A magas láz görcsöt okoz, károsítja az agyat, megterheli a szívet, kicsapódnak a fehérjék és még halált is okozhat. Valójában semmilyen reális alapja sincs ezeknek a lázzal kapcsolatos népszerű tévhiteknek – állítja Novák Hunor gyermekekkel foglalkozó orvos. A szakember szerint a láz valójában jóindulatú folyamat, amely védi a gyermeket és segíti a gyógyulást, továbbá az immunrendszer hatékonyabb működését. A régi lázcsillapítási szokások nehezen változnak: a gyógyszerlobbinak is érdeke, hogy minél több lázcsillapító gyógyszert használjanak az emberek – teszi hozzá az orvos.

Aschenbrenner Zsuzsanna Fejér megyei gyerekorvos szerint valóban nagyon nehéz meggyőzni a szülőket arról, hogy a láztól nem kell félni, mert az is ugyanolyan „ártalmatlan” tünet, mint az orrfolyás, a fejfájás vagy a köhögés. Egyszerűen egy jelzés arról, hogy a szervezet küzd a betegséggel. Éppen ezért különösebben csillapítani sem kell. Ám Magyarországon nagyon erősen él a „beavatkozás szemlélet” a betegségekkel kapcsolatban: a legtöbb esetben nem bízunk abban, hogy az immunrendszer, a szervezet van annyira erős, hogy gyógyszerek nélkül is képes magától legyűrni a banálisabb, lázzal járó és más betegséget.

AFP / Frank May

„Megvannak ennek a maga lélektani okai is, mert sok szülő – joggal – fél attól, kirúgják, ha túl sokat van táppénzen, ha túl sokat hiányzik a munkából, ezért szeretné, ha gyermeke minél előbb meggyógyulna. Ezért a legtöbb esetben ragaszkodik ahhoz, hogy a gyerek kapjon gyógyszert. A szülők általában megdöbbennek, amikor nem írok fel semmilyen gyógyszert, csak annyit javasolok, hogy igyon sok folyadékot a gyerek, aludjon, pihenjen. Szülőként és orvosként is szeretek az azonnali gyógyszer felírás előtt várakozó álláspontra helyezkedni, és megvárni, hogy az immunrendszer dolgozhasson.”

A fejlett országokban már máshogy állnak a láz témájához

Kanadától kezdve Anglián át Hollandiáig már régóta nem csillapítják rutinszerűen a lázat. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia is leírja, hogy teljesen alaptalanok azok a félelmek, melyek szerint a negyven fok feletti láz bármilyen kárt okozna. A Holland Háziorvosi Társaság jelenleg is érvényes irányelvében ez olvasható: „A láz nem veszélyes (a magas láz sem), pusztán a láz miatt nem kell aggódnunk, s a lázat kezelni sem kell, a testhőmérsékletet nem szükséges gyógyszerrel csökkenteni. Amint a betegséget szervezetünk leküzdötte, a testhőmérséklet is csökkenni fog.” De hozzáteszik, ha nagyon rosszul érzi magát vagy fájdalma van a gyereknek, kaphat paracetamolt.

Azaz a gyermek közérzetét figyelembe véve kell a lázcsillapító adásáról dönteni – ezt mondja az angliai szakmai útmutató is. Mindezt érdemes annyival kiegészíteni Novák Hunor szerint, hogy a napjainkban népszerű homlok- vagy halántékhőmérő a vizsgálatok szerint teljesen megbízhatatlan, használatunk egyáltalán nem ajánlott, a fülben mért hőmérsékletből pedig a végbélben mérthez hasonlóan fél fokot le kell vonni.

2011-ben megváltozott a magyarországi irányelv is

„Nagyjából hat-nyolc évvel ezelőtt hallottam először egy orvosi konferencián az egyik Hollandiában élő magyar orvos kollégától, hogy a lázat 38 fok fölött sem muszáj kezelni. Akkor majdnem megkövezték, mert évtizedek óta annyira az volt a magyar orvosi köztudatban, hogy a lázat 38 foktól kell csillapítani” – árulta el Aschenbrenner Zsuzsanna. Azonban a modern tudományos kísérletekre és a hazánkba is begyűrűzött ajánlásokra támaszkodva ma már egyre több orvos vallja itthon is azt a szemléletet, hogy a lázat nem kell, hanem lehet csillapítani, ami óriási különbség.

AFP / Ria Novosti / Alexey Kudenko

A magyar Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium a legújabb orvosi kutatásokra támaszkodva négy évvel ezelőtt adta ki új irányelvét, amely jelentős változást hozott magával. Ebben az szerepel, hogy harmincnyolc vagy harminckilenc fok felett sem kell lázcsillapítót adni, ha a gyermek közérzete jó. Sok gyermek még harminckilenc és fél fokos lázzal sincs különösebben rosszul, játszanak vagy pihennek, az ő esetükben szakmailag indokolatlan a lázcsillapító adása. Ugyanakkor, azoknak a gyerekeknek, akik harmincnyolc foknál nagyon rosszul érzik magukat, nem akarnak inni vagy fájdalomra panaszkodnak, javasolt a lázcsillapító adása. Éppen ezért kell egyénre szabottan a lázcsillapító adasarol dönteni.

Ettől függetlenül hazánkban az esetek többségében feleslegesen adnak lázcsillapítót a szülők, hívja fel a figyelmet Novák Hunor, ami véleménye szerint nagy hiba, mert a szükségtelen lázcsillapító gyógyszer megterheli a szervezetet, károsíthatja a vesét és a májat, esetenként pedig még súlyosabb mellékhatása is lehet. A tét valóban nem kicsi, mert a gyermekkori májtranszplantációk nagyjából húsz százalékát a túl sok lázcsillapító használata okozza a felmérések szerint.

„A lázas gyermekre jól szellőző ruhát kell adni, bőven kell itatni és hagyni kell pihenni: gyakori hiba, hogy az alvó gyermeket felébresztik hőmérés vagy lázcsillapító adásának céljából. Ha nyugodtan alszik, nem rossz a közérzete, nem indokolt a gyógyszeradás – nem kell félni, a láz nem emelkedik a végtelenségig, és nem fog semmilyen kárt okozni neki, ahogy a köznyelvben fogalmaznak: csak kiizzadja magából a betegséget.”

Lázcsillapítóval a lázgörcsöt nem lehet megelőzni

Novák Hunor azt is megemlíti, hogy a leggyakoribb tévhitek egyike, ha engedjük a lázat felmenni, begörcsöl a gyermek. „A lázgörcs elnevezés elég szerencsétlen, jobb volna fertőzéshez kapcsolódó görcsnek hívni, ugyanis ma már tudjuk, hogy nem maga a láz okozza a görcsöt, hanem a háttérben lévő bonyolult biokémiai folyamatok, amelyekre a lázcsillapító nincs hatással. A fertőzés kiváltotta lázgörcs nulla-hat éves kor között fordulhat elő, már harmincnyolc fok körül bekövetkezhet, és hiába ad valaki akár több órával a láz megjelenése előtt lázcsillapítót: azzal se megelőzni, se megszüntetni nem tudja a lázgörcsöt, ebben minden orvosi tankönyv egyetért.

Az egyszerű lázgörcs bár rémisztő, de jóindulatú tünet: jó hír a szülőknek, hogy emiatt még soha nem halt meg egy gyerek sem a világon, és nem károsodik a gyermek agya sem. A görcs az esetek döntő többségében néhány perc alatt spontán megszűnik, csak a végbélbe adott görcsoldó segíthet megszüntetni még hamarabb a rosszullétet: ilyenkor lázcsillapító szirup adása vagy hűtőfürdő nem csak hatástalan, de életveszélyes is, hiszen a folyadék könnyen a légutakba kerülhet, és akár halált is okozhat.”

A hűtőfürdő és a priznic (vizes borogatás) nem javasolt

Bár hazánkban népszerű a hűtőfürdő és a priznic, vagyis vizes borogatás alternatív lázcsillapító módszerként való alkalmazása még egyes hazai kórházi gyerekosztályokon is, a fejlett országokban nem ennyire elterjedtek. Novák Hunor augusztusban több mint 3400 felnőtt bevonásával készített felmérést arról, hogy ki hogyan emlékszik a hűtőfürdőre gyerekkorából. A válaszadók hetvenöt százaléka szerint nagyon rossz érzés volt, tizenhat százalékuknak semleges az emlék, míg mindössze kilenc százalékuk állította, hogy jól esett neki.

AFP / Damien Meyer

A fentiekből érthető, hogy az említett hűtési módszerek nem ajánlottak gyermekek számára, hiszen a borzasztó élményre még nagyon sokan felnőttként is emlékeznek, emlékezni fognak – vonja le a konklúziót az orvos. Hűtőfürdő tehát abban az esetben használható, ha a gyermek nem retteg tőle, maga kéri azt, és élvezi, játszik közben – ilyenkor a módszer önmagában is használható, vagy akár lázcsillapító gyógyszer adása után egy órával, ha még mindig rossz a gyermek közérzete. Azonban könnyen modernkori gyerekkínzás lehet, amikor egy lázas kisgyermeket akarata ellenére hideg vízzel locsolnak vagy hideg vizes lepedőbe tekernek, miközben sír, üvölt és retteg.

Mikor vigye gyermekét orvoshoz?

Sokszor indokolatlanul viszik a szülők orvoshoz a gyereket vagy mennek vele az ügyeletre, ez pedig nem pusztán az egészségügyi ellátórendszert terheli feleslegesen, hanem a gyermekek is kárát látják, hiszen legtöbbször indokolatlan gyógyszerekkel, antibiotikummal térnek haza.

Az is igaz ugyanakkor, hogy enyhe lázzal is kezdődhet súlyos betegség. A Holland Háziorvosi Társaság betegtájékoztatója szerint azonnal forduljunk orvoshoz, ha a lázas gyermek állapota romlik, és hányni kezd, vagy hasmenése van. Illetve akkor is, amikor nyögdécsel és vigasztalhatatlanul sír, továbbá, ha fullad, nehezen lélegzik, kába lesz és nehezen ébreszthető. A pontszerű, sötét, vörös foltos kiütés is indokolja a láz mellett az orvosi beavatkozást, ahogy a három napnál tovább tartó láz, és a több lázmentes nap után visszatérő magas láz is.

Emellett a magyar Országos Gyermekegészségügyi Intézet arra is felhívja a figyelmet, hogy kórházi kivizsgálás szükséges, ha a három hónaposnál fiatalabb csecsemőnek harmincnyolc fokos vagy annál magasabb láza van, illetve, ha három- és hathónapos életkor között harminckilenc fokig vagy afölé szökik a testhőmérséklete. Ebben az életkori periódusban alkalmazott kötelező és ajánlott védőoltások nem kívánatos hatásaként is jelentkezhet esetleg magasabb láz, mely előfordulhat az oltást követő néhány napban anélkül, hogy a háttérben súlyos betegség állna. Az Országos Gyermekegészségügyi Intézet arra is biztatja a lázas gyermekek szüleit, hogy akkor is kérjenek orvosi segítséget, ha a kisgyerek görcsöl, aluszékonysága fokozódik vagy nem ébreszthető, és a kiszáradás tünetei érzékelhetőek rajta itatás ellenére is.