A mutató és a kisujj égnek meresztésével formázott heavy metálos ördögfejtől a szexuális aktusra utaló altesti mozgássoron át a hangszergyepálásig terjedő színpadi gesztusok eredetileg a zenei teljesítményt voltak hivatottak erősíteni, de már önálló funkciót töltenek be. 

A sztárok védjegyévé váló emblematikus mozdulatsorok kategorizálására vállalkozó rocktörténészek szerint az efféle énekesi-zenészi testbeszéd gyökerei a 19. század végi amerikai varietészínpadokig nyúlnak vissza. Aztán jött a dzsessz: az 1930-as évek bigband-korszakában a harlemi Cotton Clubban a rongylábkirálynak is zseniális énekes és zenekarvezető, Cab Calloway ötvözte tökéletes egységgé a higanymozgást és a muzsikálást.

Az újabb szokásokról és gesztusaik miatt is híressé vált rockikonokról az e heti HVG-ben olvashatnak.