Sághy Erna
Sághy Erna

Országház narancsfacsaró, Szent Korona kötött sapka, Toldi GPS. Néhány nappal ezelőtt robbantak a neten a „tárgyakba foglalt magyar történelmi legendák”. Sokan találgatják, hol lehet beszerezni ezeket a felszabadítóan vidám cuccokat. Sütő András formatervező és Turai Balázs rajzfilmrendező áll a Hungarophilia projekt mögött, velük beszélgettünk.

Hvg.hu: „Pista Contenta Uruguayban élő, magyar származású művész. 1999-ben ideológiai nézeteltérések hatására elhagyta szeretett szülőhazáját” – így kezdődik az alkotóról szóló fiktív személyleírás a hungarophilia.hu honlapon. Kik is vagytok valójában?

Sütő András: 2011-ben végeztem a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, formatervező szakon. Azóta ezzel foglalkozom.

Turai Balázs: Én is a MOME-n végeztem, egy évvel korábban. Dolgoztam három évig a Prezinél, grafikusként. Tavaly a Krétakör segítségével szerveztem és rendeztem az Oligarchia című websorozatot. Most éppen Voltaire Candide-jából készítünk magyar rajzfilmsorozatot, amelyben forgatókönyvíróként és társrendezőként dolgozom.

Hvg.hu: Honnan jött az ötlet, hogy a magyar történelem legendás alakjait modern használati tárgyakban élesszétek fel?

S. A.: A barátságunk a középiskolában kezdődött, osztálytársak voltunk a Kispesti Károlyi Mihály Magyar-Spanyol Tannyelvű Gimnáziumban. Pista is azért spanyol nevű, mert ebben az időszakban született egy közös firkálás során.

Turai Balázs grafikus és Sütő András dizájner
©

Hvg.hu: A Pista Contenta beszélő név?

S. A: Szó szerint azt jelenti, hogy vidám út.

T. B.: Ő egy irodalmi karakter. Nem gondoltuk, hogy ennyien beveszik. Meglepően sokan érdeklődtek például arról, hogy milyen az uruguayi magyar közösség.

Hvg.hu: Hogyan jött létre a projekt?

T. B.: 2007-ben jött az első ötlet, a Búvár Kund merülőforraló. Aztán később, amikor egyetemista korunkban együtt tanultunk, felelevenítettük Pista Contentát. Rájöttünk: ha valamikor közös céget alapítunk, ő a tökéletes avatár.

Hvg.hu: És honnan a történelmi ihletettség?

T. B.: Amúgy is gondolkoztunk tárgyakon, szeretünk ötletelni. Részben a jobbos portálokhoz köthető szuvenírboltok ihlettek minket, ahol az „Eljön még a mi időnk!”-feliratú nagy-magyarországos faliórától árpádsávos zokniig mindent lehet kapni. Ezen kezdtünk viccelődni.

S. A.: Furcsa volt a párosítás: a magasztos és az abszurd elég erősen keverednek.

Hvg.hu: Tervezitek, hogy gyártót kerestek valamelyik tárgyhoz?

S. A.: Több gyártó is megkeresett minket. Mi nyitottak vagyunk.

Hvg.hu: Már kész üzleti tervvel készítettétek a weboldalt?

S. A.: Ez egy kilenc éve húzódó projekt, néha előkerült, néha ejtettük kicsit. Aztán úgy voltunk vele, hogy most már csináljuk meg rendesen, művészeti projektként.

T. B.:  Amúgy Süti gyárthatóra tervezte a legtöbb tárgyat.

Hvg.hu: Mi ennek a műfaja: társadalomkritikus dizájn, vagy aktivista képzőművészet?

T. B.: Konceptuális mű. Zsáneren nem gondolkoztunk.

S. A.: Talán az az izgalmas benne, hogy nem kategorizálható.

T. B.: Nem próbáltunk direkt, vadul társadalomkritikusak lenni. Akadt néhány tárgy, ahol ez óhatatlanul összejött.

Hvg.hu: Léteznek olyan hazai termékek, amelyek szellemi rokonságban állnak a projekttel?

T. B.: Lakner Antal kondigépei és Ternovszky Béla Macskafogója.

Hvg.hu: Szerintem hasonló kulturális görcsoldóként működnek a Belgától a Nemzeti hip-hop, no meg a töriérettségi előtti fokozott idegállapotot idéző Királyok a házban című számok.

T. B.: A Belgával egyetértünk.

Hvg.hu: Diákként a MOME-n milyen inspirációt kaptatok ahhoz, hogy ilyen bátran eleresszétek az agyatokat?

S. A.: Mivel többek között mi, animációsok és a formatervezők is egy épületbe voltunk bezárva, a különböző szakterületek együttműködése mindennapos volt. Nagy előnye a MOME-nak, hogy lehet kooperálni.

©

T. B.: Animáció szakon néha próbáltam kicsit politizálni, de ez nem csúszott át. Az én szakom nem politizált, nekem nem innen jött az inspiráció. Jártam korábban a brüsszeli iparművészeti egyetemre, ott sokkal társadalomkritikusabb volt a hozzáállás. Amennyire tudom, inkább a Képzőművészeti Egyetemen élénkebb az ilyen gondolkodás: szoktam hallgatni rádióműsorukat, ott ez a norma. A suliban végig azt éreztem, hogy kaptam egy eszközt, amelyen keresztül kiélhetem a frusztrációimat. Jelenleg minden frusztrációm politikai eredetű.

Hvg.hu: Az általad rendezett Oligarchia rajzfilmsorozat egyik darabja dühödt kritikára sarkallta a Magyar Nemzetet. Hogyan fogadtad?

T. B.: Nem lepett meg. Próbáltam egy popos websorozatot készíteni. Gyorsan készült, kevés erőforrással. Nehezen nézem most meg, nem egy jó minőség szerintem sem. Viszont attól elégedett voltam, hogy ezzel töltöttem az időmet. Bárhol dolgoztam korábban, mindig fél füllel a politikán lógtam, arra hergeltem magam, de valójában szórakoztatott. Jó érzés volt visszaadni mindazt, amit naponta kapok az arcomba. Ezért kicsit agresszív és alpári, de éppen ezt élveztem. A Contentában ezt a vadságot teljesen visszavettük, mert a dühöm a magánügyem, Sütire nem akarom ráerőltetni.

Nem egészen értem az apolitikus művészi attitűdöt.

Hvg.hu: A munkátokban éppen az az érdekes, hogy a dizájn egyébként apolitikus műfaj.

T. B.: Erről biztosan sok esszé értekezik pró és kontra! Végül is a köztéri ülőkék is kifejeznek egyfajta társadalmi modellt, azok is jelentenek valamit. Teljesen apolitikus nem tud lenni.

Hvg.hu: Ért benneteket támadás?

S. A.: A Hungarophilia kapcsán a kommentelők 95 százaléka szeret minket, s csak az 5 százalék anyázik. Ők olyanokat írnak főleg, hogy takarodjunk vissza Uruguayba, ott ténykedjünk. Ilyenkor jó nekünk ez a Pista-álca.

T. B.: A magyargyalázás a kulcsszó. De ez hülyeség, mert meg kell vizsgálni, mit mondanak ezek a tárgyak szó szerint.

S.A.: Lehet, hogy egyesek rondának tartják, hogy Hunyadi László kivégzésével viccelődtünk. De mondjuk lehet, hogy emiatt olvasnak utána, és akkor már lehet komolyabban gondolkodni a sztoriról.

©

T. B.: Van egy ilyen fura hozzáállás nálunk. Angliában kultusza van a királyi családos, angol lobogós lábtörlőknek, vécédeszkáknak, ott ezt nem úgy kezelik, mint szentségtörést vagy nemzetgyalázást. A mi tárgyaink is kedves tárgyak akarnak lenni.

S. A.: Szerintem süt belőlük, hogy szeretettel csináltuk, nem csak odafirkáltunk valamit. Szívesen látnánk őket a szuvenírshopokban.

T.  B.: Szemünkre vetik azt is, hogy milyen egyoldalú, mert miért nincsen például zsidóorr-ajtókilincs. Szerintem ezzel nem jön helyre az egyensúly. Van például Dózsa sakk-készletünk, ő eléggé balos hős.

 Hvg.hu: Az országház narancsfacsaró azért egyértelműnek tűnik, hogy mire utal.

S. A.: Ezt a viccet nem mi találtuk ki, hanem a történelem. A kupola adja magát, ezt a poént nem lehetett kihagyni. Szomorú lett volna.

Hvg.hu: A deheroizálás jellegzetes példája a Szent Korona kötött sapka formájában.

T. B.: A Szent Korona eleve vicces tárgy. Van az az elferdült kereszt a tetején, ami egy csomagolási bénázásból adódott.

Szimbolikus ez: létezik egy hely, ahol ahelyett, hogy kiegyenesítenék az elferdült keresztet, miután a melós elszúrta, inkább bevállalják nemzeti szimbólumnak.

S. A.: A koronából is egy szép tárgyat csináltunk. Lehet ezt tiszteletteljesen értelmezni: a nép koronája, amit bárki felhúzhat.

©

T.B.: Elvégre nem pelenkát csináltunk belőle!

Hvg.hu: A mohácsi vészre is csak nagy megrendüléssel illik gondolni, erre ti  megalkottátok a Lajos 2.0 pogo sticket, „a kilógó lóláb erejével”, amellyel valószínűleg bárhol el lehet botlani, ha már „nekünk Mohács kell”.

S. A.: Talán ez a legbonyolultabb jelentést hordozó tárgyunk, nem is biztos, hogy átjön. Ugye II. Lajos lova megbotlott, ezért fulladt bele a Csele patakba. Ez egy olyan eszköz, amivel sikeresen át lehetett volna ugratni a patakot, de lehet, hogy túl elvont. De a benne rejlő abszurditás miatt nagyon megszerettük.

T. B.: Tetszik a Mohácsi csata olvasat, de mi nem arra gondoltunk. Plusz adalékai a projektnek, hogy folyamatosan új értelmezéseket kapunk.

Hvg.hu: Melyik a kedvenc tárgyatok?

S. A.: Hivatalosan a Búvár Kund merülőforraló, mert az volt az első, vele foglalkoztunk a legtöbbet, és ikonikussá vált. Számomra még nagyon kedves a Dózsa sakk és a Hunyadi késélező.

T. B.: Egyértelműen Kund a kedvenc. Nagy projekt volt, amíg kitaláltuk. A készítés minden stádiumában felröhögtünk, attól kezdve, hogy megcsináltuk gyurmából.

Hvg.hu: Milyen folytatást terveztek?

S. A.: Hasonló tárgyakat nem fogunk készíteni, de valamilyen művészeti vonalon biztosan szívesen dolgozunk még együtt.

T. A.: Én most egy sci-fi rövidfilmre pályázok, és abba szeretném bevonni Sütit, mint kelléktervezőt. Olyan univerzumról szól, amely túlélte az atomháborút, mindent benőtt a dzsungel, de mindenütt a fogyasztói társadalomból fennmaradt tárgyak vannak. Majd meglátjuk, hogy jön össze.

Állj mellénk!

Köszönjük a több mint 4000 tagnak és támogatónak, akik idáig
45 millió forinttal segítették munkánkat.
Ha neked is fontos a minőségi újságírás, csatlakozz!
Elégedetlen a világbajnok, megpattanna a Chelsea-től

Elégedetlen a világbajnok, megpattanna a Chelsea-től

Kivettek pár milliót Vajna vendéglős cégéből

Kivettek pár milliót Vajna vendéglős cégéből

Jön az újfajta fogamzásgátló, bár kissé őrülten hangzik, hogyan működik

Jön az újfajta fogamzásgátló, bár kissé őrülten hangzik, hogyan működik

Lelép a diktátor, akinek ellenfelei három lövéssel lettek "öngyilkosok"

Lelép a diktátor, akinek ellenfelei három lövéssel lettek "öngyilkosok"

Szijjártó Netanjahuval együtt nyitott magyar képviseletet Jeruzsálemben

Szijjártó Netanjahuval együtt nyitott magyar képviseletet Jeruzsálemben

2,5 kilométer hosszú korallzátonyt fedeztek fel az Adriai-tengerben

2,5 kilométer hosszú korallzátonyt fedeztek fel az Adriai-tengerben