Európa legszélén: a szlovákiai nyomortelepek – Nagyítás-fotógaléria

A szlovákiai Jászó (Jasov) külterületén több százan élnek a patak menti szemétdombokon, építési hulladékból épült viskókban.

A harmadik világot idéző telepnek egy kútja van, amikor éppen nincs benne víz, akkor a szemetet sodró patakból isznak a gyerekek is.

A Szlovákiában élő körülbelül 400 ezer roma közül rengetegen élnek munkanélküliként és nyomorban. A Roma Közösségek Atlasza 2013-as felmérése megállapította, hogy mintegy felük él különböző telepeken. Nagyjából százezren a községek szélén, további hetvenezren pedig teljesen elkülönülve, a községek határain túl létrehozott romatelepeken élnek.

Vízhordó kisgyerek. Jászó Kassától 22 km-re, a Magyarországra is átfolyó Bódva partján fekszik. A községben a 12. században Könyves Kálmán alapított premontrei kolostort. 2011-ben Jászó 3351 lakosából 2404 szlovák, 237 magyar és 198 roma volt.

Szlovákiában a szociális segély alapösszege 61 eurót, nagyjából 18 ezer forintot tesz ki. A segélyt idén januártól havi 32 óra közmunka elvégzéséhez kötik. A statisztikák szerint Szlovákiában 185 ezren kapnak szociális támogatást.

Munkanélküli segélyre Szlovákiában azok jogosultak, akik saját maguk mondanak fel, de csak abban az esetben, ha a kérelmet megelőző három évből legalább kettőben fizették a munkanélküliség-biztosítást. A munkanélküli segély a kérelmező jövedelmének fele, az átlagbért alapul véve nagyjából 100 ezer forint. Ezt az összeget legfeljebb hat hónapig kaphatja a munkanélküli.

A Lunik IX Kassa és egész Szlovákia egyik leghírhedtebb telepe.

A valaha szebb napokat is látott telep elgettósodott, tízből egy embernek ha van munkája.

A telepen megálló teherautóból vásárol krumplit egy férfi.

Velka Ida, vagyis Nagyida Szlovákia Kassai kerületében található, 16 kilométerre az Ida folyótól. 2011-ben Nagyida 3256 lakosából 1704 szlovák, 884 cigány és 321 magyar volt. A nagyidai roma lakosság 90%-a munkanélküli.

Nagyidán 2012-ben egy kétszáz méter hosszú és két és fél méter magas betonfallal kerítettek el egy út menti cigánytelepet. Az építtetők baleset-megelőzési célokra hivatkoztak, mondván a gyerekek sokszor szaladnak ki az útra, amiből már történt tragédia. A nagyidai romatelep köré húzott fal nem egyedi eset. Építettek ilyet Nagymihályon, Osztrópatakon és Sároseperjesen, Tőketerebesen és Gálszécsen is.

A hatalmas nyomort sokan a segélyek megvágásához kapcsolják. A szlovákiai megszorítások és az azokat követő éhséglázadások 2004-ben, a szociális segélyek reformját követően robbantak ki. Az akkor hatalmon lévő Dzurinda-kormány 2003-ban a szociális juttatások, a rokkantsági és az öregségi nyugdíj szigorúbb feltételekhez való kötése mellett döntött.

A juttatások csökkentésével sokak egyetlen megélhetési forrását nyirbálták meg, elégedetlenséget szítottak a romák között, és még nehezebb helyzetbe hozták az egyébként is létminimum alatt élő családokat.

Az intézkedések ugyan a szlovák korona erősödését és nemzetközi hitelminősítők általi magasabb kategóriába sorolást eredményezték, az átlagjövedelmeknél viszont csökkenést hozott: a helyzet kiélezte az etnikai feszültséget, amin a cigányellenes kijelentések tovább rontottak.

A segélyek csökkentését kezdetben békés akciók és tiltakozások követték, de az események hamar erőszakos fordulatot vettek: fosztogatások és tüntetések, majd összecsapások kezdődtek a rendőrök és a romák között. A helyzet először Tőketerebesen fajult el, ahol a rendőrség is beavatkozott, miután a romák több élelmiszerboltot kiraboltak, tulajdonosait pedig megfenyegették. Közülük többen később tönkre is mentek. Dzurinda és kormánya a helyzet súlyosbodása miatt végül 600 roma település felügyeletének megerősítéséről és szükségállapot elrendeléséről döntött. A lázadások két hét után elcsitultak.