A Lajkó – Cigány az űrben filmrendezője a szalonrasszizmusról, a politikusok boldogtalanságáról, és arról is beszélt a HVG-nek adott interjújában, hogy több felkért színész sem volt hajlandó Brezsnyevből viccet csinálni.
Az 1957-ben játszódó politikai szatíra alkotója a filmje kapcsán – amelyben kommunista politikusok nemi irányultságáról is lerántja a leplet – elmondta, hogy szerinte szalonrasszizmus az, amikor valaki úgy elfogadó, hogy közben frusztrálja, ha a filmben két hatvanas, pocakos férfi percekig csókolózik.
Lengyel Balázs a Lajkó – Cigány az űrben kulisszatitkaiból is elárul egy-két részletet. Mint mondja: a meleg Brezsnyev szerepére hosszasan kellett castingolniuk, mert többen nem vállalták el. "Felháborodtak, hogy a nemzeti hősükből viccet csinálunk." Végül megtalálták a szerepre Beniuk Bohdant, akinek az volt az ötlete, hogy a filmben szereplő kisfiút nevezzék Vologyának, ez ugyanis Putyin gyerekkori beceneve. Lengyel kifejti, hogy Brezsnyev karakteréhez hasonlóan kifejezetten szereti a rossz hősöket. "A becstelenek egyszerre taszítanak és empátiát váltanak ki belőlem, mert ők is emberek".
Az első nagyjátékfilmes rendező a HVG e heti számában megjelent interjúban a politikusi lét boldogtalanságáról, a szatírára okot adó itthoni hangulatról, és az ország megosztottságáról is beszélt.
A hatalomnak az a legnagyobb csábítása, hogy azt gondolod, mindent megtehetsz. A kontroll meg azt jelenti, hogy nem tehetsz meg mindent – mondja Szikora János, aki megrendezte Térey János verses drámáját, A Nibelung-lakóparkot a székesfehérvári Vörösmarty Színházban.
Három gyereket pedig életveszélyes állapotban vittek kórházba, miután kamionnal ütközött egy személyautó.
Hollywood új generációjának legnevesebb színészeivel készült, de csak csöppnyi porfelhőt kavart a Vágtázó lovakról. Pedig ha nem is leszünk tőle vidámabbak, érdemes tenni vele egy próbát. Kritika.
Megdöbbentő részletek derülnek ki a kép történetét felkutató tanulmányából.
A vizsgálatot nehezítette, hogy a Lamborghini csaknem teljesen elégett.
