A bizalom növeléséhez járult hozzá, amikor a Fesztiválzenekar több ezer menekültet hívott meg egy berlini koncertjére - állítja Fischer Iván, aki a HVG-nek mesélt gyerekkoráról, a Kocsis Zoltánnal való szakításáról, valamint az elhibázott politikai intézkedésekről.
„Hozzánk járt próbálni apám barátja, Ernster Dezső operaénekes, mert nálunk volt zongora. Csak lábujjhegyen járhattunk, és hallgatóztunk, hogyan szól Schubert Téli utazása” – idézi fel szintén karmester bátyjával, Ádámmal közös korai zenei élményét a Kossuth-díjas művész, aki Boschán Éva és a komponista, dirigens Fischer Sándor házasságából 1951-ben született. A lakásban, ahol egykor felnőtt, és ahol a háztartási alkalmazott egyszer lemosta a Goethe-szobrot „mert már nem bírom nézni, milyen poros ez a Lenin”, ma szobaszínházat működtet. De bekeretezve ott függnek a falon azok az iratok is, amelyekkel apja túlélte a zsidóüldözést.
Már kisiskolásként énekelt a Rádió gyerekkórusában, zongorázni, hegedülni és csellózni tanult, majd zeneszerzést. Bécsben szerzett karmesteri diplomát. „Leonard Bernstein összes próbáján ott ültem.” Huszonévesen két nagy nemzetközi karmesterversenyt is megnyert, 1975 óta koncertezik világszerte. Az 1983-ban megalapított Budapesti Fesztiválzenekar (BFZ) mellett Berlinben a Konzerthausnak is zeneigazgatója. A francia Művészeti és Irodalmi Rend lovagja, a brit Királyi Zeneakadémia tiszteletbeli tagja. Operát rendez, zenét szerez. A tiszaeszlári vérvádról a saját librettójára írt operájába, a Vörös tehénbe belekomponált musicalt, rapet és a dél-afrikai focimeccsek vuvuzelahangját.
Az előző házasságából két lánya született, közülük Nora Hollandiában híres énekes. Második felesége Pivon Gabriella fuvolaművész, két fiuk Berlinben jár iskolába. „Én ingázom a két város között. A legfontosabb a csend, és hogy sok zöldet lássak, ha kinézek az ablakon.”
Zenészdinasztiájuk létrejöttéhez kellett a szülők hangszerhez parancsoló szava? Maguk meg duzzogtak, hogy gyakorolniuk kell, míg a többi fiú vígan éli a gyerekkorát?
Sokat játszottam, sportoltam én is, jutott idő mindenre. Nem volt ugyanis tévénk. Mindemellett csak a zene, a kultúra számított értéknek, más pálya szóba sem jöhetett.
Mennyire viselték meg a családját és önt a történelem viharai?
Nagyon szép gyerekkorom volt, csodálatos, összetartó családdal. Az, ahogy a szülők néhány évvel a túlélt háború után nekünk, gyerekeknek ilyen idillt teremtettek, igazi hőstett. Apám karrierje a zsidóüldözések és a munkatáborok miatt harminchárom éves korában kettétört. Anyám is évekig bujkált, aztán egy rosszul sikerült műtét után már nem énekelhetett. De mi, gyerekek, már jókor születtünk, új lehetőségek nyíltak meg, érdemes volt a neveltetésünkre sok energiát fordítani.
Osztja a zongorista Schiff András véleményét, hogy a magyar zenész ösztönösen tehetséges?
Van elég ügyes gyerek, de ennél is fontosabb az, hogy a magyar pedagógusok között sok a megszállott, kötelességét messze túlteljesítő zenetanár. És hat ránk a kultúrák keveredése, a bécsi keringő, az orosz hegedűiskola, a balkáni ritmusok, a zsidó agyalás, a cigány improvizáció. Ez termékeny olvasztótégely.
A fél világot bejárta a BFZ megalapítása előtt. Egyszer kihalásra ítélt dinoszauruszokhoz hasonlított nagy, neves zenekarokat. Miben rejlik világsikert aratott újításának lényege?
Erről könyvet kellene írnom, ami talán egyszer meglesz. Újító, rugalmas, de nagyon ambiciózus zenekar alapítása volt a cél. Rengeteg reformot indítottunk el, állandóan változtatunk, és mindenki hallja, hogy ez magasabb színvonalhoz vezetett. Ma már izgatottan ül be a londoni közönség a Promenád-koncertünkre, hogy „Na, mi lesz a meglepetés?”.
A BFZ-t Kocsis Zoltánnal hívták életre. Politikai nézetkülönbségek vezettek kettejük szakításához? Netán az, hogy Kocsis is karmesterségre adta a fejét?
Nem érdemes találgatni, a különbség pedagógiai jellegű volt. Továbbra is nagyon tisztelem Zolit, csodálatos zenésznek tartom, de ő másképp nyúl egy zenekarhoz. Tizenhárom év után rájöttünk, hogy kétfelé húzzuk a szekeret. Most mindketten megvalósíthatjuk eltérő pedagógiai módszerünket a zenekarunkkal, és ez nagyon jó így.
Munkamódszeréről hol azt mondják, hogy már-már arrogánsan határozott, hol azt, hogy oldott hangulatban telnek a próbák. Melyiknek higgyünk?
A másodiknak. Hangot felemelni soha nem szabad, céltalan. Sok játék, mosoly kell a munkához. Nem fegyelmezésre van szükség, hanem önfegyelemre. Ha valakiből ez hiányzik, lehet rá figyelmeztetni. Természetesen humorral.
Társadalmi kérdésekben is hallatja a hangját, nem rejti véka alá kritikáját a jelenlegi kormány politikájáról sem. Nem aggódik, hogy emiatt hátrány érheti a zenekarát?
A kettőnek nincs köze egymáshoz. Együttműködünk: Magyarország érdekét szolgáljuk, kultúráját gazdagítjuk, jó hírét visszük a világba. A Fesztiválzenekar hatalmas hasznot hoz az országnak. Ebbe bőven belefér egy kis vita, ami mindenkinek hasznos, hiszen a véleményszabadság fontos érték. Van néhány alapelvem: a bajban lévők megsegítése, minden ember egyforma tisztelete, a szegények támogatása, a szabadságjogok megvédése. És van néhány kérdés, amit elhibázottnak tartok: a nemzeti érzések túlzott erősítése, az idegenekkel szembeni félelemkeltés, a múlt átfogalmazása.
Igaz, hogy a külügyi tárca orosz kérésre mentette meg a zenekar turnéját, miután az a fővárosi támogatásmegvonás miatt veszélybe került?
Ez így pletyka. A külügy számos jelzést kap külföldről, nagykövetektől, más nemzetek vezetőitől, hogy a BFZ koncertjei az ország imázsát szolgálják. Szerintem a sok-sok e-mailből, telefonhívásból egy újságíró valószínűleg kiragadott egy moszkvait. Lényegesebb, hogy szerencsére a zenekar állami támogatása stabil, értékelik a munkánkat. Abban bízom, hogy a fővárosi döntés is helyreáll, és újra nyugodtan dolgozhatunk.
Nemrég szír menekülteket hívott meg németországi koncertjére. Nem emlegettek a szervezők terrorfenyegetettséget?
Ugyan, ez fel sem merült! A zene mindenki közös nyelve, érthető, és segít az integrálásban. Amikor Berlinben Simon Rattle-lel és Daniel Barenboimmal együtt több ezer menekültnek adtunk koncertet, a felvétel rengeteg emberhez eljutott, és ez biztos hozzájárul a bizalom növeléséhez.
Szabályos ellenmarketinget folytat: elérhetetlen, kerüli a sajtót. Ez mindig így volt, vagy csak mostanában – hogy már sakkversenyen is indul – kevés a nap huszonnégy órája? És a lakásszínház szervezése is kedvtelés?
Az idő nagy akadály, 2019-ig tele a naptáram. Most be kell fejeznem egy hattételes szvitet, kitalálnom a jövő szezon műsorait, közben foglalkozom a gyerekeimmel is. Igen, védekezem, nincs ügynökségem és honlapom, nehogy megtaláljanak a zenekarok, és beosztom, kivel találkozom, mert a barátok is fontosak. Ha nagyon jár az agyam, a sakk kikapcsol. Budapesten számomra most a lakásszínház a legkedvesebb hely, szeretem közelről látni a színészeket. Zene, sakk, színház, nekem ez így pont jó.
A gyülekezés joga arról szól, hogy egy véleménycsoport megmutatja magát köztéren a köznek: „Itt vagyunk, ezt gondoljuk, ilyenek vagyunk, ezt akarjuk!” Aki ezt nem teheti meg, az az önkifejezés, a közéletben való részvétel alapvető jogától van megfosztva.
A minisztérium sem tagadta, hogy nagykövetségeknek is levelet írt a Pride betiltásáról.
A SpaceX egy dinamikus felületen közvetíti, merre jár a Dragon űrhajó.
A párt fővárosi frakciója hajlandó részt venni a hétfői közgyűlésen, de kérnek is cserébe.
