Az író, műsorvezető szerint a családjával kapcsolatos történetek „túlságosan jók ahhoz, hogy megírjuk őket”.
Hogyan lesz egy aprócska, a negyvenes évek Magyarországán született gyerekből egy ország kedvence? Hogyan alakították a világlátását, filozófiáját azok az élmények, amelyeket kiküldetésben dolgozó édesapja mellett szerzett a világ olyan távoli, sokunk számára még ma is kevésbé ismert szegleteiben, mint Damaszkusz, Bejrút vagy Buenos Aires? Milyen hatással volt a gyerekeivel, gyerekneveléssel kapcsolatos gondolkodásmódjára a szüleihez fűződő kapcsolata? Hogyan tudja beépíteni a regényeibe azokat a családjával kapcsolatos történteket, amelyekről maga is azt vallja, „túlságosan jók ahhoz, hogy megírjuk őket”?
Ezekről és más izgalmas kérdésekről is mesél Kepes András, népszerű televíziós műsorkészítő, regényíró, a Budapesti Metropolitan Egyetem Mozgókép Tanszékének tanára az UNICEF Magyarország podcast- és videósorozata, az Így lettem második évadának első adásában.
„A gyerekkori megtapasztalásaim megtanítottak rá, hogy a túlélésem záloga az, hogy elfogadtassam, megszerettessem magam mindenkivel, mégis mindig idegen maradok” – vallja leplezetlen őszinteséggel Kepes András. „Soha nem tudtam gyökeret ereszteni sehol, nem lehettek igazi barátaim, mély emberi kapcsolataim, kötődéseim. Nem volt rá idő, hogy ezek elmélyülhessenek; és kialakult egyfajta önvédelmi mechanizmus bennem: nem szabad túlzottan ragaszkodnom senkihez, hiszen bármikor elveszíthetem, ha ismét elköltözünk” – meséli a gyerekkoráról Kepes, aki többek közt arról is beszél, hogy miután édesapját külképviseleti munkára vezényelték, ő „túszként” két évig egy budapesti intézetben élt a nővérével. „Én voltam a legkisebb gyerek az intézetben” – idézi fel a ma már hatgyerekes édesapa.
A tavaly decemberben indult podcast-sorozatban a gyerekkor jelentőségéről és a gyerekkori élmények meghatározó szerepéről beszélget Mészáros Antónia, az UNICEF Magyarország ügyvezető igazgatója ismert, a szakmájukban és a nagyközönség körében is megbecsült emberekkel. Kepes András mellett vallani fog a gyerekkoráról Rónai Egon, Pataki Ági, Al Ghaoui Hesna, Berg Judit, Jocó bácsi és Ördög Nóra is.
1925. július 18-án került a boltokba a totalitárius diktatúra megvalósításának első és egyetlen kézikönyve, Adolf Hitler Mein Kampfja. A könyvben kifejtett ideológiára építve történhetett meg a világ legtöbb áldozattal járó háborúja és népirtása is. De milyen utóélete volt Magyarországon?
A hazai kutatók is foglalkoznak a témával.
A háború mellett harc folyik az élelmiszerért, és repedezik a klánok és a Hamász hallgatólagos paktuma.
Vihart kavart a Kneecap fellépése a Sziget Fesztiválon, a kormány után több mint 150 művész is azt követelte, hogy mondják le a koncertet.
Az influenszernek bíróság elé kellett állnia, de hozzászólása még a bírót is megnevettette.
Sokan sérelmezik, hogy nehezen pótolható embereket szakembereket küldtek el, ráadásul több hónap alatt, így nem kellett csoportos létszámleépítést sem bejelenteni.
