A rendező, Valló Péter nem próbálja meg modernizálni Csehovot, inkább hagyja, hogy a darab maga bizonyítsa: már 1889-ben is pontosan tudtuk, hogy minden rossz döntésünkért később egy pohár bor mellett fogunk panaszkodni, ahogyan ma is tesszük. Az Erdőszellem, avagy a föld az őrült, amely még a hátán hord benneteket különösen izgalmas darab: afféle „ősverziója” a Ványa bácsi-nak, csak nyersebb és humorosabb.
Dömölky Dániel
A történet egy vidéki birtokon játszódik, ahol a család és a szomszédság összegyűlnek ünnepelni. A felszín alatt ott fortyognak a vágyak, a féltékenység, az elpazarolt évek miatti keserűség. Csehov figurái úgy keresik a boldogságot, mint mi a parkolóhelyet: reménykedve, de alapvetően bizalmatlanul.
És ott van közöttük az a bizonyos „erdőszellem”. Ő nem egy aranyos manó, hanem sokkal karcosabb valaki, egy elhivatott környezetvédő, aki folyamatosan jelzi, hogy talán nem kellett volna mindent letarolni. A darab meglepően aktuális, kiderül, hogy a klímaszorongás nem újkeletű hóbort, hanem régi, bevált neurózis.
Dömölky Dániel
A Radnóti előadása tele van kiváló színészekkel, élő zenével és olyan atmoszférával, amely egyszerre nyomasztó és furcsán megnyugtató. Az ember nevet, aztán rájön, hogy tulajdonképpen saját magán nevet.
Csehov egyszer azt mondta, csak hét évig fogják őt olvasni, majd elfelejtik. Ehhez képest több mint egy évszázada játsszák, olvassák, nézik, és még mindig fájdalmasan pontos.
Dömölky Dániel
„Amikor annak idején bemutattuk Csehov remekművét, a Ványa bácsi-t, az előadás létrehozásának alapvető indoka az a belső kényszer volt, hogy majd’ egy évtizedes távlatból számot vessünk az életünk egyik legnagyobb fordulatának számító rendszerváltással. És be kellett látnunk, hogy az az élet, amelyet az igazi élet helyett a múlt század utolsó évtizedeiben éltünk, nem változott. Más díszletek között, de megmaradt ugyanolyan helyette-életnek, annak minden komikumával és tragikumával.”
Dömölky Dániel
Ez a „helyette-élete” azóta sem tűnt el. „Nos azóta újabb majd’ harminc év telt el, én alkotói pályám végénél tartok, hát itt az ideje az újabb számvetésnek. Mára az illúziók teljesen kivesztek” – mondja Valló, és ezzel kijelöli az előadás tétjét. Nem nosztalgiázni akar, hanem pontosan fogalmazni arról, milyen világban élünk. „Ezért is választottuk a Ványa bácsi előképét, az annál sokkal szertelenebb Lesijt, az Erdőszellemet. Minden elnagyoltsága ellenére fájdalmas közelségbe hozza süllyedő világunk tragikomikumát, még közelebb, mint a letisztult Ványa bácsi. Hadd töprengjünk kicsit: miért alakul errefelé mindig minden így?”
Zeneszerző: Bocsárdi Magor
Díszlettervező: Khell Csörsz
Jelmeztervező: Ignajtović Kristina
Szereplők: Schneider Zoltán, Mészáros Blanka, Berényi Nóra Blanka, Krisztik Csaba, Pál András, Bálint András, Porogi Ádám, Gazsó György, Major Erik, Major Irma, Martin Márta
Ezt a cikket nem a hvg.hu szerkesztősége készítette. Bővebben a PR cikkről itt olvashat: (link)
