Hogy kerül a káposztás cvekedlibe karalábé?

Hédi nem igazán tudott főzni, a férje inkább átment az anyóshoz, mert Hédi a káposztás cvekedlibe karalábét rakott. Sosem volt túl házias, sem szófogadó lány, nem érdekelte, hogy mi a kóser, és mi nem, és gátlástalanul beleevett volna öccse barmicvójához tartogatott lekvárba.

Hédi később mégis megtanult főzni: a lichtenwörthi koncentrációs táborban – elméletben, 28 kilósan.

A Szakácskönyv a túlélésért egy olyan asszony története, aki át- és túlélte a 20. századot. Nem volt könnyű feladat, de sikerült. Épp flódnit sütött a néni 2007-ben, amikor felnyúlt a polcra, hogy előkeresse a süti receptjét, amikor megsárgult papírdarabok estek ki a szakácskönyvéből. Az akkor 92 éves nő így előkerült receptgyűjteménye azonban más volt, mint más háziasszonyok innen-onnan összeszedett konyhai segédlete.

Hédi néni 149 különleges receptjét ugyanis 1944-ben és 1945-ben jegyezte le öt éhes nő a koncentrációs táborban.

HÉDI: Tegyünk bele „amennyit felvesz"? De az mennyi?

ÉVA : Hát amennyit felvesz, mondom.

HÉDI : De az mennyi fél kiló krumplinál? Tíz gramm? Egy kiló?

ÉVA : Mit tudom én, hát az látszik. Írd csak, hogy amennyit felvesz! Majd meglátod... ha egyszer még főzhetsz...

(lichtenwörthi koncentrációs tábor, 1944. decemberében)

Sosem látott receptek a halál torkából.

Endrei Istvánné, Hédi néni volt az „írnok”, mert nála volt ceruza és levélpapír, amit szerencsére nem koboztak el tőle. Eredetileg az volt a szándéka, hogy leveleket ír a szüleinek, de amikor az öt nő egymásra talált, elkezdték felidézni az otthoni ételeket, és Hédi apró betűkkel elkezdte jegyzetelni – a tartalmatlan leves és a marharépa valóságától elrugaszkodva – a finomságok hozzávalóit.

A holokauszttúlélők nagyon hasonló élményekről számolnak be a lágerek étrendjével kapcsolatban. Az üres kávéra, a marharépára és a krumplihéjra mindenki emlékszik, volt, ahol olykor margarint és cukrot is osztottak. Az egyre kisebb szelet feketekenyeret pedig, amit hol kaptak, hol nem, az erősebb akaratúak tartogatták, amíg csak bírta a gyomruk. Az éhezésre a receptmondás volt az asszonyok válasza, és ez a lichtenwörthi az egyetlen teljes receptgyűjtemény, ami fennmaradt a holokauszt idejéből, más koncentrációs táborokból csak egy-egy receptleírásra találtak – mondta el a hvg.hu-nak Czingel Szilvia, aki a Szakácskönyv a túlélésért című könyvet írta. Ebben a recepteken túl olvasható Endrei Istvánné életinterjúja is.

A Gólem Színház nem sokkal a könyv megjelenése után döntött úgy, hogy feldolgozza a történetet, és más túlélők és rokonaik visszaemlékezéseiből – az előadás rendezője és dramaturgja, Németh Virág és Borgula András írták színpadra. Három színésznő: Nagy Mari, Hay Anna és Radnay Csilla játsszák el a történetben szereplő nőket különböző térben és időben.

Nagy Mari és Hay Anna

Gólem Színház

Az előadást nem szokványos színházban mutatja be a független színház, hanem a Kazinczy utcai Kőleves vendéglő felső szintjén adják elő, ahol a nézők Hédi nénihez mennek vendégségbe. Megkínálja őket kaláccsal, de eléjük teszi azt a marharépalevest is, amit a táborban kaptak.

A produkció létrehozásához a Miniszterelnökség által "Magyar Holokauszt Emlékév – 2014" címen kiírt pályázaton elnyert 2 millió forint összeget a Gólem Színház nem fogadta el. A produkciót az amerikai JDC Alapítvány (American Jewish Joint Distribution Committee) támogatásából, a felhívásukra beérkezett magánadományokból, valamint ezeket saját erővel kiegészítve hozzák létre.

Gólem Színház

Jegyvásárlás: www.golemszinhaz.hu

Kövesse a hvg.hu Élet+Stílus rovatát a Facebookon is!