"Bennünket Liszt Ferenc szelleme véd" – a Zeneakadémia beleáll a vitába, és védi az autonómiáját

HVG: Vigh Andrea hárfaművésznek október végén lejár a rektori mandátuma, nem vállalhat újabb ciklust, ezért a kulturális minisztérium augusztus 10-ei beadási határidővel pályázatot írt ki. Ám önök szerint ezt diszkriminatív módon teszi, mert kiköti, hogy a jelölt „aktív, kiemelkedő és elismert előadóművészi tapasztalattal, klasszikus zenei versenyeken elnyert díjakkal” rendelkezzen. Miért baj az, ha komoly nemzetközi előadóművészi teljesítményt követel meg a leendő vezetőtől?

Fekete Gyula: Mert ezzel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem által oktatott számos művészeti terület képviselőjét kizárja. Az az abszurd helyzet áll elő, hogy nem indulhat el például zeneszerző, zenepedagógus, zenetörténész.

A klasszikus zene terület megnevezésével pedig kizárja a dzsesszművészeket, holott dzsessztanszakunk is van, sőt Kodály és Bartók Magyarországában a népzenészeket is.

Számos korábbi, az egyetem életében meghatározó rektor, mint Ujfalussy József és Batta András zenetörténész vagy Soproni József zeneszerző sem indulhatna el ilyen feltételek mellett. A kiíró tehát vagy nem ismeri a Zeneakadémia komplex intézményét, vagy eleve valakire vagy valakikre akarta szabni a pályázatot.

HVG: Nyílt titok, hogy a minisztérium Keller Andrásra vagy Kelemen Barnabásra gondolt (utóbbi bejelentette: visszalép), akiknek a kedvéért törvényt is módosítottak. Immáron a Magyar Művészeti Akadémia felterjeszthet Kossuth-díjra és utána egyetemi tanári címre is művészeket. De nem tenne jót egy sztárművész az intézménynek? Végül is az alapító Liszt Ferenc is az volt!