Remotiv
Remotiv

Átlagos kamasz a gyerekünk egy átlagos, kamaszkori világvége-hangulattal? Vagy olyan stresszhelyzetek vannak az életében, amit életkorából kifolyólag nem tud egyedül megoldani? Mi a különbség egy szimpla, dolgozat előtti drukk és egy tartós stresszes állapot között? Az is lehet, hogy depressziós a gyerek? Egyáltalán mit tehetünk ilyen esetekben? Ezekről kérdeztük Deliága Éva gyermekpszichológust.

“Sziasztok!16 éves lány vagyok, most kezdtem a tizediket, és az a baj, hogy nagyon stresszelek a suli miatt. Már most mindenki az érettségiről beszél meg a továbbtanulásról, és valahogy teljesen feszült vagyok tőle. Szerintetek ez normális?”

Ezt a kérdést egy fórumra írta az anonim kérdező. Rengeteg hasonló korú fiatal válaszolt neki, akik közül nagyon sokan számoltak be ugyanilyen tapasztalatokról. Volt, aki minden iskolai napon hasfájással ébredt, de olyan is, aki 14 évesen már attól rettegett, hogy melyik egyetemre fogják majd felvenni.

Már nem gyerek, még nem felnőtt

Kutatások szerint egy iskoláskorú fiatal életének mindennapi velejárója a stressz. A kamaszok csaknem 30 százalékánál viszont depresszióra utaló tünetek is jelentkeznek. A szakemberek szerint ennek oka az, hogy ebben az életkorban a krízishelyzeteket már nem lehet úgy megoldani, mint gyermekkorban, viszont nincs még elegendő tapasztalatuk ahhoz, hogy mit tenne hasonló esetben egy felnőtt.

Sok tizenéves küzd ilyenkor hasi fájdalmakkal. A haspuffadás és az émelygés mellett hasmenés vagy akár hányás is jelentkezhet. A panaszok gyakran emésztőszervi betegségek tüneteihez hasonlíthatnak. A tartós stressz hatására, egyre gyakrabban figyelhetők meg kisiskolás korú gyermekeknél különböző szív- és érrendszeri problémák, például magas vérnyomás, vagy szapora szívdobogás.

Nem kell rögtön kétségbe esni

Deliága Éva gyermekpszichológus szerint mielőtt komolyabban elkezdünk aggódni a gyermekünkért, érdemes tisztázni, hogy az a feszültség, amit átél, vajon pozitív vagy negatív hatással van-e rá. Ahogy a felnőtteknél, úgy a stressz sokszor gyermekeknél is képes segíteni, hogy jobb teljesítményt érjünk el.

Az egyik legjobb és leggyakrabban használt példa erre a vizsgaszituáció. Hiszen az ekkor átélt stressz képes olyan tudást előhozni, amire nem is emlékeztünk. Probléma akkor van, ha ez a „se kép, se hang” állapot a kamaszt debilizálja, vagyis leblokkolja, és ezzel gátolja a teljesítményét, hiszen ilyenkor még azt sem képes reprodukálni, amit egyébként becsületesen megtanult.

Ha egy kamasz feszült, az leggyakrabban az iskolával hozható összefüggésbe. Ennek a hátterében jellemzően a teljesítménystressz áll. Ilyenkor a gyerek valószínűleg túlságosan leterhelve érzi magát. De az okozója sokszor beilleszkedési zavar, vagy egy tanárral való konfliktus. Gyakori tünet lehet, hogy reggelente fejfájásra, hasfájásra panaszkodik, sír, nem lehet felkelteni, gyakran nincs kedve iskolába menni. Deliága azt mondja, ez a fajta szorongás a lányoknál jellemzően testi tüneteket vált ki, a fiúknál pedig inkább magatartási problémákkal, figyelemhiánnyal jár.

Dicsérni, megerősíteni, jutalmazni kell

Ha gyermekünk viselkedése megváltozik, érdemes rá nagyon komolyan odafigyelni, és minél gyorsabban kapcsolatba kell lépni a tanáraival, hiszen nagyon fontos lehet, hogy ők mit tapasztalnak az iskolában. Ha kiderül, hogy nem csak egy átmeneti problémáról beszélünk, érdemes szakember segítségét kérni. A gyermekpszichológus szerint sokszor nincs is szükség hosszú terápiára, elég néhány alkalom ahhoz, hogy komoly, pozitív változásokat lehessen elérni. A szakember ugyanakkor azt is kiemeli, hogy az iskolának nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a gyerekek pozitív megerősítésére, a dicséretre, jutalmazásra, ugyanis a felső tagozatba lépve ez szinte teljesen eltűnik. Ilyenkor a szülő feladata, hogy a kamasz gyereke otthon kapja meg a megfelelő mennyiségű pozitív támogatást.

Gyakran előfordul, hogy az iskola és a gyerek nem kompatibilisek egymással. Tovább ronthat a helyzeten, ha a szülőben is folyamatosan munkál a kötelességtudat és a megfelelési kényszer. Az egyik legrosszabb forgatókönyv, ha a szülőket jobban nyomasztják az iskolai feladatok, mint a gyerekeket, és ez még a családon belül is folyamatos konfliktusokat szül. Ha viszont úgy érezzük, hogy rossz közegben van a gyermek, nem megfelelő az iskola, akkor ki kell onnan mozdítani, és keresni egy olyan helyet, ahol jól érzi magát és biztonságban van. Ebben az életkorban nagyon nehéz a váltás, mert a kamaszok sokszor a biztos rosszhoz is erősen kötődnek, mégsem szabad hagyni, hogy a gyerek beleragadjon egy rossz helyzetbe, egy számára alkalmatlan iskolába.

Nem kell mindig okosabbnak lenni

Szülőként nagyon nehéz helytállni ebben az életkorban, mert a gyerekek már elég nagyok ahhoz, hogy bizonyos dolgokról egyedül döntsenek, fontos azonban, hogy a szülő tanácsát is meghallgassák. A szülők ilyenkor sokszor abba a hibába esnek, hogy mindenáron szeretnének valami okosat mondani a problémára, vagy a gyerek helyett szeretnék megoldani azt. Pedig a szakember szerint egy kamasznak sokszor csak arra van szüksége, hogy valaki értőn, figyelmesen végighallgassa. Természetesen azért törekedni kell arra, hogy olyan kapcsolat alakuljon ki szülő és gyermek között, hogy a kamasz bármikor bátran merjen hozzá fordulni a problémáival, és az esetek nagy többségében a tanácsokat is megfogadja. Sok helyzetben segíthet, ha a szülő inkább a gyermek cinkosa. Probléma esetén inkább árnyalni kell a konfliktust és közvetlen kommunikációval terelni a kamaszt. Nem utolsó sorban pedig a szülőnek mernie kell bízni abban, hogy gyermeke jó döntést fog hozni.

Mikortól beszélhetünk depresszióról?

Előfordulhatnak viszont olyan esetek, amikor nem csak egyszerűen egy rosszabb időszakról van szó, és bármennyire is igyekszünk, nem tudjuk a gyermekünket kimozdítani egy tartósan negatív állapotból. Depresszióra is utalhat, ha az alábbi jelek közül egyet vagy többet hosszabb ideig észlelünk kamasz gyermekünk életében.


– Szóbeli közlések, amelynek során alacsony önbecsüléssel beszél saját magáról;
– szélsőséges hangulatingadozások, gyakori sírás;
– tartós levertség, kedvetlenség;
– zárkózott viselkedés;
– fásultság, motivációhiány;
– alvási zavarok;
– baráti kapcsolatok megszűnése;
– beszűkült érdeklődési kör;
– a teljesítmény romlása;
– étkezési szokások megváltozása.

Ha úgy ítéljük meg, hogy gyermekünk valószínűleg depressziós, mielőbb szakemberhez kell fordulni, hogy megfelelő segítséget kapjon.

 



Az oldalon elhelyezett tartalom a Remotiv extra forgalmazója a Phytotec Hungária közreműködésével jött létre, amelynek előállításában és szerkesztésében a hvg.hu szerkesztősége nem vett részt.

Remotiv BrandChannel

Mennyire jár közel a kiégéshez? 8+1 jel, amire figyelnie kell

Ha a stressz mindennapi velejárója életének, munkájának, akkor érdemes tisztában lennie azzal, hogy előbb vagy utóbb a kiégés is fenyegetheti. De mi is pontosan a kiégés, mik a tünetei, mikortól beszélhetünk róla, és végül, de nem utolsósorban, hogyan védekezhetünk ellene?

Remotiv BrandChannel

Hol húzódik a határ stressz és depresszió között?

Napjaink népbetegsége a stressz és a depresszió. Nem kíméli a fiatalokat és az időseket sem. De hol végződik az egyik és mikor kezdődik a másik? Mikortól vagyunk bajban, és vajon lehet-e az ezzel járó rengeteg negatív energiát a hasznunkra fordítani, és ha igen, akkor hogyan?