Az biztos, hogy a munkahelyi környezetünk nagyban meghatározza az alaphangulatunkat. Ugyanakkor előfordulhat, hogy a kollégánk azért halogatja a feladatait és veszíti el a motivációját, mert kialakulóban van nála a depresszió. Lauter Adrienn pszichológussal beszélgettünk a betegség leggyakoribb tüneteiről, és arról, hogyan segíthetünk magunknak és kollégáknak elkerülni vagy épp leküzdeni a depressziót.
Időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért korántsem mindegy, hogy ott milyen környezet vagy általános közhangulat vár ránk nap mint nap. Hogyan birkózzunk meg a folyamatos stresszel, vagy szélsőséges esetben hogyan kerüljük el az ezt követő depressziót, hogyan ne váljunk a munkánk rabjává? Cikkünkben ennek járunk utána.
Vége a nyárnak. A nyárnak, amelyet nagy lelkesedéssel megterveztünk, vártunk, majd kiélveztük a szabadság minden pillanatát. Aztán újra munka, de életben tartott minket, hogy a balzsamosan meleg estéken jó volt üldögélni a hangulatos, szabadtéri helyeken egy ital mellett, vagy hétvégén a strandon tovább élvezni a nyarat. Most azonban nyakunkon a hideg, borús őszi napok. Összegyűjtöttünk pár tippet arra, hogy hogyan őrizzük meg jókedvünket és vitalitásunkat az évszakváltással.
Átlagos kamasz a gyerekünk egy átlagos, kamaszkori világvége-hangulattal? Vagy olyan stresszhelyzetek vannak az életében, amit életkorából kifolyólag nem tud egyedül megoldani? Mi a különbség egy szimpla, dolgozat előtti drukk és egy tartós stresszes állapot között? Az is lehet, hogy depressziós a gyerek? Egyáltalán mit tehetünk ilyen esetekben? Ezekről kérdeztük Deliága Éva gyermekpszichológust.
Napjaink népbetegsége a stressz és a depresszió. Nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. De hol végződik az egyik és mikor kezdődik a másik? Mikortól vagyunk bajban, és vajon lehet-e az ezzel járó rengeteg negatív energiát a hasznunkra fordítani, és ha igen, akkor hogyan?
Bár a télre tekinthetünk romantikus, csendes évszakként, valójában sokunk számára kihívást jelent, hogyan is érezzük magunkat jól a hideg hónapokban. A téli depresszió enyhe, sokszor természetesnek ható tünetei azonban hatékonyan orvosolhatóak, főleg ha tudjuk, mivel is állunk szemben.
A tartós álmatlanság a depressziósok több mint 90 százalékára jellemző, és már a hangulatzavar korai előjele lehet. Ám hol kezdődik a lustaság, a sötét őszi-téli napok miatti lehangoltság és a súlyos hangulatbetegség? – Dr. Radics Judit alvásszakértő pszichiátert kérdeztük a depresszió legjellemzőbb testi és lelki tüneteiről.
Míg korábban a megfázásra és az emésztésre ható készítmények, ma inkább az életkorral, az idősödéssel, a stresszel járó állapotokkal, álmatlansággal összefüggő panaszok enyhítésére használt növények vezetik a gyógynövény alapú gyógyszerek toplistáját.
Nehezen indulnak a reggelek, gyakran kedvetlen és fáradt? Ne aggódjon, mert vélhetően „csupán” téli melankóliában szenved. De hol húzódik a határ a szezonális rosszkedv és egy kialakulóban lévő, krónikus betegség között?
A mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a jegyeket az Instagramra feltöltött képeken, amelyek depresszióra utalhatnak. Milyen képek és posztok jellemzik a depresszióban szenvedőket? Honnan lehet felismerni a bajt? Hogyan segíthet a betegeken a digitális technika?
Ha a stressz mindennapi velejárója életének, munkájának, akkor érdemes tisztában lennie azzal, hogy előbb vagy utóbb a kiégés is fenyegetheti. De mi is pontosan a kiégés, mik a tünetei, mikortól beszélhetünk róla, és végül, de nem utolsósorban, hogyan védekezhetünk ellene?
A stressz alapjában természetes állapot, az élet velejárója. Ugyanakkor jelentősen igénybe veszi a szervezetet, és ha állandósul, akár meg is betegítheti azt. Ezért fontos felismerni, hogy mikortól káros, és melyek a túlzott stressz jelei.
Japánban külön szó van arra, ha valaki a munkába hal bele. Itthon szavunk ugyan még nincs rá, de az már bizonyított, hogy a stresszes munka akár komoly betegségeket is okozhat.
A „nem” fontos szó, ám legtöbben nem használjuk eleget. Holott szükség lenne rá, hiszen sok esetben valami visszautasítása nem megvon, hanem inkább ad nekünk valamit. Miért fontos a visszautasítás, hogyan lehet jól csinálni és hogyan tehetjük meg úgy, hogy biztosan nyerjünk vele?
Művészeti alkotásokból és a depresszió-irodalom két legemblematikusabb figurájának írásaiból válogattunk, hogy megmutassuk, ők hogyan látták a depresszió testi és lelki tüneteit. Lehet, hogy magára ismer az alkotásokon keresztül? Vagy akár segíthetnek a gyógyulásban?
A stresszt és a depressziót ugyan modern kori betegségeknek tartjuk, de valójában már az ókorban ismerték őket, például Hippokratész is sokat foglalkozott velük. Kezelésükre évezredeken keresztül ugyanazokat a növényeket használták, méghozzá annyira sikeresen, hogy még a modern kori farmakológia is szívesen fordul ugyanezekhez a módszerekhez. Lássuk, milyen gyógynövények adnak enyhülést több ezer éve a lelki betegségekben szenvedőknek!