Bodnár Zsolt
Bodnár Zsolt
Tetszett a cikk?
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mátyássy Áron köszöni szépen, kihasználja a Vajna-féle Filmalap zsánerfilmek készítésére irányuló ambícióit, és nagy pénzből csinál pszichothrillert. Az Erdélyben játszódó, tragédiába torkolló vadászat történetének egy részét a Bakonyban forgatják – mi pedig megnéztük, milyen is az, amikor Gryllus Dorka embert öl, és Árpa Attilának kell utána eltakarítani.

„Egészség’tekre!” – kiált fel egy autentikusan erdélyi muzsikusra fésült bajszú bácsi, mielőtt színésztársaival együtt meghúzza a vízzel töltött kellékfelespoharat. A történet szerint egy máramarosi erdészházban járunk, a forgatás azonban a Bakony dimbdombjain zajlik, de a fenyegető erdei szetting így is a helyén van. Az első magyar thrillerként beharangozott, 2010 óta halogatott Víkend az Andy Vajna-féle Filmalap importált Hollywoodjának terméke lesz, miután kis híján belehalt az MMKA agonizálásába.

Halomra jönnek a zsánerfilmek

Bár a hatásvadász marketing nem feltétlenül felel meg a valóságnak – hogy csak a közelmúltba nézzünk, a Kontroll, A nyomozó, A vizsga vagy a Halálkeringő is tobzódott a klasszikus thrillerjegyektől –, tényleg ez lehet az első olyan magyar film a műfajban, aminek minden lehetősége megadatik a hollywoodi recept átültetéséhez, a Filmalap 280 milliós támogatása révén legalábbis a financiális fejfájástól nem kell tartania a produkciónak. Vajnáék célja egyébként jól látható: a töménytelen pénz pumpálásával teljes paradigmaváltást akarnak a magyar filmben, véget vetni a tarrbélás művészfilmek és a sastamásos tinglitanglik uralkodásának és zsánerfilmek alkotásával szélesíteni a magyar mozibajáró előtt kitáruló kínálatot.

Üveges Zsolt

Mátyássy Áron filmjét például már pszichothrillerként emlegetik a forgatáson, és az első lépcsőt már sikeresen megtették: a szinopszist elolvasva már néznénk is a filmet. A történet szerint három budapesti sikerember, az építkezési vállalkozó István (Lengyel Tamás), az ügyvédje, Márta (Gryllus Dorka) és annak férje, László (Simon Kornél) vadászni érkeznek egy erdélyi faluba, hogy kipihenjék legutóbbi bírósági ügyük fáradalmait. A vadászat során azonban az ügyvédnő véletlenül lelő egy helybélit, de a hatósági bejelentés helyett a holttest eltüntetését és az eset eltitkolását választja. Szerencsétlenségére viszont a balesetnek volt egy szemtanúja, aki megfelelő összeg ellenében hajlandó lenne hallgatni, a pénz megszerzésében pedig a vállalkozó testőre, András (Árpa Attila) segítségét kéri. Pihenés helyett így egy sötét, titkokkal teli hétvégének néznek elébe, és kiderül, hogy senki sem az, akinek látszik.

Mátyássy Áron
Üveges Zsolt

A Filmalaptól nem kell félni

A Víkend históriája azonban még az MMKA-pályázatnál is régebbre, 2007-re nyúlik vissza, amikor Tóth Csaba és Gál Péter elnyerték a Hartley-Merill Nemzetközi Forgatókönyvírói Pályázat első helyezését. Mátyássy 2009 végén került a projektbe, és 2010 nyarán már az MMKA támogatásával el is indulhatott volna a forgatás, ám éppen ekkor kezdte meg halálhörgését a közalapítvány. Aztán Vajna hazatérésével megalakult a Filmalap, Mátyássyék pedig az első adandó alkalommal megpályáztak egy támogatást. Első körben még elküldték a Víkendet forgatókönyv-fejlesztésre, amire a rendező elmondása szerint is rászorultak, és szerencsére a filmalapos supervisor is igen segítőkész volt, anélkül, hogy bármilyen tartalmi változtatást az írótrióra erőltetett volna. Az utolsó vágás jogának kérdése sem izgatja Mátyássy Áront, elmondása szerint eddig minden rendezői szerződésében az állt, hogy a producereké a végső szó, de ez őt egyáltalán nem zavarja, sőt, sokszor került már olyan helyzetbe, hogy az utolsó pillanatban kapott egy olyan erős kritikát valamelyik kollégától, aminek hatására még tudott változtatni a film struktúráján, rendszerint annak előnyére.

Gryllus Dorka
Üveges Zsolt

A bakonyi forgatást megelőzte egy hétnapos erdélyi szett, ahol felvették a filmbeli helyszínhez kötött jeleneteket a karsztos hegyvidéken, ahova gyártási és időjárási okokból tavasszal újabb egy hétre visszatérnek majd. Ugyan a gézaházapusztai erdészházban nem éppen a legmozgalmasabb jelenetek felvétele zajlott, Árpa Attila elmondása szerint akcióból sem lesz hiány. "Lesz verekedés, autós üldözés, lövöldözés, minden" – mondja arcán széles mosollyal az ismét keményfiú-szerepben tetszelgő Árpa, aki kedvünkért az általa játszott Andrást is jellemzi néhány szóval: "ez egy jéghideg szamuráj". A forgatási fázisát már letudó Argo 2 rendezője azt is elmesélte, hogy kultfilmjének második része után nehéz volt visszaszokni a színészi szerepkörbe, megszokni, hogy nem ő dirigál, de alázatos színésznek tartja magát, így hamar túllendült a kezdeti disszonancián.

A magyarok szeretik a thrillert, csak a magyart nem

Mátyássy Áron szerint a thriller műfaja a magyar nézők körében is közkedvelt, csak éppen egy olyan zsánerről van szó, amit ha jól csinálnak, akkor nagy hatást tud elérni az izgalomra vágyó nézőben, viszont ha nem sikerül fenntartani a közönségben a kíváncsiságot a sztori végkimenetelére, akkor könnyen nevetségessé válhat a mű. A nagyszabású történelmi filmekkel vagy látványos akciómozikkal szemben azért is ideális választás a thriller a filmkészítők számára, mert viszonylag kis költségvetésből lehet amerikásan profi, de magyar környezetbe ültetett, hatásos filmet csinálni. Ebbe azonban tapasztalat útján lehet csak beletanulni, és a magyar filmtörténet Vajna előtti korszakában erre nem volt lehetőség. A rendező és operatőre, Győri Márk a jelenlegi forgatás közben is azon kísérletezik, hogy milyen megoldásokkal lehet egy ilyen műfaji filmet csinálni ahhoz, hogy az megfeleljen az amerikai thrillereken edződött nézők elvárásainak.

Üveges Zsolt

Mátyássy Áron fiatal karrierje során már egészen sok műfajban kipróbálta magát – első, Filmszemle-fődíjas nagyjátékfilmje, az Utolsó idők klasszikus dráma, a tévére applikált Csukás István-adaptáció, Berosált a rezesbanda ifjúsági film, másik tévéfilmje, a T.Ú.K. – Tanár Úr Kérem! pedig, hát, Karinthy. Ráadásul az ő nevéhez köthető az utóbbi évek legjobban fogadott tévésorozata, az Átok is. A rendező a hvg.hu kérdésére elmondta, hogy a jövőben szívesen készítene zenés filmet, vagy akár történelmi filmet is, de eddig sosem olyan projektekbe fogott bele, amit előre eltervezett volna, mert mindig érdekesebbnél érdekesebb forgatókönyvek jutnak el hozzá, amik hatására általában felhagy addigi terveivel.

A 440 millió forintos összköltségvetésű film producere Csortos Szabó Sándor (T.Ú.K. - Tanár Úr Kérem!, Átok, Berosált a rezesbanda) és Pusztai Ferenc (Friss levegő, A nyomozó, Pál Adrienn, Drága besúgott barátaim). A film gyártásáról a Víkend Film Projekt Kft., a Budapest Film Produkciós Kft. és a KMH One Kft. gondoskodik.

A magyar thriller – Kerntől Kernig

Bár a rendszerváltás előtt kialakult művészi hangnemet még a kilencvenes években sem tudta levetkőzni magáról a magyar filmipar, a kétezres években azért már nem egyszer megpróbálkoztak a különböző zsánerekkel a hazai filmesek. A hitchcocki értelemben vett thriller valahol az akció- és a horrorfilm között helyezkedik el, azaz ugyanúgy megtalálhatóak benne a mozgalmas bűnügyi jelenetek és a levegőfagyasztó feszültség.

 

Azt ugyan tényleg nem lehetett elvárni a szocializmusban, hogy ilyen idegen kifejezésekkel jellemezzenek egy-egy filmet, de azért krimi címszó alatt megbújt néhány alkotás, amelyet ma már valószínűleg a thriller kategóriába soroltak volna.

 

Defekt (1977)

Fazekas Lajos filmjében magányosan autózó nők sorozatos eltűnésére lesz figyelmes egy fiatal nyomozó (Kern András), majd a Szabó Gyula által játszott társával elindulnak felkutatni a jelenséget, Márkus László pedig igazi pszichopatát játszik benne.

 

Az áldozat (1982)

Dobray György rendezte ezt a kriminek titulált filmet, amiben szintén egy kéjgyilkos után kutat a nyomozó (itt Reviczky Gábor), ráadásul a pszichológiai alapokon nyugvó viktimológia segítségével, azaz a következő áldozat személyét az előzők személyiségéből kiindulva állapítják meg.

 

Kontroll (2003)

Jó, Antal Nimród nagysikerű mozija elég eklektikus ahhoz, hogy kijelentsük szimpla thrillernek, de a gyilkoskeresés, a minden metrókocsiban ott leselkedő veszély és a Bulcsú karakterét körülvevő rejtély mind klasszikus thrillerelem.

 

A nyomozó (2008)

Gigor Attila első filmje, a bérgyilkosságot vállaló boncmester és a megbízója felkutatásának története tarolt az éppen aktuális Filmszemlén, nem is csoda, hiszen az izgalmas feszültséget végig fenntartó mozi igazi (és mégis sok csavart, fekete komédia elemeket felvonultató) műfaji film volt, amilyet a magyar néző magyar filmestől még nem szokott meg.

 

Halálkeringő (2010)

A szerencsétlen monogrammú Köves Krisztián Károly filmje talán abba bukott bele, hogy ez volt az első olyan magyar alkotás, ami minden áron, erőlködve próbált thriller lenni, de az izzadságszag végül a kritikusoknak és a közönségnek is büdös volt. A sejtelmes világítás, a lopakodva mozgó kamera és a sivár színvilág láttán azt érzi az ember, hogy lenyomják a torkán a feszültséget, így ellentétes hatást ér el. Pluszban még a forgatókönyv is tele volt bugyuta amerikanizmusokkal – pedig kár érte, Dobó Kata, Kern András és Lengyel Tamás is remek színészi alakítást nyújtanak benne.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!