Abdulrazak Gurnah tanzániai születésű, Nagy-Britanniában, Brightonban élő írónak ítélte oda idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia, amely csütörtökön Stockholmban jelentette be döntését. Gurnah regényei közül a leghíresebb a Paradicsom, amely korábban szerepelt mind a Booker-, mind a Whitbread-díj short-listáján. Ismert műve a Desertion (2005) és a By the Sea (2001). Magyarul eddig nem jelent meg kötete.
A Nobel-díjat az indolklás szerint Gurnah „a gyarmatosítás hatásainak és a menekültek sorsának megalkuvás nélküli és együttérző bemutatásáért” kapta.
Gurnah 1948-ban született Zanzibárban,18 évesen, diákként érkezett Angliába. Évtizedeken át az University of Kent professzora volt, a Wasafiri folyóirat társszerkesztője. Tudományos tevékenysége is jelentős, számos posztkoloniális szöveg és tanulmánykötet szerkesztője, ő szerkesztette többek közt a Cambridge által kiadott Companion to Salman Rushdie című tanulmánykötetet.
Wikipedia
Tavaly az irodalmi Nobel-díjat az akkor 77 éves, magyar származású, jelenleg Massachusettsben élő költő, Louise Glück kapta „összetéveszthetetlen költői hangjáért, amely zord szépségével egyetemessé teszi az egyéni létezést”. Glück volt a tizenhatodik nő, aki elnyerte a kitüntetést.
2019-ben volt az egyedüli alkalom, hogy egyidejűleg két irodalmi Nobel-díjat adtak át, mert a kitüntetést odaítélő Svéd Akadémia körül kirobbant botrány miatt 2018-ban nem ítélték oda a kitüntetést. A két kitüntetett akkor a lengyel Olga Tokarczuk és az osztrák Peter Handke volt.
A Nobel-díj történetében egyszer kapott magyar szerző irodalmi Nobelt, 2002-ben Kertész Imre vehette át a kitüntetést a Sorstalanság című regényéért. Évről évre az esélyesek között emlegetik ugyanakkor Nádas Pétert és Krasznahorkai Lászlót, idén is a fogadóirodák listáin előkelő helyen szerepeltek.
Nobel 1895. november 27-én kelt, svéd nyelvű végrendeletében így rendelkezett: „A tőke, amelyet hagyatékom gondnokai biztos értékpapírokba fektetnek, alapot képez, s ennek kamatát évente díjak formájában kell kiosztani azok között, akik az előző év folyamán az emberiségnek a legnagyobb szolgálatot tették. ...Egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette vagy találmányt alkotta meg a fizika területén, egy részt annak, aki a legfontosabb kémiai felfedezést vagy tökéletesítést produkálta, egy részt annak, aki a legfontosabb felfedezést tette a fiziológia vagy az orvostudomány körében, egy részt annak, aki az irodalomban a legkiválóbb idealista irányzatú művet alkotta, s végül egy részt annak, aki a legtöbbet vagy legjobbat tette a népek testvérisége, az állandó hadseregek leszerelése vagy csökkentése és a békekongresszusok rendezése vagy előmozdítása érdekében.”
Az idei orvosi, a fizikai, a kémiai díjat már bejelentette a Svéd Királyi Tudományos Akadémia, az irodalmi díjat hagyományosan negyedikként, csütörtökön tudatták a világgal. A Nobel-békedíj nyertese pénteken derül ki.
A díjakra minden évben február 1-jéig kell befutniuk a jelöléseknek, az értékelést szeptemberig végzik el, a döntést pedig októberben hozzák nyilvánosságra. A testületek csak ötven év múltán hozzák nyilvánosságra azt, hogy kik szerepeltek a jelöltek listáján. A díjakat Nobel halálának évfordulóján, december 10-én osztják ki. A kitüntetettek Stockholmban a svéd királytól, a Nobel-békedíj kitüntetettje Oslóban a Storting bizottságának elnökétől a norvég király jelenlétében veszik át az érmet és az oklevelet, melyekhez egy csekket is mellékelnek.
A koronavírus-járvány miatt idén, akárcsak tavaly, elmarad az ünnepélyes stockholmi díjátadás és a hagyományos bankett, az érmeket és a diplomákat a díjazottak saját hazájukban vehetik át - ugyanakkor a norvég Nobel-bizottság fenntartja annak lehetőségét, hogy személyesen üdvözöljék a nyertest.
A díjjal idén tízmillió adómentes svéd korona jár (mintegy 352 millió forint).
