Az Omega számos tagcsere után 1967-ben már - ha nem számított is a legsikeresebb magyar beatzenekarnak - tagja volt az Illés-Metró-Omega „szentháromságnak”. Londonban is nagy sikere volt az együttesnek, befutniuk azonban ott nem sikerült.

Az Omegának 1966-tól folyamatosan jelentek meg előbb angol nyelvű (Paint it black/ Bus stop/ Bend it / I put a spell on you), 1967-től pedig magyar nyelvű kislemezeik (Nem új a nap alatt semmi / Nem szeretlek, Megbántottál / Nem vagy szép). A zenekar ebben az évben szerepelt az Ezek a fiatalok című filmben: Koncz Zsuzsát kísérték (Ez az a ház). Felléptek a Táncdalfesztiválon is: Zalatnay fődíjas dalát kísérték, ez volt a Nem várok holnapig. Egyre nagyobb rajongótábort vonzott a Kinizsi utcában az Omega klub, amely többek között arról volt híres, hogy itt lehetett a leghamarabb meghallgatni a nyugati rádióadók friss slágereit.

A „brit szellem” 1967-ben Budapestet is meghódította: július 7-én a Kisstadionban a Spencer Davis Group lépett fel, amelynek menedzsere, John Martin – viszonossági alapon – „piacképes” magyar zenekart akart kivinni Angliába. Mivel nem ismerte jól a magyar zenei életet, a Magyar Rádió angol szekciójának vezetője, Charlie Coutts tanácsára az Omega mellett döntött.

London: kijutni nem volt nehéz

A megállapodás értelmében a zenekar 1968. július 6-án a nálunk vendégszerepelt Nashville Teens zenészeinek társaságában utazott el a szigetországba, ahol 24 koncertet adtak. Előbb Londonban, a zenész-törzshelynek számító Marquee és a Speakeasy klubban (koncertjük után Eric Clapton és George Harrison is gratulált), majd felléptek a nagyobb iparvárosokban és vendégei voltak a BBC Late Night Show című műsorának, ahol magyaros öltözékük is nagy sikert aratott. A zenekar tagjai a turnéra „magyarosch” ruhákat csináltattak: bő szárú, buggyos ingben, hímzett mellényben léptek fel és magyar hangszereket – például citerát – is megszólaltattak.

Londonba érkezésük után Presserék mindjárt első este Joe Cockert láthatták az akkor már híres Marquee klub színpadán, ahol a zenekar később Omega Red Star néven lépett fel. Kóbor János így nyilatkozott erről: „A Red Star név nem a mi ötletünk volt, hanem az angol menedzserünké, aki azt akarta hangsúlyozni, hogy a „vasfüggöny” mögül jöttünk. Kint persze rögtön kiderült, hogy a közönséget nem ez érdekli, hanem hogy jó-e az, amit lát és hall. A műfaj bölcsőjének számító Angliában meglehetősen nagy sikerünk volt, így aztán el is készült életünk első nagylemeze a Decca gondozásában.”

A fogadtatás láttán ugyanis John Martin közölte a zenészekkel, hogy mivel van három szabadnapjuk a turné ideje alatt, ezidő alatt feljátszhatják dalaikat a stúdióban és csinálhatnak egy nagylemezt, amit az akkor már nagyhírű cég (a Rolling Stones kiadója) jelentet meg. A zenészek Tony Clarke producer irányításával kezdtek dolgozni, délelőtt tíztől késő éjszakáig. A Rottenbiller utcai, szedett-vedett magyar stúdió után ekkor ismerhették meg a profi lemezkészítés fortélyait. Clarke nem akármilyen név volt a brit zenei életben: George Martin a Beatles, Andrew Loog Oldham és Jimmy Miller a Rolling Stones, Clarke pedig – szintén „márkanévként” – az Equals (Baby Come Back), majd a Moody Blues (Nights In White Satin) felvételeit gondozta.

„Alig kerültem vissza a zenekarba, máris Angliába mentünk. Próbáltunk, játszottunk, főleg klubokban. Botrányos, egyfontos szállodákban laktunk, éjjel fagyoskodtunk, koplaltunk. Az angolok állták a költségeket. Ennyit értünk a producernek. Első alkalommal három hétig voltunk kint. Egy konkrét eredménye volt, hogy nekünk is lett végre magyar nagylemezünk. Igaz, előbb csináltam nagylemezt angol stúdióban, mint magyarban, és előbb jelent meg az angol lemezünk. De ennek eredménye lett a Trombitás Frédi” - emlékezett vissza erre az időszakra Presser Gábor.

A zenekar a 2004-es Omega-koncert előtt
©

Miért nem futott be az Omega Angliában?

„Az angolok általában nem szeretik a külföldieket. Akik pedig a vasfüggönyön túlról jönnek - a szocialista országokból -, végképp nem szeretik, mert azt hiszik, hogy elvesszük tőlük Angliát és letapossuk a gyepet. Ráadásul a lemez pocsék volt, illetve, magunkhoz képest nem volt pocsék, csak az ottani lehetőségekhez képest. Elkezdte velünk csinálni a Moody Blues producere, Tony Clarke, és egyszercsak közölte velünk, hogy a Moody Blues stereo-live koncerteket ad Amerikában és ő megy keverni. Ott maradtunk, és már nem is emlékszem kivel, hogyan fejeztük be a lemezt. Azt se tudtuk, mi az, hogy egy lemezt összekeverni: néztünk, mint a moziban” – folytatta a történetet Presser. Noha a körülmények meglehetősen zavaróak voltak, Presser vezérletével a magyar zenészek így is teljesítették a lehetetlent, s határidőre elkészült az a lemez, amely később Omega Red Star From Hungary címmel jelent meg. (A lemezen megjelent számokról bővebben keretes írásunkban olvashat.)

Omega Red Star From Hungary
1. oldal
1. Wake Up (Vigyázz, vigyázz rám) (Presser Gábor - Adamis Anna)
2. Mamma Said (Azt mondta az anyukám) (Presser Gábor - S. Nagy István, Hajnal István)
3. If I Were The Wind (Ha én szél lehetnék) (Presser Gábor - John Martin)
4. Red Rose (Rózsafák) (Presser Gábor - S. Nagy István)
5. Tomorrow (Holnap) (Presser Gábor - Kóbor János, Hajnal István)
6. There's Nothing I Can Do (Nem tilthatom meg) (Presser Gábor - S. Nagy István, Hajnal István)
2. oldal
1. Once I Knew A Girl (Ismertem egy lányt) (Presser Gábor - Adamis Anna)
2. Clown (Volt egy bohóc) (Presser Gábor - Adamis Anna)
3. Hungarian Folk Song (Kállai kettős) (Presser Gábor feldolgozása)
4. Trumpeter Charlie (Trombitás Frédi) (Presser Gábor - Hajnal István)
5. Dead Are The Flowers (Halott virágok) (Presser Gábor - Adamis Anna)

Az angol lemez több helyen is eltér a magyar kiadástól, mert produceri tanácsra korábban kislemezen megjelent Omega-dalok is felkerültek rá (a Wake Up például Snuki címmel instrumentálisan a Ballada a fegyverkovács fiáról című kislemez B oldalára), s így az LP egésze jobban illeszkedett a beattől mindinkább eltérő, aktuális, ún. progresszív hangzáshoz.

A lemez végül a turné lebonyolítása után, jókora késéssel, a zenekar távollétében, s úgyszólván promóció nélkül jelent meg, ezért meglehetősen kis példányszámban fogyott. Az album készítésének híre viszont itthon alaposan felbolygatta a Hanglemezgyárat, s felidegesítette annak vezetését. „Miután megjelent itthon a hír, hogy az Omega lemezt készít a Deccánál, Erdős Péterék rögtön intézkedtek, mielőtt valakinek eszébe jut: hogy létezik, hogy kint lemezt csinálhatnak, itthon pedig nem? Ebből balhé lehet, mert kicsúszhatnak a kezünkből. A repülőtéren már vártak bennünket, és vittek rögtön a Rottenbiller utcába: kutyafuttában fel kell vennünk a magyar nagylemezt, hogy az angliai megjelenést megelőzzük. Így született meg a Trombitás Frédi és a Rettenetes Emberek”  – mondta egy interjúban Benkő László.

Lenyűgöző, de...

A lemez angliai megjelenésekor a brit zenei újság, a Melody Maker azt írta, hogy olyan lenyűgöző, meglepő ritmusváltású dalok vannak rajta, amelyek akár előkelő helyre is kerülhetnek az angliai sikerlistán. A lemez viszont kellő promóció hiányában nem sok vizet zavart a telített brit piacon, ám az Omega mégsem eredménytelenül tért vissza a vendégszereplésről.

A zenekart novemberben ismét meghívták, mert a „vasfüggönyön túlról” érkezett „Red Star” egzotikus érdekességnek számított Londonban, ám a turnét kultúrpolitikai okokból le kellett fújni, így nem kerülhetett sor a második angol nyelvű LP (a Tízezer lépés brit változata) felvételére.

Az Omega Red Star From Hungary további érdekessége, hogy bár a nevét feltüntették, de a dalokat Kóbor János helyett Mihály Tamás és Presser Gábor énekelte. A szigetországban ugyanis az Omega csak öt taggal volt jelen. A sajtóközlemény szerint Kóbor János az egyetemi vizsgái miatt nem utazhatott a többiekkel, valójában egy sajnálatos közlekedési baleset ügyében kellett tisztáznia magát a hatóság előtt.

Az Omega első kísérlete a nemzetközi poppiac meghódítására tehát nem sikerült, de a zenészek utóbb elmondták, hogy sokat tanultak a kinti tapasztalatokból. Benkő László egy interjúban elmondta: a brit zenei élet megismerése és a kedvező fogadtatás után kezdtek hinni abban, hogy megfelelő profizmussal magyar zenekarok is betörhetnek a világ zenei élvonalába. Ehhez viszont nemcsak jó dalok és jó zenészi teljesítmények kellenek, hanem állandó jelenlét, kiépített kapcsolatok, jó menedzselés és az üzleti életben való jártasság. Az Omega 1969-től már e tanulságok és megfontolások jegyében építette tovább pályafutását, és a hetvenes években átütő siker kísérte törekvéseiket.

Sebők János

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
Kult

Lehullt a lepel Léna titkáról. De mi köze van Bródy Jánoshoz?

Az Omega jövőre ünnepli fennállásának 50 éves jubileumát, nem véletlen, hogy ismét előkerült az a ma már megerősített tény, miszerint Bródy János számos sláger mellett több komplett Omega-nagylemez szövegét is megírta. Hogyan született a Léna című dal és ki ihlette a szerzeményt? Utánajártunk.

Földön fekvő kerekesszékest rugdosott a borsodi kórház dolgozója – videó

Földön fekvő kerekesszékest rugdosott a borsodi kórház dolgozója – videó

Tétova támadók, akik a legkínosabb gyomrosokat vihetik be a Fidesznek

Tétova támadók, akik a legkínosabb gyomrosokat vihetik be a Fidesznek

Vigyázat, nagyfeszültség! Teszten az első igazi elektromos Audi

Vigyázat, nagyfeszültség! Teszten az első igazi elektromos Audi

Tarlós István bevetette a tökéletes kampánybombát: Scarlett Johanssont

Tarlós István bevetette a tökéletes kampánybombát: Scarlett Johanssont

Római jobboldali rendezvényen mond beszédet Orbán szombaton

Római jobboldali rendezvényen mond beszédet Orbán szombaton

Nagyot bakizott Áder János klímaügyben

Nagyot bakizott Áder János klímaügyben