Az ELTE bölcsészkarának Múzeum körúti főépülete az 1880-as évektől egészen 2001-ig műegyetemi és természettudományi képzéseknek adott otthont, innen nézve nem is annyira meglepő, hogy van itt egy „titkos” csillagvizsgáló is, amit persze ma már nem használnak. A rejtett kis toronyba kalandos út vezet fel, a publikus egyetemi tereket elhagyva, szédítő csigalépcsőkön felmászva lehet csak megközelíteni. Az ötletgazda anno Kruspér István geodéziai professzor volt, de tevékenykedett itt mások mellett Lakics Ferenc csillagász is, aki kiszámította a honfoglalás évét.

A Steindl Imre-féle épületegyüttes csillagvizsgáló tornyának létezéséről ma már nem sokan tudnak

Túry Gergely

A csillagdában alapvetően a diákok végeztek méréseket és tanulták a műszerek használatát, egyik fő funkciója ugyanakkor a pontos idő meghatározása volt, innen adták ugyanis a pontosidő-jelzést. Az obszervatórium vizsgálta be, működtette és tartotta karban a Múzeum körúti ingaórát is, ami még a ’30-as években is fontos igazodási pont volt – tudtuk meg az Imagine Budapest sétáján, ami az októberi Építészet Hónapja nyitánya volt, és aminek során három, különleges perspektívát nyújtó épületet kerestünk fel a belvárosban.

Zárt ajtók mögött kanyarog a csigalépcső, amit a porból ítélve nem használnak gyakran

Túry Gergely

Kevés barokk műemlék maradt meg Budapesten, az 1740-es években épült és a közelmúltban éppen felújított, V. kerületi Egyetemi templom viszont ezek közé tartozik. A pálosok, az egyedüli magyar alapítású szerzetesrend építtette, nem véletlenül került névadójuk, Remete Szent Pál szobra is a homlokzatra. Amíg – az évek óta rebesgetett terveknek megfelelően – vissza nem építik közvetlen szomszédja, az ELTE jogi karának kupoláját, nemigen akad vetélytársa a magasba törő tornyoknak.

Barokk tornyok a papnevelde ablakából

Túry Gergely

Az utcáról nem nagyon látni a jelenetet, amit a két templomtorony közti szoborcsoport ábrázol, ám a papnevelde belső balkonjáról nézve már más a helyzet. Pál mellett egy másik remete, Szent Antal is megjelenik, akiket egy Isten által küldött holló táplált kenyérrel a sivatagban. Míg a madár egy pálmafán ül, két oroszlán fújtat rá kétoldalról – az ő szerepük az volt, hogy őrizzék Pál holttestét, amíg keresztényhez méltóan el nem tudják temetni.

Lentről nehezen kivehető, hogy a szent remeték mellett egy kisebb állatkerti jelenet is van a magasban

Túry Gergely

A hasonlóan ódon papnevelde, vagyis a központi szeminárium csöndes, árkádos, hófehérre meszelt folyosóin át eljutottunk az átriumos belső kertbe is, amit apró oázisként vesznek körbe a borostyánnal befuttatott falak. A szoborcsoport abból az időből származik, amikor az épület még a pálosok rendháza volt.

Csend és nyugalom a szeminárium udvarán

Túry Gergely

Harmadjára egy nagyon is világi örömöket nyújtó helyszín felé vettük az irányt. Az Erzsébet híd pesti hídfőjének ikertornyai, a századfordulós Klotild-paloták Matild néven emlegetett déli tagja 2021-ben nyitott újra luxushotelként, és mint minden, magára kicsit is adó szállodának a műfajban, természetesen rooftop-bár is van a tetején. A Duchess név a paloták építtetőjére, Klotild Mária főhercegnére utal, a főhercegi koronát mintázó toronyban pedig most egy háromszintes lakosztály van.

Kémények, háztetők, burjáznó díszítések és antennák minden mennyiségben

Túry Gergely

A kilátás egyértelműen pazar innen, aki szeret tornyok, háztetők között tobzódni és találgatni, hogy ebből a szokatlan perspektívából melyik épület micsoda, próbálja ki egyszer. És játsszon el a gondolattal, hogy ha nem lett volna a második világháború pusztítása, akkor most egy XIX. századi épület hátsó falát nézegetné, ugyanis itt, a híd mostani lehajtójának környékén állt korábban az úgynevezett Osztálysorsjáték-palota, ami menthetetlenül súlyosan megsérült és kiégett. Sajnos most már ezt is csak régi fotográfiákról ismerhetjük.

A Korb Flóris és Giergl Kálmán tervezte palota tetejéről nemcsak a közeli piarista tömböt és a Belvárosi plébániatemplomot lehet jól látni, hanem az Erzsébet híd forgalmát és a Gellérthegyet is

Túry Gergely