Kalocsai Krisztina gyermekgyógyász, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa szerint a bárányhimlő az egyik leggyakoribb fertőző betegség: Magyarországon évente több mint 35 ezer esetet regisztrálnak, de a valódi esetek száma feltehetően még ennél is magasabb – áll a Gondolkodj Egészségesen! Program kiadványában. A doktornő azt is elmondta, hogy a bárányhimlőre fogékony gyerekek kilencven százaléka megbetegszik, a legtöbb gyermek közösségben fertőződik: jellemző, hogy bölcsődébe, óvodába kerülés után nagy részül elkapja.

Ez nem véletlen, mert a fertőzést rendkívül ragályos, cseppfertőzéssel terjedő vírus okozza. A betegség tünetei általában hosszú lappangási idő, tíz-tizenkét nap után jelentkeznek: láz, rossz közérzet, étvágytalanság, fejfájás, gyengeség, majd néhány nappal később a bárányhimlő jellegzetességei, az egész testet és a nyálkahártyákat elborító viszkető kiütések is megjelennek. A kiütések jellegzetesen az arcon és a törzsön jelentkeznek először, majd a test egyéb részein is megjelennek. Ugyanakkor a száj, a szemhéjak, és a nemi terület is érintett lehet. A kezdetben apró piros pöttyök azután viszkető hólyagos, majd pörkös kiütésekké válnak.

A bárányhimlőből többnyire viszonylag könnyen és gyorsan ki lehet gyógyulni, a hólyagok általában három-öt nap alatt pörkösödnek. Főleg, ha a gyermek körmét rövidre vágjuk, és nem hagyjuk, hogy elvakarja a kiütéseit. A bőr viszketését a langyos zuhany is enyhítheti. Természetes reakció, hogy szeretnénk gyermekünk szenvedéseit enyhíteni, ugyanakkor akkor járunk a legjobban, ha nem kenegetjük a kiütéseket, mert ezzel csak segítjük a baktériumok bejutását a szervezetbe. A viszketés enyhítésére vékony rétegben használhatunk mentolos hintőport. Ahogy már korábban is írtuk, a lázat nem kell, de lehet csillapítani.

Sok kis sebecske okozhat nagy bajt

Ugyanakkor a leghatékonyabban akkor küzdhetjük le a bárányhimlőt, ha esélyt sem adunk a betegségnek, és beoltatjuk a gyermekünket (és saját magunkat, ha még nem estünk át rajta) bárányhimlő ellen. „Érthetetlen, hogy a köztudatban, a hazánkban több mint tizenöt éve elérhető védőoltás dacára, miért tartja magát az a nézet, hogy a bárányhimlőn jobb átesni. Pedig a betegség elszenvedése mindig nagyobb kockázat és teher, mint a megelőzés. A korábban egészséges gyermek esetén sem ritka a kórházi kezelést igénylő szövődmény” – hívja fel a figyelmet a bárányhimlő veszélyeire Kalocsai Krisztina.

A gyermekgyógyász infektológus ugyanakkor azt is hozzátette: gyakori, hogy egy családon belül a többedik bárányhimlő súlyosabb lefolyású. A serdülők és felnőttek bárányhimlője is több kockázattal jár. Arról nem is beszélve, hogy a várandósok fertőzése veszélyes lehet a születendő babára, és a kismamára. A bárányhimlő megtámadhatja az idegrendszert, például agyvelőgyulladást is okozhat. Viszonylag gyakran fordul elő légzészavarhoz is vezető tüdőgyulladás is a betegség szövődményeként. Mindemellett kiszáradás, idegrendszeri gyulladás, illetve szívizom- és májgyulladás, továbbá a vérmérgezés, a bőr és a lágyrészek bakteriális elfertőződése is lehet a bárányhimlő következménye.

„Nagyon gyakori szövődmény a baktériumok általi felülfertőződés. A sok „sebecske” behatolási kapu a bőrön élő baktériumok számára. A felületes elfertőződések néhány óra alatt a mélyebb szövetekbe terjedhetnek, fájdalmas, súlyos szöveti gyulladáshoz vezethetnek. A baktériumok a vérbe jutva életveszélyes véráramfertőzést és toxintermelés esetén sokkot okozhatnak” – teszi hozzá Kalocsai Krisztina.

Kulcsár Andrea gyerekorvos is úgy látja, hogy a védőoltás a bárányhimlő elleni védekezés leghatékonyabb eszköze. „Többek között a korábban is teljesen ismeretlen eredetű idegrendszeri érintettséget (gyermekkori stroke), gerinc harántléziót (teljes bénulás a gyulladás miatt), retina ér gyulladást következményes látásvesztéssel (teljes vakság) – ma már a bárányhimlő fertőzés késői szövődményének tulajdonítják, melyek védőoltással megelőzhetőek.”

Tengernyi érv szól a bárányhimlő elleni védőoltás mellett

A védőoltási szaktanácsadó gyermekorvos szerint a több évtizede forgalomban lévő oltóanyaggal kapcsolatos eddigi tapasztalatok szerint két adag bárányhimlő elleni oltás mindenképpen védelmet biztosít a fertőzés súlyos formája ellen. Kulcsár Andrea szerint azért szükséges két bárányhimlőoltás, mert „mindenfajta védőoltásra igaz, hogy az oltottak csekély hányada, kevesebb, mint öt százaléka az első védőoltásra nem reagál, mert az immunrendszerünk egyéni jellemzőkkel rendelkezik. Ez előre nem kiszámítható.”

Az Egyesített Szent István és Szent László Kórház főorvosa a Védőoltással a bárányhimlő elleni program keretein belül azt is elmondta, hogy az oltott páciens hosszútávon legfeljebb enyhe, szövődménymentes fertőzésre számíthat kockázat nélkül. A második adag beadása után ritkán kialakulhat ugyan az úgynevezett áttöréses bárányhimlő, de ilyen esetekben a betegség sokkal enyhébb lefolyású, kevesebb kiütéssel jár, és általában láz nélkül zajlik le.

Kulcsár Andrea azt is hozzáteszi, hogy ha a gyermekünk bárányhimlős gyermek környezetében tartózkodott, és legalább egy órát töltöttek egy légtérben, vagy szemtől szemben érintkeztek, a megfertőződés esélye több mint ötven százalék, és 14-21 napon belül várható a tünetek jelentkezése. „Amennyiben a szülő el szeretné kerülni a fertőzést, érdemes ilyen esetben mielőbb, legfeljebb 72 órán belül beoltatni gyermekét. Ekkor vagy nem jelentkeznek a tünetek, vagy enyhe lefolyású fertőzés várható szövődmények nélkül.”

A doktornő szerint érdemes a megfertőződött gyerek testvéreit is beoltani bárányhimlő ellen, feltéve, ha elmúlt kilenc hónapos. Szoptatás alatt a kismamák is kaphatnak oltást, nem fogják veszélyeztetni kisbabájukat. „Az oltottak nem fertődnek, semmilyen elkülönítésre nincs szükség, természetesen a szoptatás is folytatható.” A gyermekgyógyász azt is hozzáteszi, hogy a bárányhimlő elleni védőoltás a kötelező és egyéb védőoltásokkal egyidőben beadható. „Javasolt még a közösségbe kerülés előtt, akár a tizenötödik vagy a tizennyolcadik havi kötelező védőoltással egy időben beoltani a gyereket bárányhimlő ellen.”