„A falumban volt, hogy lebuziztak, mert kicsit kilógtam a sorból a színházban rám ragadt világ miatt. Budapesten leparasztoztak, mert kicsit másban nőttem fel, mást hoztam magammal. Otthon magyaroztak, itthon ukránoztak, ehhez képest anyám orosz. Szerencsére van, aki józanul lát. Akad olyan is, aki azért ölel meg, mert biztos liberális vagyok, van aki azért, mert biztos, hogy nem. Lázadni ez ellen kell” – mondja ifj. Vidnyánszky Attila, akinek eszébe sem jutna nevet változtatni az édesapja miatt. „Gyávaság, tiszteletlenség volna” – mondja.

Ifj. Vidnyánszky Attila színész, rendező

Reviczky Zsolt

Egyébként bár régebben elfogadta, hogy minden döntésébe odalátták édesapját, ma már csipkelődésnek érzi, úgy hiszi, ezen már túlléptek.

A tavaly a Vígszínház társulatához szerződött színész-rendező szerint a színházi szakma politikai megosztottságát kívülről gerjesztik. Az elvileg az apjával szemben álló tanárai is gyakran ezen értetlenkednek – mondja.

„Van, aki a vitában a jó oldalt képviseli, van, aki a rosszat? Csináljunk szerintem listát arról, ki hova tartozik! Így volna a legegyszerűbb. Én nem tudom, hova kerülnék. Ön nyilván tudja. Szerencsére ilyen témákban az én szakmámban nem csak szavakkal lehet villogni. Minden oldalról vannak jó barátaim. Büszkék vagyunk rá, hogy a külvilág hiába kényszerít arra, hogy leköpjük egymást, mi akkor is megdolgozunk a másikért. Köztünk ez nem is téma, maximum humorforrás. Ennél nagyobb bajban van a világ.”

A portrét Ifj. Vidnyánszky Attilával az e heti HVG-ben olvashatják. 

HVG