Újabb 35 oktató csatlakozott az Index értesülése szerint ahhoz a múltheti nyilatkozathoz, amelyben a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem (Zeneakadémia) oktatói állnak ki az intézmény autonómiája mellett, és tiltakoznak a súlyosan diszkriminatív rektori pályázat miatt.
Az aláíró oktatók összlétszáma így 206-ra emelkedett, ha az aggodalmaiknak már korábban hangot adó szenátusi tagokat és tanszékvezetőket is beleszámoljuk, akkor már 231-en vannak.
A most csatlakozók névsora nem ismert, a korábbi aláírókét itt lehet megtekinteni.
Ahogy korábban megírtuk, a Zeneakadémia élére azért keresnek új embert, mert a jelenlegi rektor, Vigh Andrea hárfaművész, tanszékvezető egyetemi tanár mandátuma ősszel lejár. Ő nem is pályázhat újra, mivel a felsőoktatási törvény szerint két ciklusnál tovább senki sem maradhat ebben a pozícióban. Bár Csák János minisztériuma elvileg egyeztetett a modellváltásnak eddig sikeresen ellenálló egyetem vezetésével, a gyakorlatban nem találtak közös nevezőt.
"Bennünket Liszt Ferenc szelleme véd" - a Zeneakadémia beleáll a vitába, és védi az autonómiáját
A Zeneakadémia ellenállt a magánosításnak, most pedig ragaszkodik saját jelöltjéhez a rektorválasztásnál. Fekete Gyula rektorhelyettest kérdeztük.
A végül júliusban kiírt rektori pályázatot olyan szűkre szabta a minisztérium, hogy a Zeneakadémia korábbi nagy rektorai közül Ujfalussy József és Batta András zenetudósok, valamint Soproni József zeneszerző sem tudna megfelelni a feltételeknek.
Az egyetem szenátusa és a tanszékvezetők már korábban, Csák Jánosnak címzett levélben tiltakoztak a szerintük súlyosan diszkriminatív pályázati kiírás ellen. Így tettek később zeneszerzők, illetve a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia vezetősége, akik támogatták a Zeneakadémia szenátusának állásfoglalását.
Keller András hegedűművész, karmester, a Concerto Budapest vezetője már korábban bejelentkezett a rektori pozícióra, ám a múlt hétig nem volt meg az ehhez szükséges tudományos fokozata. Ezen segített az, hogy Novák Katalin köztársasági elnök pénteken kinevezte egyetemi tanárrá.
Ugyancsak egyetemi tanár lett a szintén Kossuth-díja alapján kinevezett Kelemen Barnabás hegedűművész, akit szintén szóba hoztak rektorjelöltként, de ő bejelentette, hogy nem pályázik.
Volt már példa arra, hogy a miniszter nem a szenátus által első helyen támogatott jelöltet nevezte ki: tíz éve a még nem alapítványi Debreceni Egyetemen.
