Rába Roland új rendezésében az ezeroldalas regény kevésbé ismert részeit válogatta ki a színészekkel közösen (Benyhe János fordítása mellett Parti Nagy Lajos átiratait is felhasználták). Közös improvizációval, a próbafolyamat során állt össze a Don Quijote. Rába ismerte a Nézőművészeti tagjait korábbi munkáiból (például a Krétakörből vagy a Bárkából), de most először rendezi a társulatot az ő felkérésükre. A színészekkel közösen dolgozott legutóbbi rendezésben is, az ősszel a Trafóban bemutatott, zombis-vámpíros, véres utópiába zakatoló Utolsóban.

A Don Quijote most jóval csupaszabb megoldásokkal dolgozik. Ne klasszikus, páncélosan zörgős feldolgozást várjuk, amiből a gyerek összeszedi az infót az irodalom óra mellé. A hűséges lovat, Rocinantét maximum két hatalmas szivacs, de inkább gazdája elhivatott mozgása jelzi, a kard is csak piros farúd. A stilizáláshoz a Szkéné színpadán egy másik, kisebb színpad is működik. Az okosan, többszörösen használt óriási ágy a lovag és hű fegyverhordozója külön álomterülete.

Erről a pár négyzetméterről élik át kalandjaikat, ahová a nővér (Molinera unokahúg – Parti Nóra) belép, hogy elrendezgesse az őrültek körülményeit. Párnát püföl, él, vitatkozni próbál, aztán mosdat. A darabot még három szereplő (Vámos Veronika, Kovács Krisztián és Katona László többszörösen alakít), zene, árnyjáték és flamenco építi.

Cervantes szövege az 1600-as évek elején született, az alapot egy fiktív mór történész kézirata adta. A Don Quijote az egyik legnépszerűbb és leghíresebb spanyol mű. A legendásan elátkozott Terry Gilliam is kapcsolódik a Quijote-sztorihoz, már régóta tervezi a maga verzióját leforgatni, de a projekt erősen billeg (az utolsó hírek szerint a rendező Spanyolországban járt terepszemlén).