Maga Kafka azt szerette volna, hogy minden hátrahagyott szövegét égesse el olvasatlanul barátja és pályatársa, Max Brod. Ő azonban – ismerve és magas irodalomnak tekintve Kafka írásait – nem teljesítette az író kérését.
Ő 1968-as halála előtt titkárnőjére, Esther Hofféra hagyta a kéziratokat, azzal a szándékkal, hogy a nő viszont a jeruzsálemi Héber Nemzeti Könyvtárba, a tel-avivi városi könyvtárba vagy más izraeli közgyűjteménybe kerüljenek.
A kéziratok kalandos történetéről a HVG e heti lapszámában olvashat bővebben, most csak arra térnénk ki, hogy Hoffe és lányai inkább a kéziratok piaci értékét számolgatták, mintsem hogy ingyen átadják azokat egy közgyűjteménynek. Hoffe halála után, 2007-ben Izrael állam végül pert indított a tulajdonjogokért.
Az évtizedes pereskedés végén az izraeli legfelsőbb bíróság kimondta, hogy át kell adniuk a Hoffe-lányoknak az egész hagyatékot az Izraeli Nemzeti Könyvtárnak. Az ítélet ugyan egyértelmű, ám annak végrehajtása korántsem az. Felmerült ugyanis a kérdés, hogy az anyag svájci bankok széfjében őrzött része egyáltalán megszerezhető-e.