Amikor a halál megkezdte 140 napos tombolását - 100 éve kezdődött a somme-i csata
Július 1-jén van száz éve, hogy megkezdődött az emberiség egyik legádázabb és legkegyetlenebb csatája az észak-franciaországi Somme folyónál. Az áldozatok száma minimum egymillió ember.
Öt napon át, 1500-nál is több ágyú dörgése jelezte épp 100 évvel ezelőtt, hogy megkezdődött a Somme folyó partján az első világháború legnagyobb emberáldozatot követelő csatája. A folyó mentén 20 mérföld hosszan húzódott a frontvonal.
AFP / Frantz Adam
A csapatok várták a jelet a támadásra, miközben folyamatosan hullottak a bombák. "Olyan volt, mint egy óriási tó ködben, amelybe kövek ezreit dobálják"; emlékezik vissza egy részvevő hadnagy. A németekkel brit és francia alakulatok néztek farkasszemet a lövészárokrendszereken át.
AFP / Frantz Adam
A katonák dupla rumfejadagot kaptak, hogy legyen elég bátorságuk támadni. A briteknek érdekes sorozási rendszere volt: a csatában is egymás mellett kerültek azok, akik odahaza egymás ismerősei, szomszédai, barátai, kollégái voltak. Egész települések férfi lakossága semmisült meg később percek alatt.
AFP / Branger / Roger-Viollet
A németek a folyamatos ágyúzást sötét betonbunkerekbe húzódva élték túl, de így is öt napon keresztül hullottak rájuk a gránátok - a fiatalabbak és gyengébbek többször szó szerint megtébolyodtak a folyamatos stressztől és dübörgéstől.
AFP / Frantz Adam
Az idősebbek sokszor eszméletlenre kellett verjék a fiatalabbakat, megakadályozandó, hogy kirohanjanak a biztos halálba. ''Hét nap folyamatos, vég nélküli ágyúzás - a kín és a kimerültség, no meg az idegfeszültség leírhatatlan volt'' emlékszik vissza egy német katona az átéltekre. Hatalmas halomba gyűltek az ágyúlövedékek hüvelyei, a brit haderőnek húszméterenként voltak tüzérségi állásai.
AFP / Frantz Adam
A taktika egyszerű volt, és egy hentesnek is becsületére vált volna: 7:28-kor a németek állásai alá telepített aknák felrobbantak, német katonák ezrei váltak ezáltal forró gőzzé egy pillanat alatt. 7:30-kor elindulnak a brit és francia erők, kiugranak a senki földjére, behatolnak a németek addigra szétbombázott állásainak első soraiba.
AFP / Ann Ronan Picture Library / Photo12
7:30-kor megszólaltak a tisztek sípjai, azaz a kirohanásra felszólító jelek. Egy brit tiszt berúgott a senkiföldjére egy focilabdát. A 16 mérföldes frontszakaszon 55 ezer szövetségi katona kezdett rohanni a német állások felé. Mögöttük 100 ezer további katona várta, hogy a nyomukba eredjen.
AFP / DPA / Berliner Verlag / Archiv / dpa-Zentralbild
A francia alakulatok sikereket értek el, betörtek a német vonalak mögé, és gyorsan elvették a német hadifoglyoktól a fellelhető csokoládét vagy cigarettát. A britek azonban a vártnál nagyobb ellenállásba ütköztek. Ráadásul a képzetlen angol haderőnek parancsba adták, hogy rohanás helyett sétatempóban, súlyos extrafelszereléssel vonuljon át a 800 méteres senkiföldjén, a még álló szögesdrótakadályokon át.
AFP / Frantz Adam
Megindult a versenyfutás: a britek elindultak a német állások felé, a bombázás elől hátrébb vonuló németek pedig igyekeztek vissza a géppuskafészkekbe. Aki hamarabb odaért a céljához, az maradt életben. 1916. július 1-jén a britek voltak a lassabbak.
Collection Roger-Violle
A német géppuskák aznap taroltak, sorra kaszálták le a briteket - a túlhevült Maxim géppuskahevedereket a katonák úgy hűtötték, hogy rávizeltek. A németek egy ír alakulatot úgy tudtak leszedni mind egy szálig, hogy az még el sem érte saját első vonalát, épp csak igyekezett felé a hátrébb lévő tartalék lövészárokból.
AFP / CAP / Roger-Viollet
Aki a senkiföldjén maradt, arra a biztos halál várt: német mesterlövészek vagy a német tüzérségi tűz végzett vele.
AFP / Collection Roger-Viollet
A briteknek csak aznap 54 470 áldozatuk volt, 20 ezer emberük akció közben halt meg. Ez a brit hadsereg fekete napja, a veszteségeik nagyobbak voltak, mint a búr, a krími és a koreai háborúéi együttvéve, ennél több katonát a mai napig vesztett még a brit hadsereg egy napon.
AFP / Frantz Adam
A senkiföldjén darabokra szaggatott katonatestek hegyei emelkedtek. De voltak olyan brit áldozatok is, akiknek testét csak 1918-ban tudták összeszedni, a fegyverszünet kikiáltásakor.
AFP / DPA / Archiv Neumann / dpa-Zentralbild
Oltást kaptak a német bakák
AFP / DPA / Berliner Verlag / Archiv / dpa-Zentralbild
A közelben lévő herbecourt-i romok 1916-ban
AFP / Boyer / Roger-Viollet
Áldozatok a csatamezőn
W.I. Castle / Canada. Dept. of National Defence / Library and Archives Canada
Albert-ben a német csapatok ilyen pusztítást végeztek, amikor bevonultak 1916-ban, a Notre Dame de Brebières templomból ennyi maradt.
AFP / DPA / Berliner Verlag / Archiv / dpa-Zentralbild
Mumifikálódott fej és testrészek a csatamezőn.
AFP / Frantz Adam
Német hadifoglyok ásnak sírokat, miközben a francia katonák nézik őket.
AFP / Frantz Adam
Gyalogosok lövészárkokat ásnak egy ház maradványainál.
AFP / Boyer / Roger-Viollet / Roger-Viollet
100 éve kezdődött a verduni csata
Száz éve, 1916. február 21-én kezdődött az első világháború egyik legnagyobb csatája az észak-franciaországi Verdun városánál. Csaknem két és fél millió katona vett részt az összecsapásban, a halottak száma elérte a háromszázezret, és még legalább ennyien sebesültek meg.
120 ezer ember meghalt két pillanat alatt
Hetven éve, 1945 augusztus 6-án vetette be az Egyesült Államok az atombombát Hirosima ellen, amelyet három nappal később követett a második, Nagaszaki elleni nukleáris csapás.
Húsz éve ért véget a háború, ami nagyon közel volt hozzánk
Húsz éve, 1995. december 14-én írták alá Párizsban az 1992-ben kirobbant boszniai harcoknak és egyben a délszláv háborúnak véget vető daytoni békemegállapodást.