A Szépművészeti Múzeum felújítására költött 15 milliárd forintból 8,3 milliárdot költöttek a Román Csarnokra.
A világ legvarázslatosabb raktára a Szépművészeti Múzeum Román Csarnoka volt. Egyik felében egy Salgó-elemekből álló, háromemeletes raktártorony állt, ahová az 1983-as betörés után ideiglenesen beköltöztették a Régi Képtár múzeumi falakon el nem férő anyagát. Körülötte szinte a megközelíthetetlenségig összezsúfolva a gipszgyűjtemény monumentális darabjai – például Donatello Gattamelata életnagyságú lovas szobra – töltötték ki a 900 négyzetméteres teret. Sokáig a múzeum szégyenfoltja volt ez a terem, amely a hároméves felújítás eredményeként március 15-én megnyílt, hogy április 2-áig látogatható legyen. Kiállítást sem most, sem a jövőben nem tartanak benne, rendezvények helyszínéül szolgál majd.
Míg a Barokk, a Reneszánsz, a Jón és a Pergamon Csarnokokat helyrehozták, a román korszakról elnevezett teremnek mindeddig a háborús sebeit sem javították ki. A vakolattal együtt pergett a megázott díszítő festés, csak a tetőt foltozták be időnként. Az üres csarnokot már 1945-ben raktárként kezdték használni, ide hozták a múzeum – az ostrom alatt szintén megsérült – gipszmásolat-gyűjteményét.
A Szépművészeti 1906-os megnyitásakor még úgy gondolták, hogy egy múzeumnak enciklopédikus igénnyel be kell mutatnia az európai művészettörténet korszakainak legfontosabb szobrászati alkotásait. Ez természetesen csak másolatok segítségével történhetett, amire volt is igény, hiszen kevesen utazhattak el Itáliába vagy Németországba eredetiben megcsodálni a híres alkotásokat. A jelentős nemzetközi múzeumokhoz hasonlóan a Szépművészeti is hatalmas összegeket áldozott a szinte tökételes másolatok beszerzésére. Csarnokait – amelyek díszítése is az adott korszakot volt hivatott felidézni – valójában ennek a gyűjteménynek a bemutatására építették. A legpompásabb és legautentikusabb épp a Román Csarnok volt, amit Schickedanz Albert, a múzeum tervezője egy korabeli bazilikaként álmodott meg. Főbejárataként a német késő román korszak kiemelkedő emlékének, a freibergi dóm aranykapujának a gipszmásolatát építették be.
Az oszlopok fejezeteit a pécsi székesegyház oszlopfői ihlették, a csarnok teljes falát beborító neoromán festészeti dekoráción Jézus és Mária alakjai mellett magyar szentek és Árpád-házi uralkodók tűnnek fel, címerek, életfamotívum, a halhatatlanságot jelképező pávák és állatövi jegyek társaságában. Arra a kérdésre, hogy a román korszaknál jóval később uralkodott Luxemburgi Zsigmond korához köthető személyek, mint Ozorai Pipo és Szécsi Dénes püspök, hogy kerültek a falakra, legfeljebb Reissmann Károly Miksa és Glaser János, a terem festményeinek alkotói tudnának válaszolni. Reissmann az Országház és az Iparművészeti Múzeum, míg Glaser a pécsi székesegyház dekoratív festészeti munkáin szerzett gyakorlatot.
Sokáig épp a gipszek elhelyezése és a műemléki helyreállítás monumentális költségei miatt tűnt reménytelennek a csarnok felújítása. A Liget-projekt részeként most a Komáromi Csillagerődbe kerülnek a gipszek. Az itt épülő múzeumépületnek – ami a legnagyobb méretű alkotásokat fogadja majd be – március 19-én lesz a bokrétaünnepsége.
A Szépművészeti nagyszabású felújítása 15 milliárd forintba került, ebből 8,3 milliárdot költöttek a Román Csarnokra. Az év végén megnyíló múzeumnak megújul a gépészeti rendszere, és új raktárak – egyik épp a Román Csarnok alatt –, liftek, akadálymentes közlekedőutak épültek. A Reneszánsz Csarnokból is kiköltözött a bérelszámoló osztály, elbontották a később beépített osztófödémet, és a terem visszakapja eredeti, kiállítótermi funkcióját. Kiszabadították az egykori könyvtár raktárrá lefokozott termeit is, itt gyermekfoglalkoztató lesz.
A cikk a HVG 2018/11. számban jelent meg.
Egy év alatt jelentősen romlott Orbán Viktor kormányfői alkalmasságának megítélése, Magyar Péter viszont tömegeket tudott meggyőzni arról, hogy kompetens vezetője lehetne az országnak – derül ki a HVG számára készült Medián-felmérésből. A többség tavaly még Orbánt látta alkalmasabb kormányfőnek, idén viszont már Magyart.
2 284 732 beérkezett szavazatról beszélnek.
Nem minden magyar hullarabló. Maradtak még páran, akik agresszornak látják az agresszort és áldozatnak az áldozatot.
Elmondása szerint megrögzött Bond-rajongó, aki számára a karakter szent terület.
