Életének 87. évében vasárnap éjszaka meghalt Csoóri Sándor kétszeres Kossuth-díjas költő, író - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ hétfőn az MTI-vel.
Az alkotót hosszan tartó súlyos betegség után érte a halál vasárnap éjszaka. A kormány Csoóri Sándort saját halottjának tekinti.
Csoóri Sándor Zámolyon született 1930. február 3-án földműves családban. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte. 1942-ben a népi írók által kezdeményezett Országos Falusi Tehetségkutató Intézet közbenjárására Pápára járhatott középiskolába, a Református Kollégiumba. Miután 1950-ben leérettségizett, újságíróként helyezkedett el: 1950-ben a Pápai Néplap majd a Veszprém megyei Népújság munkatársa lett.
1951-ben felvételt nyert a budapesti Egyetemi Orosz Intézet orosz–történelem–marxizmus és műfordítás szakára, de tanulmányait alig egy év után súlyos betegsége miatt félbe kellett szakítania: tüdőszanatóriumba került.
Az irodalmi életbe 1953 nyarán robbant be, mikor egyszerre jelent meg 14 verse. A kritika egyből felfigyelt a tehetséges fiatal költőre. Ezt követően több irodalmi lapnál is megfordult munkatársként, szerkesztőként. 1958-tól szabadfoglalkozású író 1968-ig, közben 1962–63-ban a Jövő Mérnöke című lap munkatársa. 1968-tól 1988-ig a MAFILM dramaturgja.
Politikai pályafutása az 1980-as években kezdődött: ő volt az 1985-ös monori és az 1987-es lakiteleki tanácskozás egyik előkészítője.
1987-ben a Magyar Demokrata Fórum egyik alapító tagja volt, majd 1988 és 1993 között tagja volt a párt elnökségének.
1988-tól 1992-ig a kéthetenként megjelenő Hitel című irodalmi és társadalmi folyóirat szerkesztő bizottságának elnöki tisztségét töltötte be.
1991-től 2000-ig a Magyarok Világszövetségének elnöke, (ekkor kezdemányezője volt a Duna Televízió megalapításának). 1992-től emellett a Hitel főszerkesztője volt.
Utolsó éveiben visszavonult életet élt. Hosszan tartó betegség és fájdalmak után hunyt el 2016. szeptember 12-én, Budapesten.
1954-ben és 1970-ben József Attila-díjjal, 1981-ben Herder-díjjal, 1984-ben Bibó István-díjjal tüntették ki. 2005 óta a Magyar Írószövetség örökös tagja. Munkásságát 2003-ban Arany János-nagydíjjal, 2004-ben Magyar Művészetért Díjjal, 2008-ban Prima Primissima Díjjal is elismerték. 2013-ban a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) nagydíjával, 2014-ben pedig a Nemzet Művésze díjjal jutalmazták, és ugyanebben az évben lett Budapest díszpolgára.
„[Csoóri Sándor] költészetében egyideig nyomon követhetők a különféle hatások: először a Petőfitől örökölt realista szemléletes közvetlenség, majd Juhász Ferenc és Nagy László látomáselemekkel összekapcsolódó metaforikussága, később az avantgárd és a beat-költészet, majd a népköltészet szürrealisztikus képvilága hatott rá. A hetvenes évek folyamán olyan egyéni költői szemléletet alakított ki, melyben egyéni karakterű szintézisbe olvadnak a korábbi ösztönzések. Versei látszólag laza szervezettségűek, vallomásos közvetlenség, érzékletesség, szenzuális gazdagság jellemzi azokat. Verszenéje erősen épít a gondolatritmusra, modern zenéje mögött a régi magyar versek ritmusa, élőbeszédszerű ütemezése is hallatszik.” - írja a PIM honlapján Görömbei András, Csoóri Sándor irodalmi életművének kutatója, a szerző monográfusa.
Érkezik a magyar fesztiválkultúra történetét feldolgozó dokumentumfilm. Arról, hogy miért és hogyan rendeződik át manapság a hazai fesztiválpiac és hogy szeretnek-e egyáltalán a fiatalok fesztiválozni és sörözni, a rendezővel, Csizmadia Attilával beszélgettünk.
15–9-re nyertek a mieink.
