szerző:
MTI
Tetszett a cikk?

Egy Kr. u. 33-ban Jeruzsálemet megrázó földrengés állhat a Jézus halotti leplének tartott torinói leplen lévő lenyomat kialakulásában - véli egy olasz kutatócsoport.

A Torinói Műszaki Egyetem kutatócsoportja Alberto Carpinteri vezetésével mechanikai és kémia kísérletei nyomán állt elő azzal a feltételezéssel, hogy a Jeruzsálem jelenlegi óvárosának területén pusztított, Richter-skála szerinti 8,2 erősségű földrengés okozta neutronsugárzás idézte elő a leplen a jellegzetes lenyomatot, és ez vezette félre a kutatókat 1988-ban, amikor szénizotópos kormeghatározással 1260 körülire tették a lepel származásának időpontját. Tanulmányukat a Meccanica szakfolyóiratban tették közzé. 

A torinói leplet nagy érdeklődés övezi azóta, hogy 1898-ban Secondo Pia torinói ügyvéd, amatőr fotográfus elkészítette róla az első fotókat. Azóta próbálták a szakemberek kideríteni, hogy valóban Názáreti Jézus halotti leple-e, mely korból származik, hogyan keletkezhetett a férfi testhez hasonló lenyomat rajta. Az 1988-ban elvégzett szénizotópos kormeghatározás nyomán svájci, brit és amerikai kutatók egymástól függetlenül arra az eredményre jutottak, hogy a lepel a középkorból, feltehetően az 1260 és 1390 közötti időszakból származik.  

A 4,36 méter hosszú és 1,1 méter széles lenvásznon egy körülbelül 1,75 méter magas, szakállas férfi testének lenyomata látható, akit láthatóan megkínoztak: erre utalnak a fején, a kezén és a lábfején található sérülések, valamint egy szúrt seb a szív tájékán. Más vizsgálatok szerint a lepel jóval idősebb lehet és a szénizotópos kormeghatározás hibás, mondván, a neutronsugárzás és annak kölcsönhatása más atomokkal új szénizotópokat hoz létre.

Ennek a neutronsugárzásnak az eredetére eddig senki nem talált magyarázatot. Carpinteri kutatócsoportja szerint a neutron-kibocsátásnak a forrásai azok a lökéshullámok, amelyek a földrengésekkor a földkéregben felgyülemlett energia felszabadulásakor keletkeznek. Feltételezésüket az úgynevezett piezonukleáris effektus kutatása nyomán kapott eredményeikre alapozták. (Ezt úgy szimulálták, hogy nagyon törékeny kőzetet zúztak össze.) Ebben a folyamatban gammakibocsátás nélkül keletkeznek neutronok. 

A szakemberek szerint a Kr.u. 33-ban - nagyjából abban az időben, amikor Jézus élt - pusztított, Richter-skála szerint 8,2 erősségű földrengés elég erős lehetett, hogy a neutron-kibocsátás kölcsönhatásba lépjen a nitrogénatommal, elindítva olyan kémiai reakciót, amely a jellegzetes képet alkotta. Másrészt ez a kölcsönhatás okozhatta azt is, hogy a lenszálakon a 14-es szénizotóp emelkedett szintjét találták az 1988-as vizsgálatokon. 

"Lehetségesnek hisszük azt, hogy a földrengések által fellépő neutronsugárzás idézhette elő a kép kialakulását a lepel lenrostjain és ez okozhatta a rossz szénizotópos meghatározást is" - idézte Carpinteri közleményét a ScienceDaily tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
EUobserver-elemzés: Új szelek kezdenek fújni Brüsszelben

EUobserver-elemzés: Új szelek kezdenek fújni Brüsszelben

Mercedes CLA Shooting Brake plugin teszt: nem csak attól jó, mert magyar

Mercedes CLA Shooting Brake plugin teszt: nem csak attól jó, mert magyar

Gulyás: A Fidesz néppárti tagsága már csupán technikai kérdés

Gulyás: A Fidesz néppárti tagsága már csupán technikai kérdés