A két nagy pedagógus-szakszervezet - a Pedagógusok Demokratikus szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) - december közepén jelentette be, hogy január 31-ére kétórás figyelmeztető sztrájkot szerveznek. A sztrájk oka, hogy méltatlanul alacsonyak a pedagógusbérek, miközben a tanárok munkaterhelése nagyon magas (erről a hvg.hu-n is sokszor írtunk, itt egy nemrég megjelent kutatást foglaltunk például össze, ami többek közt erre és ennek következményeire is kitért), továbbá az, hogy az oltatlan pedagógusokat a kormány kényszerszabadságra kényszeríti. (A követekésekről bővebben itt olvashat.)

A szakszervezetek és az EMMI közötti sztrájktárgyalások nem vezettek eredményre, utóbbiak szerint a minisztérium direkt időhúzásra játszott. A korábbi években a sztrájk idején elégséges szolgáltatásokról viszonylag gyorsan meg lehetett állapodni, most a kormányzat olyan irreális feltételek kiszabását javasolta, mint például, hogy a sztrájk alatt is dolgozzanak a pedagógusok, így ellehetetlenítette az erről szóló megállapodást.

Emiatt erről a bíróságnak kellett döntenie, azonban ez csak az utolsó pillanatban, pénteken történt meg, amikor

a bíróság első fokon kimondta: a sztrájk jogszerű.

A Pedagógusok Szakszervezete három órakor jelentetett meg egy posztot a Facebookon, amelyben azt írják: "döntött a bíróság, nekünk adott igazat". A bírósági döntés ellenére a minisztérium nem tartja jogszerűnek a sztrájkot, mondván csak elsőfokú határozat született, így a döntés nem jogerős. (A fellebbezés jogáról mindkét fél lemondhatott volna, és akkor jogerőre emelkedik a döntés, ezt a minisztérium nem tette meg.)

Az EMMI épp nagyobb figyelmet generált a sztrájknak

Tulajdonképpen a kétórás figyelmeztető sztrájk – mivel a diákok gyerekfelügyeletét meg kell hogy oldják az iskolák – szinte fel sem tűnt volna a szülőknek, akik vagy beküldték volna normál időben a gyerekeiket az iskolába vagy csak a harmadik órára küldték volna be. A minisztérium az időhúzásával épp az ellenkezőjét érte el, mint a szándéka volt valószínűleg: a demonstrációra irányította a figyelmet.   

A minisztérium közleménye szerint, a tanulók tankötelezettsége fennáll, a hétfői napon iskolába kell menniük, a távollét hiányzásnak számít. „Ezért is kértük a szakszervezeteket, hogy ne teremtsenek káoszt, ne ösztönözzék a pedagógusokat a jogsértésre, és halasszák el a sztrájkot, várják meg a bíróság jogerős döntését” - írták. Korábban a tárgyalások során a minisztérium a sztrájkot ellenzéki megmozdulásnak próbálta beállítani, és Gyurcsány Ferencet láttaták a háttérben.

Fazekas István

A bírósági döntés kétféle értelmezése miatt valóban kissé kaotikus helyzet alakult ki - az eredetileg alig észrevehetőnek indult - sztrájk körül. Azt a szakszervezetek elismerik, hogy a sztrájk jogellenessége utólag megállapításra kerülhet. Ám hozzáteszik, „mindazokra, akik az elsőfokú, de még nem jogerős bírósági végzés birtokában részt vesznek a sztrájkban, súlyos, a közalkalmazotti jogviszonyukra, illetve a munkaviszonyukra kiható retorzió (pl. rendkívüli felmentés, azonnali hatályú felmondás, egyéb jogviszony megszüntetés) nem alkalmazható jogszerűen, mivel az aránytalan és eltúlzott lenne”.

Ennek mérlegelésével kell dönteniük a tanároknak arról, hogy részt vesznek-e a sztrájkban.

Ugyanakkor határozottan leszögezik, „csak bíróság nyilváníthatja a sztrájkot jogszabályellenesnek, nem az EMMI, és az intézményvezető sem. A szakszervezetek továbbra is arra bíztatják az oktatásban dolgozókat, hogy ne engedjenek a jogellenes fenyegetéseknek, szervezzék tovább a hétfőre meghirdetett figyelmeztető sztrájkot.

Számos iskoláról tudni, ahol a tankerület, és/vagy az intézmény vezető megpróbálja megtiltani azt. „Több helyről kaptunk olyan visszajelzést, hogy fegyelmi eljárással fenyegetik a sztrájk mellett kitartó kollégákat Teszik ezt úgy, hogy a fegyelmi eljárás jogintézménye lassan tíz éve nem létezik” - írja a PDSZ. Van, ahol nem engedi az igazgató például, hogy a sztrájkbizottság az iskola informatikai rendszerét használja, így nem mehet ki a Krétán az értesítés a szülőknek. Olyan is van, hogy az igazgató arról értesíti a szülőket, hogy küldjék be a gyerekeket felügyeletre a sztrájk ideje alatt, noha erre nincs jogszabályi alapja.

Sok helyen mindezek ellenére korrekt az együttműködés a sztrájkbizottságok és az intézményvezetők között.

Mit tegyünk szülőként?

Az intézményvezetőnek kötelessége értesíteni a szülőket arról, hogy elmarad az oktatás vagy óvodai foglalkozás a sztrájk ideje alatt.

Ha csak gyermekfelügyelet lesz, akkor a szülő külön igazolás nélkül otthon tarthatja gyermekét,

hiszen az iskolába, óvodába járás kötelezettsége csak az oktatási órákra és foglalkozásokra vonatkozik, gyermekfelügyeletre nem köteles bevinni a szülő a gyermekét – írja a Szülői Hang. Ha azonban az intézményvezető nem értesítette a szülőket arról, hogy a sztrájk ideje alatt gyermekfelügyelet lesz, akkor a gyermek nem maradhat távol igazolás nélkül. Ugyanez a helyzet akkor, ha az intézményen belül van sztrájk, de gyermekünk órái meg lesznek tartva, ebben az esetben sem nem maradhat távol igazolás nélkül.

Ha kétség merül fel, akkor az intézményvezető véleménye a mérvadó, ugyanakkor az intézményvezetőnek is be kell tartania a jogszabályokat és nem akadályozhatja meg a pedagógusokat a sztrájkban (függetlenül a sztrájkolók számától). Amennyiben az intézményvezető értesíti a szülőket a sztrájkról, akkor az egyes pedagógusok ezt nem bírálhatják felül és nem rendelhetik be a gyerekeket.

A szülői közösség és a szakszervezetek is arra kérik a szülőket, hogy ha megtehetik, ne küldjék iskolába gyermeküket. Ezzel ugyanis a sztrájkoló pedagógusokat segítik, megkönnyítik az iskolai gyermekfelügyeletet, és egyúttal a támogatásukat is kifejezik.

Nem Gyurcsány, nem politika

Egy pátyi fideszes önkormányzati képviselő, korábbi alpolgármester, Szabó István vasárnap a kormánypárti szavazóknak írt posztot arról, hogy bár ő elkötelezett a jelenlegi kormány mellet, de most arra kéri őket, hagyják békén a tanárokat. „Ha valamit elcseszett a kormányunk, az a pedagógusok életpálya igérete, amit elkezdett, aztán úgy hagyott. Meg lehet ezt magyarázni, de nem érdemes. Méltánytalanul kevés bérért dolgoznak. Miközben volt akarat és pénz az orvosokra, rendőrökre, katonákra, meg ki tudja még kire, a tanárokra nem. Köszönjük meg a tanároknak, hogy még így is kitartanak a pályán, sőt, még így is sokan a jelenlegi kormányra szavaznak. Ne csodálkozzunk, hogy ezt az ellenzék kihasználja. Kampány van és ilyen a politika természete. Mi is kihasználjuk az ellenzék minden hibáját. Ebben az esetben nem a tanárokat kell nekünk hergelni, hanem a kormányunkat késztetni, hogy változtasson ezen a helyzeten."

A Magyar Szakszervezeti Szövetség hétfőn 14 órától a pedagógusok melletti szolidaritás kinyilvánítására autós demonstráció tart. Ezen az előzetes regisztráció alapján közel kétszáz gépjármű vonul fel. A szövetség szerint a rendőrség nem hajlandó az autós felvonulás miatt az utakat lezárni ezért előre is türelmet és megértést kérnek a budapesti autós társadalomtól.

Az ADOM Diákmozgalom kiállt a tanárok mellett, a szervezet arra kéri a diákokat, ne menjenek iskolába hétfőn az első két órában, ezzel is támogatva a sztrájkot.

A pedagógussztrájk melletti szolidaritását fejezte ki továbbá számos szakszervezet (például a Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének pécsi egyetemi szervezete, a Szociális Területen Dolgozók Szakszervezte), de sztrájk mellett állt ki a nem állami iskolaként működő AKG pedagógusközösége, vagy a Free SZFE egyesület is.

Ha a hétfői kétórás munkabeszüntetés nem éri el a célját, a szakszervezetek további sztrájkokat terveznek - a következő dátum március 16., ez azonban már nem csak kétórás, hanem egésznapos lesz.