A Bécsi Filhamronikus Zenekar báli pompára emlékeztetető Újévi koncertjéről talán nem is tudja a világ, hogy a rendezvény nagy valószínűséggel még a Harmadik Birodalom üdvözlésére született a harmincas évek végén, amikor a náci Németország megszállta Ausztriát. Az 1938. március 12-én bekövetkezett Anschluss előtt és után a nagynémet egységet váró, Hitlert tisztelő osztrákok elhivatottan szolgálták ki az új rendszert.

Akadt ilyen rajongó a finom zenészek között, így a Filharmonikusok soraiban is. A megszállást követően 13 zsidó származású zenészt távolítottak el a zenekarból, ebből öten konocentrációs táborban haltak meg.

A holokauszt árnyékán túl több sötét folt is rávetül a világhírű zenekarra. Az egyik legtöbbet említett történelmi rejtély Baldur von Schirach gyűrűjét veszi körül. Von Schirach bécs kormányzójaként kapta az elismerést 1942-ben a Filhamronikusoktól. A gyűrűt a háború végén egy amerikai katona vette el, így a kormányzó enélkül vonult börtönbe emberiség elleni bűntetteiért.

Hitler bejelenti az Anschlusst a bécsi Heldenplatzon

Wikipedia

Egy nem is olyan régen felállt kutatócsoport most azt szeretné megtudni, miként kaphatott 1966-67-ben egy újabb, az előbbit pótló gyűrűt von Schirach, miután kiszabadult 20 éves Spandau börtönben letöltött büntetéséből. A gyűrű pótlásáról Richard von Schirach, Baldur fia emlékezett meg egy 2004-es könyvében. Hogy ezt az információt a zenekari levéltárosok és korábbi kutatók birtokolták-e vagy sem, Oliver Rathkolb történész professzor és két volt tanítványa, Fritz Trümpi és Bernadette Mayrhofer kutatók próbálták kideríteni. Rathklobot Clemens Hellberg, a Filharmonikusok elnöke kérte fel azután (ő maga hegedűs a zenekarban), hogy egyre többen kérték számon, a társulat nem számolt el a múltjával teljes egészében. Hellberg felelősségét ebben különösen sokan firtatják, hiszen húsz évvel ezelőtt a Demokratie der Könige (Királyok demokráciája) című könyvében, amit a zenekar hivatalos krónikájának tekintettek eddig, nem tesz említést a gyűrűről. Hellberg azt állítja, hogy egyszerűen nem talált erről forrást.

Most azonban az Anschluss közelgő 75. évfordulója és a nemzetközi nyomás meggyőzte Hellberget, hogy március 12-én, vagyis éppen az évfordulón, a zenekar honlapján publikálja a kutatási eredményeket.

Egy-két izgalmas ismeret már ki is szivárgott. Mivel a bécsi zenészek a Nagy Almában, a Carnegie Hall-ban léptek fel a múlt hétvégén, ezért ezeket legrészletesebben a New York Times oldalain ovashatják el az érdeklődők.

A kutatásból kiderül, hogy a Filharmonikusok 123 tagja közül 62 belépett a Náci Pártba, ketten még az SS-be is. Az utóbbi kettőből az egyik Helmut Wobisch, aki meg sem várta az Anschlusst, ő már 1933-ban a párt, 1934-ben az SS kötelékébe lépett. A trombita játékos rögtön kémkedni kezdett kollégái után.

Wobisch rövid időre elvesztette állását a háború után, de hamarosan újra beléphetett, sőt 1953-ban igazgató lett. Ugyan igyekezett múltját palástolni, többek között zsidó származású művészek szerződtetésével, de kétséges, hogy tényleg azért menekült-e meg, mert ügyesen rejtette el múltját. Leonard Bernstein, az egyik zsidó művész állítólag egy beszélgetésben „legkedvesebb nácimnak” nevezte, utalva arra, hogy Wobisch múltja nem titok.

Egy másik magas pozícióba jutott zenész Wilhelm Jerger, nagybőgős – ő a másik SS-hez is csatlakozott zenész. Levelezésének darabjait a Filharmonikusok kottái között találták meg.

A történelmi könyv, ami a kutatásokat teszi közzé tisztázni kívánja Hellsberg igazgatót. A szerzők leszögezik, hogy egy „háború utáni tabut tört meg azzal, hogy a zenekar náci múltjáról kezdett [nyíltan] beszélni és a zsidó áldozatokra figyel.”