A történelmi traumákkal szembenéző, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózájáért ítélték oda a dél-koreai írónak az elismerést.
Han Kang dél-koreai írónak ítélte idén az irodalmi Nobel-díjat a Svéd Akadémia. Ő az első dél-koreai, aki irodalmi Nobel-díjban részesül. Magyarul a Növényevő és a Nemes teremtmények című könyve jelent meg. Az akadémia indoklása szerint a történelmi traumákkal szembenéző, az emberi élet törékenységét feltáró intenzív költői prózájáért ítélték oda a dél-koreai írónak a díjat.
BREAKING NEWS
— The Nobel Prize (@NobelPrize) October 10, 2024
The 2024 #NobelPrize in Literature is awarded to the South Korean author Han Kang “for her intense poetic prose that confronts historical traumas and exposes the fragility of human life.” pic.twitter.com/dAQiXnm11z
Az 53 éves dél-koreai írót épp vacsora közben érte a telefon, amelyben közölték, hogy ő az idei díjazott.
A bejelentés során elhangzott, hogy Han Kang művei műfajilag széles skálán mozognak, prózája metaforákban gazdag. A könyveiben történelmi traumákkal és láthatatlan szabályrendszerekkel száll szembe, és minden egyes művében az emberi élet törékenységét tárja fel. „Egyedülállóan tudatában van a test és a lélek, az élők és a holtak közötti kapcsolatnak, költői és kísérletező stílusában pedig a kortárs próza megújítójává vált.”
Idén, egy nappal a díj kihirdetése előtt a legnagyobb fogadóirodánál, a Landbrokesnál a legkisebb oddszot (7/2) a kínai Can Xue győzelméért adták, azaz őt tartották a legesélyesebbnek. A Landbrokesnál nem, de más irodáknál az ausztrál Alexis Wright is esélyesnek számított a győzelemre.
Az utóbbi években két magyar író – Krasznahorkai és Nádas Péter – is rendre felbukkant az esélyesek között. A Nobel-díj történetében azonban csak egyszer díjaztak magyar szerzőt: 2002-ben Kertész Imre nyerte el a díjat „egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben”.
Az irodalmi Nobel-díjat Alfred Nobel végrendelete értelmében évről évre annak a bármely országból származó szerzőnek adják át, „aki az irodalomhoz a legkiválóbb idealisztikus beállítottságú alkotással járult hozzá”. A Svéd Akadémia ítéli oda.
1901-ben, a díj alapításakor az értéke 40 ezer dollár volt. Az évek során az összeg többször változott, jelenleg 11 millió svéd koronát tesz ki.
A Svéd Akadémiát kezdettől fogva számos kritika érte a döntései miatt. A bírálatok részben arra vonatkoztak, hogy egyes kiemelkedő szerzők soha nem kapták meg az irodalmi Nobel-díjat (vagy akár a jelölést), míg a díjra kevésbé érdemes társaik átvehették azt. A kritikusok több kitüntetés mögött politikai megfontolásokat és érdekeket feltételeznek.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
Kövesse élőben a Pride eseményeit.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
A francia joghurttal jobb lesz vigyázni.
Mi az, amiben már most a legjobbak között van?
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van. HVG-portré.
