Tetszett a cikk?

Július 1-jén van száz éve, hogy megkezdődött az emberiség egyik legádázabb és legkegyetlenebb csatája az észak-franciaországi Somme folyónál. Az áldozatok száma minimum egymillió ember.

Öt napon át, 1500-nál is több ágyú dörgése jelezte épp 100 évvel ezelőtt, hogy megkezdődött a Somme folyó partján az első világháború legnagyobb emberáldozatot követelő csatája. A folyó mentén 20 mérföld hosszan húzódott a frontvonal.
©
A csapatok várták a jelet a támadásra, miközben folyamatosan hullottak a bombák. "Olyan volt, mint egy óriási tó ködben, amelybe kövek ezreit dobálják"; emlékezik vissza egy részvevő hadnagy. A németekkel brit és francia alakulatok néztek farkasszemet a lövészárokrendszereken át.
©
A katonák dupla rumfejadagot kaptak, hogy legyen elég bátorságuk támadni. A briteknek érdekes sorozási rendszere volt: a csatában is egymás mellett kerültek azok, akik odahaza egymás ismerősei, szomszédai, barátai, kollégái voltak. Egész települések férfi lakossága semmisült meg később percek alatt.
©
A németek a folyamatos ágyúzást sötét betonbunkerekbe húzódva élték túl, de így is öt napon keresztül hullottak rájuk a gránátok - a fiatalabbak és gyengébbek többször szó szerint megtébolyodtak a folyamatos stressztől és dübörgéstől.
©
Az idősebbek sokszor eszméletlenre kellett verjék a fiatalabbakat, megakadályozandó, hogy kirohanjanak a biztos halálba. ''Hét nap folyamatos, vég nélküli ágyúzás - a kín és a kimerültség, no meg az idegfeszültség leírhatatlan volt'' emlékszik vissza egy német katona az átéltekre. Hatalmas halomba gyűltek az ágyúlövedékek hüvelyei, a brit haderőnek húszméterenként voltak tüzérségi állásai.
©
A taktika egyszerű volt, és egy hentesnek is becsületére vált volna: 7:28-kor a németek állásai alá telepített aknák felrobbantak, német katonák ezrei váltak ezáltal forró gőzzé egy pillanat alatt. 7:30-kor elindulnak a brit és francia erők, kiugranak a senki földjére, behatolnak a németek addigra szétbombázott állásainak első soraiba.
©
7:30-kor megszólaltak a tisztek sípjai, azaz a kirohanásra felszólító jelek. Egy brit tiszt berúgott a senkiföldjére egy focilabdát. A 16 mérföldes frontszakaszon 55 ezer szövetségi katona kezdett rohanni a német állások felé. Mögöttük 100 ezer további katona várta, hogy a nyomukba eredjen.
©
A francia alakulatok sikereket értek el, betörtek a német vonalak mögé, és gyorsan elvették a német hadifoglyoktól a fellelhető csokoládét vagy cigarettát. A britek azonban a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztek. Ráadásul a képzetlen angol haderőnek parancsba adták, hogy rohanás helyett sétatempóban, súlyos extrafelszereléssel vonuljon át a 800 méteres senkiföldjén, a még álló szögesdrótakadályokon át.
©
Megindult a versenyfutás: a britek elindultak a német állások felé, a bombázás elől hátrébb vonuló németek pedig igyekeztek vissza a géppuskafészkekbe. Aki hamarabb odaért a céljához, az maradt életben. 1916. július 1-jén a britek voltak a lassabbak.
©
A német géppuskák aznap taroltak, sorra kaszálták le a briteket - a túlhevült Maxim géppuskahevedereket a katonák úgy hűtötték, hogy rávizeltek. A németek egy ír alakulatot úgy tudtak leszedni mind egy szálig, hogy az még el sem érte saját első vonalát, épp csak igyekezett felé a hátrébb lévő tartalék lövészárokból.
©
Aki a senkiföldjén maradt, arra a biztos halál várt: német mesterlövészek vagy a német tüzérségi tűz végzett vele.
©
A briteknek csak aznap 54 470 áldozatuk volt, 20 ezer emberük akció közben halt meg. Ez a brit hadsereg fekete napja, a veszteségeik nagyobbak voltak, mint a búr, a krími és a koreai háborúéi együttvéve, ennél több katonát a mai napig vesztett még a brit hadsereg egy napon.
©
A senkiföldjén darabokra szaggatott katonatestek hegyei emelkedtek. De voltak olyan brit áldozatok is, akiknek testét csak 1918-ban tudták összeszedni, a fegyverszünet kikiáltásakor.
©
Teljes áttörésre azon a napon csak a legoptimistábbak számítottak. Ezen a napon egy hosszú, kegyetlen, gyötrő csata vette kezdetét, amely végül november 19-ig tartott. Brit és francia oldalról 6-800 ezer áldozatot szedett az öldöklés, a németek 450-540 ezer embert vesztettek - a különböző források nem ugyanazokat a számokat közlik.
©
Oltást kaptak a német bakák
©
A közelben lévő herbecourt-i romok 1916-ban
©
Figyelem!
A kép megtekintését kizárólag erős idegzetű, felnőtt látogatóinknak ajánljuk!
Tovább a fotóra...
Áldozatok a csatamezőn
©
Albert-ben a német csapatok ilyen pusztítást végeztek, amikor bevonultak 1916-ban, a Notre Dame de Brebières templomból ennyi maradt.
©
Figyelem!
A kép megtekintését kizárólag erős idegzetű, felnőtt látogatóinknak ajánljuk!
Tovább a fotóra...
Mumifikálódott fej és testrészek a csatamezőn.
©
Német hadifoglyok ásnak sírokat, miközben a francia katonák nézik őket.
©
Gyalogosok lövészárkokat ásnak egy ház maradványainál.
©

100 éve kezdődött a verduni csata

Száz éve, 1916. február 21-én kezdődött az első világháború egyik legnagyobb csatája az észak-franciaországi Verdun városánál. Csaknem két és fél millió katona vett részt az összecsapásban, a halottak száma elérte a háromszázezret, és még legalább ennyien sebesültek meg.

120 ezer ember meghalt két pillanat alatt

Hetven éve, 1945 augusztus 6-án vetette be az Egyesült Államok az atombombát Hirosima ellen, amelyet három nappal később követett a második, Nagaszaki elleni nukleáris csapás.

Húsz éve ért véget a háború, ami nagyon közel volt hozzánk

Húsz éve, 1995. december 14-én írták alá Párizsban az 1992-ben kirobbant boszniai harcoknak és egyben a délszláv háborúnak véget vető daytoni békemegállapodást.

Kövessenek minket Facebookon is!