Özönlenek a külföldiek, igazi sikersztori a budapesti fürdőbiznisz

Különösen az angol, a francia és az amerikai vendégek kedvelik a történelmi budapesti gyógyfürdőket – a Gellértet, a Lukácsot, a Rudast és a Széchenyit –, és nem sokkal maradnak el tőlük a német, olasz, orosz, spanyol és svéd turisták sem – derül ki egy tavalyi felmérésből. De például andorrai, izlandi, grönlandi, dubai, bolíviai, mongol és szenegáli vendégek is igénybe vették a fővárosi fürdők szolgáltatásait. A Széchenyibe és a Gellértbe teljes áron napijegyet váltók 90 százaléka külföldi. A Budapest Gyógyfürdői és Hévizei Zrt. (BGYH) által készített felmérés hetében több mint 90 országból érkeztek vendégek; ennek alapján úgy számolnak, hogy a fővárosba érkező külföldi turisták legalább 60 százaléka felkeresi valamelyik történelmi gyógyfürdőt.

Az elmúlt években igazi sikersztorivá nőtte ki magát a gyógyfürdők és strandok üzemeltetése Budapesten. A 2010-es évet még 700 millió forintos mínusszal záró BGYH tavaly már 11,5 milliárdos bevételt ért el. A cég által működtetett nyolc állandó fürdő és négy strand 2016-ban 4 millió vendéget fogadott, azaz hat év alatt egymillió fővel növelte a látogatói számát. Ráadásul a nyugdíjasok és betegek áztatóhelyéből trendi szabadidős célpontok lettek a fürdők. A beruházásokat kisebb részben hitelből, nagyobb részben a cég nyereségéből finanszírozták, ezzel a fővárosi önkormányzat legprosperálóbb vállalkozásává nőtte ki magát a fürdőcég, ami figyelemre méltó teljesítmény, tekintettel a korábban komoly profitot termelő, ám azóta lejtmenetbe csúszó városi cégekre.

Budapest különleges helyzetben van Európa nagyvárosai között, hiszen azon kevesek közé tartozik, ahol még működnek a történelmi fürdők. Régi, például római kori fürdő számos nagyvárosban található, ám ezek többnyire múzeumként fogadják a látogatókat. Az értékes hagyaték azonban nem elég, Budapesten a fürdőzők, a turisztikai partnerek visszajelzései alapján folyamatosan bővítik a kényeztető programokat. Így például közkívánatra vezették be három történelmi fürdőben is a páros masszázst illóolajokkal.

Egy 2011-es korösszetételi vizsgálat azt mutatta, hogy a fővárosi gyógyfürdők elsősorban az ötvenes-hatvanas korosztályt vonzzák. Ma már a fiatalok közül kerül ki a vendégek fele. Ebben vélhetően a fürdőkben rendezett különféle kulturális és szórakoztató rendezvények is segítettek.

Stiller Ákos

A valódi változásokat a 2010-ben megalkotott fejlesztési program megvalósításával magyarázzák. A rövid távú célok között szerepelt, hogy minden fürdőben legyen kültéri medence. Ezt a Rudas két éve átadott új élményfürdőjével „pipálhatták ki”. A 2014-ben befejezett, egymilliárd forintos beruházás keretében szaunavilág és új medencék épültek, kicserélték a kazánokat, új öltözőket és zuhanyzóblokkokat alakítottak ki. Abban az évben fejezték be az eredetileg tisztasági fürdőnek épült Dandár két kültéri élménymedencéjét is, így a fürdő már egész évben nyitva tarthat. A tervek szerint a jövőben valamennyi fővárosi fürdőre kiterjesztik az egész éves nyitvatartást.

A legújabb terv a Csillaghegyi strandfürdő átépítése. A közösség várhatóan 2018-ban veheti használatba az egész évben nyitva tartó fürdőt. A hét, egymásra épülő teraszból álló komplexum legfelső látványmedencéje olyan hatást kelt majd, mintha lógna a levegőben. A következő évek tervei között szerepel a Pesterzsébeti és a Király fürdő teljes körű felújítása. Az előbbi azért fontos, mivel az itt feltörő gyógyvíz összetétele eltér a többiétől, amelyek főként mozgásszervi betegségek kezelésére alkalmasak, a dél-pesti viszont nőgyógyászati és bőrnyavalyák tüneteit enyhítheti.

Bár különleges fürdőhelyekből nincs hiány Budapesten, az élmény ára helyenként igencsak borsos. A főleg külföldiekre számító Széchenyi és Gellért a csúcstartó 4900, illetve 5100 forintos hétvégi belépőjegyárával.

Az előző évi sikerek mellett veszteségeket is el kell könyvelnie a fővárosi fürdőcégnek: az idei vizes-vb-nek helyet adó Dagály például kikerült a felügyelete alól, a részben visszabontott fürdő amúgy legkorábban jövő nyáron nyílhat meg. Van azonban B terv is. A fővárosi cégnél új termékek bevezetésére készülnek. Így Budapest vizeként kerülne hamarosan piacra az új csillaghegyi palackozóüzemben készülő ásványvíz, később gyógyvizes kozmetikumokat is készítenének, illetve egy önálló oktatóbázist alakítanának ki.

(A cikk eredetileg a HVG 2017/11. számában jelent meg.)