Szinetár Miklós elvben nem szereti, ha előadások végén ilyenfajta politikai megnyilvánulás történik - közölte a rendező. De ha Magyarországon egy olyan politikai képződmény, mint a Jobbik ilyen rohamosan tör előre, akkor bizony szerinte van értelme a demokrácia féltésének. Hozzátette viszont, nem biztos, hogy ezt a félelmet egy előadás végén, a tapsrendben kell elmondani.

"Gondolom, hogy annak idején, amikor az ugyancsak szélsőjobboldali Szabadságpárt kormányra került Ausztriában, akkor is elmondták a Burgtheater művészei az aggályaikat a színpadon" - mondta Szinetár Miklós. A rendező szerint a váltott wienerisch és angol szöveg felolvasását nehezen lehetett érteni, az egész akció szakmailag nem volt valami ügyes.

"A képernyőn megjelenő aradi tizenhárom névsora pedig - akár válasz volt a Nemzeti Színház részéről, akár nem - szintén ügyetlen, értelmetlen és zavaró volt" - mondta. "Kár volt az akcióval elrontani egy jó és sikeres előadás hangulatát" - mondta Szinetár Miklós.

Blaskó Péter, a Nemzeti Színház színművésze, aki szintén tanúja volt az eseménynek, Karin Bergmann Burgtheater-intendánsnak és Jan Bosse rendezőnek írt. A színpad szerinte nem arra való, hogy politikai brosúrákat olvassanak fel és éppen ettől kellene távol tartani magukat a színházművészeknek. "Önök ketten gyáva emberek. Ide küldenek Budapestre egy társulatot, a társulatukat, hogy lejárassák Ausztriát" - tette hozzá a színész.

Az MTI a Burgtheatert kedden megkérdezte arról, hogy kívánnak-e reagálni Vidnyánszky Attilának, a Nemzeti Színház főigazgatójának hozzájuk írt, hétfőn közzétett levelére, amelyben Vidnyánszky azt írta, magyarázatot vár a történtekre. A bécsi színház közölte, hogy még nem kapták meg a levelet.

A bécsiek válaszukban azt írták, a Sirály vasárnapi előadása után bár lemondták a közönségtalálkozót, a társulat számára mégis fontos volt, hogy közölje gondolatait a közönséggel. Közleményük az alkalomnak, a helyzetnek és a publikumnak jó és megfelelő volt. Ehhez további hozzáfűznivalójuk nincsen - közölték.

A bécsi Burgtheater Sirály-előadása után a társulat egyik tagja a Nemzeti Színházban, a Madách Nemzetközi Színházi Találkozón (MITEM) játszott vasárnapi vendégjáték végén politikai nyilatkozatot olvasott fel.

A Dornt játszó Martin Reinke a következő levelet olvasta fel a tapsrend végén németül és angolul: "Mélyen tisztelt Közönség! Tudomásunk van arról a nehéz helyzetről, amelyben a nagyszerű magyar nép és kulturális élet jelenleg van. Demokratikus úton és demokratikus választások által olyan helyzetbe sodorta magát, amely által egyre inkább eltávolodik a demokrácia szellemétől és Európától. Aggodalommal töltenek el minket ezek a fejlemények, mint önök közül is sokakat. Ennek ellenére eljöttünk, és szívesen játszottunk önöknek. Csehov úgy képviseli közös európai kultúránkat, mint talán kevesen. Tudniuk kell, hogy összetartozunk. Köszönjük a meghívást!"

A beszéd alatt a kivetítőre az aradi vértanúk nevét sorakoztatta fel a vendéglátó színház. A MITEM-re az előzetes programtól eltérően sem Karin Bergmann, sem a darab rendezője, Jan Bosse nem jött el a társulattal.

Vidnyánszky Attila Karin Bergmann-nak küldött levelében arra kérte a Burgtheater intendánsát, tájékoztassa, "mi volt az oka annak, hogy a társulatot Ön és a rendező magára hagyta a Nemzeti Színházban és mi az oka annak, hogy egy, az európai színházi kultúrában elfogadhatatlan eszközhöz folyamodtak munkatársai".

"Úgy vélem, sem Magyarországon, sem bárhol a világon nem ízléses a színpadról direkt politikai leveleket felolvasni a közönségnek, mely aligha ezért érkezik az előadásra" - tette hozzá.