Tetszett a cikk?

Gazdasági válság, természeti katasztrófák, menekültkrízis, klímaváltozás – többek között ezekre a társadalmakat alakító lokális vagy globális kihívásokra keresnek új válaszokat a november 27-ig nyitva tartó 15. Velencei Építészeti Biennálé kiállításai.

Isztambuli és velencei művészek közösen alkották meg a két város kulturális kapcsolatát szimbolizáló, hajóépítéshez használt öntőformákból álló, hajótestet formázó installációt.
©
A szingapúri kiállítás közel száz üvegharangban a felhőkarcolók lakóinak életét és lakásait mutatja be.
©
Külön kiállító részt kapott az Arsenalé területén azon technológiák bemutatása, amelyek segítségével rekonstruálni lehet megsemmisült, vagy súlyosan rongálódott műalkotásokat.
©
Az idei biennálé egyik legnagyobb közönségsikert hozó alkotása az elképesztő részletességgel, papírból kézimunkával alkotott lakótelepmakett. A romániai ''ADNBA'' projekt az építészek felelősségére figyelmeztet a különböző társadalmi csoportok békés egymás mellett élésének kialakításánál.
©
Az olasz C+S Studio óriási Möbius-szalagra emlékeztető sétánya arra mutat példát, hogy miképpen lehet a turisták számára ''bejárhatóvá tenni'' a műemlékeket anélkül, hogy azokban kárt tennének.
©
Az indiai Anupama Kundo Építésziroda a hajléktalan gyermekek számára alkotott otthonokat.
©
A madeirai Paulo David a táj és a turizmus kapcsolatát vizsgálta Magritte ismert festményét megidéző installációjával.
©
A ''Kupola alatt'' című alkotás azt mutatja be, hogy 3D-s tervezőprogram segítségével szinte bármilyen kupolaformát ki lehet alakítani egyenként méretre vágott, kötőanyag nélkül összeilleszthető kőlapokból.
©
A több millió bevándorlót valószínűsítő német Bell Architects hatalmas makettvárosa számos példát hozott a menekültek kulturális beilleszkedését elősegítő várostervezésbe.
©
A moszkvai Bernaskoni Iroda Matrex multifunkcionális épülettervét mutatta be, amelynek építését már megkezdték az orosz fővárosban. Érdekessége a matrjoska babát idéző belső tér, amelyet a tervezők elképzelése szerint akár önálló épületformaként is lehet alkalmazni.
©
Az Arsanale fogadóterét az előző biennálé bontási anyagaiból alakították ki, 10 000 négyzetméter gipszkarton és 14 kilométer fémváz újrahasznosításával. A Velencei Biennálé egyik nagy kihívása az évente megrendezett, grandiózus kiállításegyüttes után rendszerint megmaradó építőanyagok környezetkímélő elhelyezése és felhasználása.
©
Az új-zélandi pavilon, melynek egy gyönyörű velencei palota adott ideiglenes otthont, ''az utolsó, még élhető hely'' gondolatra reflektált lebegő szigeteivel.
©
Velence utcáin a helyi művészeti iskola hallgatóinak alkotásai bukkannak fel.
©
A közös észt, litván, lett pavilonnak a városi tornaterem adott otthont, ahol az egész csarnokot burkoló hatalmas lepel alatt a konkrét és már megvalósult tervektől a fantáziavilágba vezető elképzelésekig azt mutatják be, hogy a balti államok építészetét milyen módon lehet megszabadítani a szovjet örökségtől.
©
A svájci tervező térinstallációját belülről is fel lehet fedezni, itt leginkább egy szabálytalan cseppkőbarlangra hasonlít.
©
A svájci Christian Kerez ''Véletlen tér'' című alkotása kívülről egy füstfelhőt formáz.
©
A több mint 300 hektáron elhelyezkedő, 1939-ben létesült moszkvai VDNH Nemzetgazdasági Expo az egykori Szovjetunió megalomán építészeti terméke. Az orosz kurátorok a szocreál épületegyüttes múltját és jelenét bemutatva arra keresték a választ, hogy milyen átalakítással működhet a jövőben nagyvárosi közösségi térként.
©
A nyomtatott áramkört idéző makett a VDNH Nemzetgazdasági kiállítás és park épületegyütteseit mutatja.
©
A makettek számos helyen segítették a tervezők szándékainak megértését. A japán makett annak a tárlatnak a része, amely a 2011. márciusi földrengés utáni időszak építészeti dilemmáit és a paradigmaváltást mutatja be.
©
Az angolok a háztartásmenedzsment kérdéseit gondolták végig, mint egy gazdasági egység működését, különböző időtávokra tervezve. Néhány órára akár egy felfújható plasztikgömb is jelentheti az otthont – feltéve, ha van wifi.
©
A venezuelaiak kiállítása a Tupamaro gerillák évtizedes földalatti tevékenysége utáni újjáépítés nehézségeire irányította a figyelmet.
©
A skandinávok fából ácsolt piramisát meg kell mászni ahhoz, hogy a megvalósult épületekről szóló leírásokat egyenként el lehessen olvasni. Az installáció lassításra, elmélyedésre, megpihenésre késztet.
©
Az újjáépült ausztrál pavilon egy igazi strandélménnyel kedveskedett a látogatóknak, utalva arra, hogy a szigetországban a medence a helyi közösségek számára a legfontosabb találkozóhelyet, az agorát, a szabadság megélésének terét jelenti.
©
A román pavilonban kiállító fiatal kolozsvári építészközösség egy görög bábművész bevonásával a látogatók által mozgatható, mechanikus szoborkompozíciókat alkotott, mely az építészek helyzetére, a közpénzek elköltésében játszott szerepükre, az értelmetlen óriásberuházásokra hívja fel figyelmet. A képen a kondérban lévő kanál kevergetése hozza mozgásba a karikatúraszerű figurákat.
©
A magyar pavilon kiállításán Fábián Gábor és Fajcsák Dénes projektje mutatkozik be: Egerben, a Gárdonyi Géza szülőházának helyén álló, lepusztult épület rehabilitációját végezték el a helyi lakosok közreműködésével, közösségi tervezéssel, nulla költségvetésből. Az így kialakított, önfenntartó közösségi tér puritanizmusa illik a tárlathoz – a képen látható pad zsaluzáshoz használatos anyagból készült.
©
Az amerikaik olyan gesztusokkal irányítható virtuális valóságot előállító rendszert mutatnak be, amely még a legbonyolultabb terveket is életnagyságban kivetíti, így ''bejárhatóvá teszi'' az építészek és a jövőbeli használók számára.
©
Az izraeli LifeObject csoport a biológia és az építészet összeolvasztásával kísérletezik – az installáció az élő szövetminták téralkotó elemként való felhasználását példázza.
©
A természetből vett példából kiindulva alkottak az izraeliek egy sivatagi létformához alkalmazkodó, organizmusként működő, ''élő'' épületet.
©
A szerb pavilont égszínkék gördeszkapályává alakították, ahol a játék zörejeit magnóból játsszák le a látogatóknak.
©
A hollandok az ENSZ misszióinak ajánlották a nemzeti pavilon kiállítását, amely azt dokumentálja, hogyan hat egymásra a békefenntartó egység és a helyi lakosság, hogyan alakítja egymást a két különböző csoport. 2013-ban a nyugat-afrikai Mali állam 13 városában állomásozó békefenntartók tapasztalatait dolgozták fel. A középen elhelyezett, a sivatagot jelképező homokozót birtokba vették a gyerekek.
©
A francia Begles városka újonnan épült két társasházának új tulajdonosait kérdezték, milyennek szeretnék látni tíz év múlva a saját lakásukat, illetve a közös tereket az épületben. A LAN építésziroda tervezői a lakók vágyait óriásmaketten mutatták be, a lakókkal együtt, akik arcukat és élettörténetüket is hozzáadták a projekthez.
©
''Egykor a települések védtek minket a természettől, ma a természet jelenti a menedéket a városi élet feszültségétől.'' A chilei Caserta Alapítvány projektje, az Andok lábainál álló, Santiagótól 60 kilométerre fekvő, 188 hektáros Likandes Oktatási Park tevékenységét bemutató installáció.
©
A kínai Csengtuban áll az a Liu Jiakun által tervezett ötemeletes multifunkcionális komplexum, amelynek hatalmas méretarányos makettjét mutatják be az alkotók. A 2014-ben elkészült nagyvárosi közösségi találkozóhely szabadidős, sport és művészeti tevékenységeknek ad otthont, különlegessége az oszlopokon álló, körbe futó nyitott sétánysor.
©

Kövessenek minket a Facebookon is!