölte az írást.

Larsson nem azzal ült neki az írásnak, hogy krimi lesz belőle, és a Millennium-trilógia egyik részéhez sem készített előzetesen vázlatot. Epizódokat írt, amelyek gyakorta nem álltak kapcsolatban egymással, így aztán később kellett összefésülnie azokat, hogy illeszkedjenek a történet menetébe - árulta el Gabrielsson.

Az írónő azt sem titkolta, hogy a trilógia főhősével, Lisbeth Salanderrel ellentétben Larsson nem volt számítógépzseni, és életében több időt töltött írógép, mint komputer előtt. Lisbeth-tel szemben a matematikában sem mutatott kiválóságot, ugyanakkor "olyan volt mint a szivacs, mindent magába szívott és sohasem jegyzetelt".

Larsson két év alatt kétezer oldalt írt. Egyforma erőbevetéssel dolgozott a brit antifasiszta Searchlight magazin, saját oknyomozó lapja, az Expo, valamint a TT svéd hírügynökség számára, amelynél húsz évet töltött. Eközben született a trilógia - mutatott rá Gabrielsson, hozzáfűzve, hogy szerinte a regény egyfajta menedék lett Larsson számára.

Az író ugyanis művészember lévén sohasem állt két lábbal a földön, örökké anyagi gondjai voltak. A TT-től megválva gyorsan "elolvadt" a végkielégítése, és az Expóba vetett reményei is elszálltak, így aztán csak írt és írt. "Olyan volt ez, mint egy terápia" - jegyezte meg élettársa, hangsúlyozva, hogy szerinte a mindennapi küzdelmek és "keresztes háborúk" nélkül a trilógia sohasem látott volna napvilágot.

A Millennium főhősei fiktív alakok, ugyanakkor néhány szereplő valóságos személy és saját nevén jelenik meg, mert ezen a módon akart előttük tisztelegni Larsson. Mikael Blomkvist oknyomozó újságíró, a regény vezéralakja azonban csak annyiban hajaz megalkotójára, hogy egyformán döntik magukba a kávét, cigarettáznak, megszállottként dolgoznak és megállíthatatlanul harcolnak azért, amiben hisznek. A hasonlóságnak azonban itt nagyjából vége is. Ezzel együtt Blomkvist nyilvánvalón azt a sztárújságírót testesíti meg, aki Larsson mindig is szeretett volna lenni. Ha Salandernek volt előképe, akkor az leginkább a svéd regényíró, Astrid Lindgren Harisnyás Pippije lehetett - fejtette ki Gabrielsson.

Az összefoglaló részletesen beszámol Larsson 2004 novemberében bekövetkezett halálának körülményeiről is. A szívrohamban elhunyt ötvenéves szerző akkor javítgatta a trilógia kefelevonatait, és már a Millennium negyedik kötetén dolgozott, ami befejezetlenül maradt hátra. Kollégái a halálhírtől letaglózva gyülekeztek a kórházban, ahova beszállították. Akkor ismerte fel, hogy mennyi barátja volt Larssonnak - idézte fel Gabrielsson.

Az írónő több mint három évtizeden át volt élete társa, de sohasem házasodtak össze, ezért jogi úton kell harcolnia az író hagyatékáért, ami Larsson családjára szállt.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!