Stressz a munkahelyen: hogy kerüljük el, hogy bánjunk el vele?
Időnk jelentős részét a munkahelyünkön töltjük, ezért korántsem mindegy, hogy ott milyen környezet vagy általános közhangulat vár ránk nap mint nap. Hogyan birkózzunk meg a folyamatos stresszel, vagy szélsőséges esetben hogyan kerüljük el az ezt követő depressziót, hogyan ne váljunk a munkánk rabjává? Cikkünkben ennek járunk utána.
A depresszió a WHO becslései szerint az egyik leggyakoribb népegészségügyi probléma. Kialakulása számos okra vezethető vissza, különbség figyelhető meg a nemek között, de az öröklődésnek is szerepe lehet benne. A különböző statisztikák eredménye, valamint a szakemberek véleménye is egybecseng azonban abban, hogy a depresszió leggyakoribb kiváltó okainak egyike a tartós stressz lehet.
A napirend mindennek az alapja
Habár a depresszió alapvetően a mentális betegségek közé tartozik, mint minden, ez is számos élettani tényezőhöz kapcsolódik. A napi ritmus kialakítása ezért kulcsfontosságú, hiszen ez mentális jóllétünk alapja. Lényeges, hogy a feszített tempójú hétköznapokban is megtaláljuk a rendszert: ha lehetőségünk van rá, törekedjünk arra, hogy minden nap azonos időben keljünk és feküdjünk le, tervezzük meg napi tennivalóinkat, legyen szó a reggeli rutinról vagy épp a munka utáni teendőkről. Ahhoz, hogy a hétköznapokban könnyen vegyük az elénk gördülő akadályokat, e „mikrorendszerek” olajozott működése szükséges.
Megváltozott körülmények: amikor porszem kerül a gépezetbe
Bármennyire rutinosan és magabiztosan szervezzük mindennapjainkat, számos esetben szembesülhetünk váratlan körülményekkel, legyen szó a magánéletünkről vagy épp a munkahelyünkről. Mivel utóbbi „kötelékében” arányosan sokkal több időt töltünk, ezért fontos, hogy munkakörnyezetünk nyugodt legyen, feladatainkkal tisztában legyünk, s ahogy hétköznapi teendőinket, úgy munkahelyi feladatainkat is képesek legyünk megtervezni. Elkerülhetetlen azonban, hogy a jólszervezettség ellenére olykor ne kerüljön porszem a gépezetbe.
Ha pedig épp egy olyan időszak köszönt be a munkanapjainkban, amikor ezek a megakadások gyakoribbá válnak, és a stressz állandósul, sokkal nagyobb nyomásnak lehetünk kitéve. Ennek orvoslása szintén kulcsfontosságú, mert szélsőséges esetben akár depresszióhoz vagy kiégéshez is vezethet.
Az árulkodó jelek: a depresszió tünetei
Annak ellenére, hogy a depresszió valóban az egyik leggyakrabban előforduló betegség, nagyon sokan nem ismerik fel azokat a tüneteket, melyek megjelenése és egyre intenzívebbé válása egyértelműen utal rá. Ilyen a folyamatos kimerültség, kedvtelenség, levertség, a fásultság, az alvászavarok, a koncentrációképesség csökkenése. A számos tényező együtt hatása a munkahelyi teljesítőképességünk romlását vonja maga után, ennek felismerése pedig újabb stresszhullámot indít el, mely még mélyebbre ránthat bennünket a depressziós állapotba.
Sajnos sok esetben – annak ellenére is, ha valaki időben felismeri a tüneteket, és segítséget kérne – a depresszió még mindig tabutémának számít, sőt, akár megbélyegzésre is okot adhat. Holott abban, hogy egy munkatársunk felismerje problémáját, és rászánja magát a megoldás megtalálására, kulcsfontosságú szerepe van a kollégáknak, sőt a vezetőknek is.
Előbbiek mindennapos támaszt nyújthatnak, akár a munkafeladatok újraszervezésében, vagy egyes feladatok átvételében, utóbbiak pedig a folyamatos pozitív visszajelzésben. Ha azt érzékeljük, hogy kollégánk érdektelen, a közös projektek során, a proaktivitás teljes hiányát mutatja, kerüli a szóbeli megnyilvánulást vagy úgy látjuk, hogy összeegyeztethetetlen számára a magánélete és a munkahelyi feladatai, kezdeményezzünk beszélgetést vele, biztosítsuk támogatásunkról.
Amikor a munkaterápia nem segít
Szinte közhelyszámba megy már az a kijelentés, hogy ha valamilyen problémával szembesülünk, amelynek nem látjuk a megoldását, akkor a munkába menekülünk. De egy lelkileg – sőt, olykor fizikailag is – megterhelő időszakban a „munkaterápia” nemhogy nem segít, de sokkal inkább ronthat a helyzeten. Ahogy már korábban is említettük, egy labilisabb periódusban sokkal könnyebben elvesztjük ítélőképességünket, hajlamosak vagyunk a kisebb gondokat is hatalmas problémaként érzékelni, ez az általános „megoldhatatlanság-érzet” pedig teljesen átveheti az irányítást felettünk.
Az általános munkamorálunk szinten tartása érdekében több dolgot is tehetünk, egy stresszes időszakban pedig egyenesen javasolt is a mindennapos szakmai rutin felülvizsgálata. A pontos, előrelátható tervezés, a feladatok egyértelmű kijelölése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy egy váratlan esemény bekövetkezte esetén is képesek legyünk jó döntést hozni, a probléma helyett a megoldásra koncentrálni. Ebben természetesen nagy segítséget nyújthatnak kollégáink, akikkel közösen megvitathatjuk a felmerülő kérdéseket, tanácsot és segítséget kérhetünk egy-egy feladat megoldásával kapcsolatban.
Ha azt tapasztaljuk önmagunkon vagy egy kollégánkon, hogy ezek a módszerek sem képesek kibillenteni az általános fásultságból, akkor érdemes szakember segítségét kérni. Manapság számos, személyre szabott terápiás lehetőség érhető el, a kognitív terápiától kezdve a viselkedésterápián át az olyan különböző csoportos lehetőségekig, mint a művészetterápia.
A szürke hétköznapokon túl
Mit tehetünk önmagunkért a rendszeres napirend felállításán vagy a segítségkérésen túl? Sokszor szembesülhetünk azzal, hogy bármennyire is törekszünk rá, szinte lehetetlen kilépnünk a mókuskerékből. Mégis nagyon fontos, hogy mindig találjunk olyan alkalmakat, legyen szó testmozgásról vagy más szabadidős programokról, amelyek lehetőséget adnak arra, hogy a felgyülemlett stresszt levezessük.
A rendszeres sportolás élettani hatásait felesleges részletezni, de nem lehet elégszer hangsúlyozni a mozgásnak a mentális jóllétben betöltött szerepét. Nem csak a boldogsághormonok termelését serkenti, de növeli az önbizalmat, jó hatással van a kognitív folyamatokra, fokozza az agyi teljesítményt, sőt a szorongást is oldja. Ha megtehetjük, járjunk kerékpárral vagy más alternatív közlekedési eszközzel dolgozni, de ha erre nincs lehetőségünk, akkor legalább húsz percet sétáljunk mindennap – akár csak két busz- vagy villamosmegálló erejéig.
Ugyanilyen fontos a közösségi élet, legyen szó egy nagyobb baráti társasággal való rendszeres kapcsolattartásról vagy egy-két emberrel való folyamatos kommunikációról, de kiváló kikapcsolódás egy jó könyv elolvasása vagy más olyan tevékenység végzése, amelyik kiszakít bennünket a mindennapok szürkeségéből.
A Remotiv extra enyhe depressziós tünetek – lehangolt lelkiállapot, hangulati labilitás, belső nyugtalanság, feszültség, stressz – és az ezekhez társuló alvási nehézségek kezelésére javasolt. Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer, ami képes javítani a hangulatot, fokozza a motivációt és mérsékli az enyhe depresszió további tüneteit.
Vény nélkül kapható, orbáncfűkivonat-tartalmú gyógyszer
www.remotiv.hu
Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária Bt. közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.
Hol húzódik a határ stressz és depresszió között?
Napjaink népbetegsége a stressz és a depresszió. Nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. De hol végződik az egyik és mikor kezdődik a másik? Mikortól vagyunk bajban, és vajon lehet-e az ezzel járó rengeteg negatív energiát a hasznunkra fordítani, és ha igen, akkor hogyan?
Jönnek a szürke hétköznapok: mit tegyünk, hogy megmaradjon a jókedvünk?
Vége a nyárnak. A nyárnak, amelyet nagy lelkesedéssel megterveztünk, vártunk, majd kiélveztük a szabadság minden pillanatát. Aztán újra munka, de életben tartott minket, hogy a balzsamosan meleg estéken jó volt üldögélni a hangulatos, szabadtéri helyeken egy ital mellett, vagy hétvégén a strandon tovább élvezni a nyarat. Most azonban nyakunkon a hideg, borús őszi napok. Összegyűjtöttünk pár tippet arra, hogy hogyan őrizzük meg jókedvünket és vitalitásunkat az évszakváltással.
Gyógynövényekkel a stresszdepresszió ellen?
A stresszt és a depressziót ugyan modern kori betegségeknek tartjuk, de valójában már az ókorban ismerték őket, például Hippokratész is sokat foglalkozott velük. Kezelésükre évezredeken keresztül ugyanazokat a növényeket használták, méghozzá annyira sikeresen, hogy még a modern kori farmakológia is szívesen fordul ugyanezekhez a módszerekhez. Lássuk, milyen gyógynövények adnak enyhülést több ezer éve a lelki betegségekben szenvedőknek!
A stressz az életünk része, de mikor lesz belőle depresszió?
Anyagi helyzettől, foglalkozástól, beosztástól és családi háttértől függetlenül, a stressz valamilyen formában mindenki életének része. De vajon vezethet-e a stressz a depresszió kialakulásához, és mi az a határvonal, amitől már nem stresszről, hanem depresszióról kell beszélnünk?
Állandó feszültség, ami már-már természetesnek hat: így ismerjük fel a krónikus stressz jeleit
Japánban külön szó van arra, ha valaki a munkába hal bele. Itthon szavunk ugyan még nincs rá, de az már bizonyított, hogy a stresszes munka akár komoly betegségeket is okozhat.
Mutasd a posztjaidat - kiderül, hogy depressziós vagy-e!
A mesterséges intelligencia segítségével sikerült azonosítani azokat a jegyeket az Instagramra feltöltött képeken, amelyek depresszióra utalhatnak. Milyen képek és posztok jellemzik a depresszióban szenvedőket? Honnan lehet felismerni a bajt? Hogyan segíthet a betegeken a digitális technika?
Sokat stresszel a gyerek? Figyeljen oda, mert akár depresszió is lehet belőle
Átlagos kamasz a gyerekünk egy átlagos, kamaszkori világvége-hangulattal? Vagy olyan stresszhelyzetek vannak az életében, amit életkorából kifolyólag nem tud egyedül megoldani? Mi a különbség egy szimpla, dolgozat előtti drukk és egy tartós stresszes állapot között? Az is lehet, hogy depressziós a gyerek? Egyáltalán mit tehetünk ilyen esetekben? Ezekről kérdeztük Deliága Éva gyermekpszichológust.
Mennyire jár közel a kiégéshez? 8+1 jel, amire figyelnie kell
Ha a stressz mindennapi velejárója életének, munkájának, akkor érdemes tisztában lennie azzal, hogy előbb vagy utóbb a kiégés is fenyegetheti. De mi is pontosan a kiégés, mik a tünetei, mikortól beszélhetünk róla, és végül, de nem utolsósorban, hogyan védekezhetünk ellene?
Kíváncsi, hogy milyen a stressz-szintje? Töltse ki tesztünket!
A stressz alapjában természetes állapot, az élet velejárója. Ugyanakkor jelentősen igénybe veszi a szervezetet, és ha állandósul, akár meg is betegítheti azt. Ezért fontos felismerni, hogy mikortól káros, és melyek a túlzott stressz jelei.
Nem tud nemet mondani? Ideje megtanulni!
A „nem” fontos szó, ám legtöbben nem használjuk eleget. Holott szükség lenne rá, hiszen sok esetben valami visszautasítása nem megvon, hanem inkább ad nekünk valamit. Miért fontos a visszautasítás, hogyan lehet jól csinálni és hogyan tehetjük meg úgy, hogy biztosan nyerjünk vele?
